Hátra van még a szemkitelítődési időszak – amikor a szemek növekedése, illetve a keményítő felhalmozódása és beépülése történik. Kialakul a szemek végleges tömege, amely meghatározza a termés mennyiségét (hektolitersúly). Amennyiben ez optimális körülmények között zajlik, ez 10–15%-ot is hozzátehet a betakarítható terméshez. A sikeres gazdálkodáshoz ekkor már csak egy jó felvásárlási ár szükséges. De azt még nem tudjuk precíziósan tervezni.

A kísérletek jelenlegi állapotában nincs más dolgunk, mint figyelni az állományt, bízni a növényben és az időjárásban, ami kedvezőtlen esetben az egész eddigi munkát tönkre teheti, a növényállományt megsemmisítheti. Mondhatnánk, hogy „uborkaszezon” van, de egy kukoricás cikksorozatban ez furcsán hangzana. Tennivalónk most is akad: ebben a cikkben azokat a kérdéseket válaszoljuk meg, amelyeket a szezon alatt (idáig) kaptunk a kedves olvasóinktól az eddig megjelent írásokkal kapcsolatosan.

Kérdés: miért az NDVI felvételek alapján történt a művelési zónák kialakítása?

Nézzük meg, hogy milyen adathalmazaink vannak egy-egy tábláról – hiszen ez a precíziós, helyspecifikus gazdálkodás alapja –, amelyek megbízhatóan reprezentálnak egy területet vagy akár néhány jellegzetes pontot (1. ábra). 

Fontos, hogy lehetőleg több év adata álljon  rendelkezésünkre (száraz, nedves, normál év, különböző kultúrákkal – kalászos, kukorica stb.). A hozamtérkép hasznos dolog, különösen akkor, ha valakinek többéves adatsor áll már rendelkezésére. Sajnos kevés olyan hely van Magyarországon, ahol több mint 2-3 éves adatsorok elérhetőek. Fontos megemlíteni, hogy a hozamtérkép néha „csalóka” képet mutat. Gondoljunk a vadkáros területre, vagy akár a vetéshibákra mint például a hiányzó tövek, vagy a hiányzó termés. Érdemes átgondolni, hogy ezeket a területeket a következő évben hogyan fogjuk kezelni, hova soroljuk majd őket, hiszen ezek nem feltétlenül gyenge képességű területek! Ahol rendelkezésre áll 6–8 év hozamtérképe egy-egy területen, ott az már tekinthető megbízható alapnak, viszont ott is érdemes külön-külön elemezni az évjárathatásokat (csapadékos, aszályos, átlagos stb.). Jelenleg a legtöbb információt az adott területről (pontról) az NDVI vegetációs index felvételek mutatják, amelyekből műholdas alapú adatbázisokból több év – akár 6–8 év  – adatai állnak rendelkezésre. Az NDVI adatok elérhetősége megfelelő, igaz, hogy igen nagy mennyiségű adatról beszélünk, amelynek feldolgozásához komolyabb IT technikára és programra, valamint szakértelemre van szükség.

Az általunk használt térképeket, illetve a területek lehatárolását az Agri Dron Kft. végezte el. A másik igen pontos képet a Veris térképezés adja (erről a módszerről már írtunk egy korábbi cikkünkben), hátránya, hogy jóval lassabb és költségesebb, mint az NDVI térképek (2. ábra), cserébe viszont egy teljes és alapos talajtérképet kapunk a területről.

Ezek a térképek 5–8 évig biztos adatokat szolgáltatnak, jóval több jellemzőt (pH, EC – elektromos vezetőképesség/sótartalom, szerves anyag) tudunk leírni (3. ábra).

A talajtérképezési szolgáltatás a Veris eszközzel elérhető Magyarországon, számos területet térképeztünk már fel.  Amikor majd több térkép áll rendelkezésünkre az adott területről, ezeket a térképeket egymásra téve már az egyes tényezők egymásra hatását is tudjuk vizsgálni, illetve olyan következtetéseket tudunk levonni, amelyeket további precíziós műveletekhez lehet felhasználni (növényvédelem, gyomszabályozás, öntözés stb.).

Milyen kukoricahibridet válasszak precíziós gazdálkodáshoz?

Amikor leülünk egy termelővel végigbeszélni a technológiát (és a rendelkezésre álló technikát), akkor szoktuk megkérdezni, hogy milyen kukoricahibridet használ. Amennyiben egy olyan hibridet említ, amely jól karakterizált (elérhető adatok vannak a tőszámreakciókhoz), a nemesítő (forgalmazó) tud és hajlandó nekünk információt adni, olyankor a termelő által választott és ismert hibridet fogjuk tervezni. Fontos azonban az, hogy előre leírjuk a termelőnek, hogy milyen minőségű vetőmagot kell lekérnie a forgalmazótól (esetleg nemesítőháztól) – igen fontos az osztályozottság, meleg és hidegcsíra, és a frakció. Az Agro Aim által használt tőszámmodell egyértelműen kiszámolja az adott művelési zónára (adott pontra) kivetendő vetőmag mennyiségét (szemszám/ha), korrigál a csírázási mutatókkal, viszont a frakcionáltság a vetés során fontos, hogy annyi szem kerüljön a talajba, amennyi a tervben szerepel. Elindultunk egy másik úton is: olyan hibridekkel fogunk dolgozni a jövőben, amelyeknek az évjárat és termőhely stabilitása kiváló, sokkal szigorúbb frakcionáltságú (homogén) vetőmagtételeket fogunk ajánlani a termelőknek (4. ábra), illetve az osztályozást mi fogjuk elvégezni. Minden vetőmagtétel friss csíravizsgálattal rendelkezik, közvetlenül a vetés előtt, így reálisabb képet kapunk a tételről. Ez eleinte tovább korlátozza az elérhető hibridek számát, viszont pontosabb tőszámot (kivetett és kikelt) eredményez. A tapasztalatunk az, hogy a precíziós gazdálkodás ezen a téren is megkívánja a precizitást!

Milyen szántóföldi növénykultúrákhoz elérhető a precíziós gazdálkodás?

Azt kell, hogy mondjuk, hogy tulajdonképpen minden kultúrához elérhető, illetve egyes kultúrákhoz nem minden elemhez áll elég adat a rendelkezésre. A legtöbb és legjobban kidolgozott módszerek a kukoricában vannak, köszönhetően annak, hogy Amerikában, a precíziós gazdálkodási rendszerek ebben a kultúrában alakultak ki (5. ábra). Kukoricában a tápanyag-utánpótlás, tőszámszabályozás, növényvédelem, gyomszabályozás, talajművelés stb. elérhető és tervezhető. Kalászosokban, repcében a tápanyag-utánpótlás, növényvédelem egyértelműen elvégezhető precíziós módszerrel. A napraforgó egy speciális helyzetben lévő növény – tápanyag-utánpótlás, növényvédelem már elérhető precíziós módszerekkel, a táblán belüli tőszámváltoztatást elkezdtük kidolgozni. A kukoricához képest jóval bonyolultabb (betegségek, hozamreakció stb. miatt), külföldi – USA –tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, így nekünk kell a hazai klímára, adottságokra kidolgozni a módszereket. Elkezdtük, dolgozunk rajta az Agro Aim keretein belül.

Mennyit lehet megtakarítani/többletet elérni a precíziós gazdálkodással?

Ez egy összetett, sokat vitatott kérdés. Egyes amerikai adatok szerint (USDA, United States Department of Agriculture) kukoricában alkalmazva a technológiát: az automata kormányzást, GPS, változó tőszámot (táblán belül), hozamtérképezést, talajtérképezést is figyelembe vették. Meg kell, hogy említsük: a felmért farmereknél jellemző volt a magas képzettségi szint (kezelői) és nagyobb összes művelt terület. A kalkuláció során nézték a művelési költségek (hektáronként), vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, munkaerő, gépüzemeltetési (nem beruházási) és üzemanyagköltségeket. Az input anyag és üzemeltetési megtakarítás elérte a hektáronkénti 16 000 Ft-ot (mai napi árfolyamon számítva), többlettermésben pedig +6–8% volt a hozzáadott mennyiség. Sokszor hallunk itthon 10–15%-os többlettermésről. Ez jól hangzik, de gondoljunk bele, hogy ott, ahol már precíziós technológiák nélkül is 12–14 tonnás kukoricát állítanak elő, vagy 8–9 tonnás búzát, ott nem a többlettermés, hanem a megtakarítás oldalt kell néznünk. Többlettermésben – drága és nagy erőfeszítéssel – hozzá tudunk adni 3–5%-ot, míg ha a megtakarításra koncentrálunk, ott ugyanezen a termésszinten 10–15%-os megtakarítás jóval jövedelmezőbb megoldás lesz. Ezt területenként, termelőnként, lehetőségenként kell megvizsgálni. Egy biztos: a gépberuházások költsége ma igen magas. Ne feledjük: amikor elindítottuk ezt a cikksorozatot kiemeltük, hogy a precíziós gazdálkodás egyes elemei nem kötődnek gépberuházáshoz, csupán odafigyeléshez és következetességhez! A fenntarthatóság, a talaj- és környezetvédelem szempontjai egyre jobban felértékelődnek, így a precíziós gazdálkodásnak e téren is lehet létjogosultsága. Tudatosan, mérések alapján, a növény igényének (térben és időben) megfelelően kijuttatott tápanyag egyértelműen a fenntartható mezőgazdaságot jelenti, ami a hosszú távú, jövőbe tekintő szemléletet erősíti. Várhatóan a támogatási rendszerek is a fenntarthatóság irányába fogják elmozdítani a termelést a 2020-as év után. A harmadik és egyben a legfontosabb tényezője a precíziós gazdálkodásnak, különösen a hazai, kontinentális, kitett klímán a termésbiztonság növelése. Példaként említhető a kukorica tőszámszabályozása táblán belül – a kitett, rosszabb termőképességű részekre kevesebb növény kerül, csökken a konkurencia egy esetleges száraz szezonban, ugyanakkor a jobb tápanyagszolgáltató területeken több növény van, kihasználva a terület potenciálját. A most még jövő gazdálkodási módszerének nevezett precíziós gazdálkodás a nem túl távoli jövőben a gazdálkodást fogja jelenteni.

A csemegekukorica kísérlet

A kísérlet beállítása: Duna menti öntéstalaj, heterogén, öntözött terület. Másodvetésbe kerül csemegekukorica a területre, előveteménye zöldborsó volt. Összeültünk a program résztvevőivel: Termelő, hibrid nemesítő és fenntartó, Timac Agro, Agri Dron, Agro Aim és megvitattuk a csemegekukorica termesztés technológiát, illetve azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kellett vennünk a siker érdekében. A legfontosabb következtetés, hogy a hibrid reakcióját kell figyelembe venni, hiszen az különösen érzékeny a változó tőszámra. Mivel a csemegekukorica általában a sűrítésre igen érzékeny (meddő tövek aránya megnő, csövek mérete, heterogenitása nő), ezért az elvárthoz képest ellenkező irányba indultunk el: a kevésbé optimális helyeken ritkítani fogjuk az állományt, azaz nem a mennyiséget, hanem a minőséget tartjuk szem előtt. Fontos, hogy a csövek egységesek (homogén hossz és átmérőjűek) legyenek, hiszen a feldolgozóipari átvételnél ezek alapvető követelmények. A hibrid adott volt, a terület mintázása megtörtént (művelési zónák szerint), a tápanyag-utánpótlást és a tőszámszabályzást a korábban leírtak szerint végeztük. A termelőnek rendelkezésre állnak azok a gépek, amelyekkel a differenciált tápanyag és tőszám beállítása lehetséges. A következő cikkekben kiegészítve az eddig vizsgált területeket, beszámolunk erről a kísérletről is.

Feladataink július-augusztus hónapra:

• újabb NDVI felvétel készítése,
• megtermékenyülés és szemkitelítődés figyelemmel kísérése, ellenőrzése,
• termékenyülések ellenőrzése a fejlettségi állapotnak megfelelően (szákszendi területen).

PG konzorcium, Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor