A nyersanyagárak zuhanása mögött elsősorban a legnagyobb ázsiai ország gazdaságának lassulása áll. A hétfőn közzétett adatok szerint a harmadik negyedévben a kínai gazdaság növekedése 6,9%-ra lassult, ami 1999 óta nem látott mélypont (igaz 2009-ben is 7% alá csökkent egy negyedévben a növekedési dinamika, de akkor több egyszeri tétel okozta a kisebb dinamikát). A havi rendszerességű statisztikákból az látszik, hogy az ipari termelés, rendelésállomány, az előbbi év/év alapon 5,7%-ra lassult szeptemberben az augusztusi 6%-ról. Mindez azért fontos, mert a kínai gazdaság rendkívül nyersanyag-intenzív, mert miközben Kína a világ GDP-jének kevesebb, mint hatodát adja, számos nyersanyagból a világ felhasználásának akár 50%-ért felelős. És bár a tisztánlátást nagymértékben nehezíti a kínai statisztikai adatok alacsony megbízhatósága (feltehetően a valósnál kisebb lassulást mutathatnak a hivatalosan publikált számok), az erősen valószínűsíthető, hogy a lassulás tartós lesz.
Legutóbb a nyersanyagárak 2009-ben estek jelentős mértékben, viszont az akkori esést a pénzügyi válságból fakadó globális recesszió okozta. Az árak 2009 első negyedévének végén érték el a mélypontjukat, amely a 2008-as nyári csúcshoz képest 50–60%-os zuhanást jelentett. A válságból való kilábalás, illetve a Kínában indított állami beruházás-ösztönzés miatt a nyersanyagárak határozott emelkedésnek indultak. Ennek mértéke azonban eltérő volt az egyes főbb árucsoportokban. A kukorica ára például 2012 augusztusára a 2008-as csúcs fölé került, közel 16%-kal. A fémárak jóval korábban, már 2011 végén új csúcsra mentek ki (közel 25%-os emelkedés a válság előtti csúcshoz képest). Az energiahordozók ára, egyedüliként a főbb nyersanyagárak közül, nem ment ki új csúcsra a válság utáni fellendülés időszakában, a 2008-as csúcshoz képest 13% volt az elmaradás mértéke. 2013 végétől azonban, amikorra körvonalazódtak a kínai, beruházás- és hitelvezérélt növekedéssel kapcsolatos fenntarthatósági problémák, a nyersanyagárak ismét lefelé vették az irányt.
Mit hozhat a jövő? Rövid távon nehéz ezt megjósolni, mert a nyersanyagárak rendkívül érzékenyek a kereslet-kínálat kis elmozdulására is. Ezért nem zárható ki, hogy az idén még eshetnek tovább az árak, de egyre valószínűbb, hogy már közel vagyunk a mélyponthoz és lassan megindulhat az emelkedés. De az nem valószínű, hogy a nyersanyagok iránti kereslet a közeljövőben gyorsan bővülne, emiatt a legtöbb nyersanyag esetén a kínálatnak kell alkalmazkodnia és mivel a kapacitáscsökkenés lassú folyamat, ezért a nyersanyagárak emelkedése várhatóan lassú lesz és a korrekció évekig eltarthat. Az agrár nyersanyagok árait (és ehhez szorosan kapcsolódó élelmiszerárakat) a nagy fejlődő országok (pl.: India, Kína) gyors gazdasági és népesség növekedése hajtotta. Ezekben az országokban a jólét növekedésével párhuzamosan a lakosság többet és jobb minőségű ételeket kezdett el fogyasztani, amelynek volt egy árfelhajtó hatása. Ehhez jött még hozzá a biodízel-termelés felfutása is, amely étkezési termények elől vette el a vetésterületek jó részét. Azonban az olaj árának jelentős csökkenése miatt a biodízel-termelés háttérbe került, amely az étkezési agrártermékek kínálatát növeli, leszorítva az árakat ebben a szegmensben.
A hazai inflációs folyamatokra is lefelé ható kockázatot jelent a főbb nyersanyagcsoportok áresése, emiatt az inflációs várakozásainkat lefelé módosítottuk: 2015-re 0%, míg 2016-ra 1,9%-os éves pénzromlási ütemmel számolunk, a korábbi 0,2 és 2,2% helyett. A visszafogott inflációban jelentős szerepet játszik az élelmiszerárak csökkenése. Az élelmiszerár-inflációt lefelé nyomja a nyersanyagárak csökkenése, és ezen túl sem láthatunk költségoldali inflációs nyomást. Ennek következtében a korábban csak minimális időszakokra negatív feldolgozott élelmiszer árindex 2014 szeptembere óta a historikus példáknál intenzívebb éves árcsökkenést mutat. A feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulásában nagymértékben szerepet játszik a tejkvóta rendszer eltörléséből eredő tej- és tejtermékek árzuhanása. Az orosz embargó és a kvótarendszer kivezetése együttesen túlkínálatot eredményezett az uniós piacon, ez okozza az árcsökkenést.
Az év elején még határozott áremelkedésre számítottunk az élelmiszerek vonatkozásában, azonban mára egyértelművé vált, hogy a vártnál gyengébb lesz az áremelkedés dinamikája. A feldolgozott élelmiszerek árindexe még a szeptemberi adatok szerint is mínuszban volt, azonban a teljes élelmiszer árindex már korábban pluszba lendült. Látható, hogy lassan kúsznak felfelé az árak, azonban a nyersanyagpiacokon tapasztalt alacsony árszintek miatt nem számíthatunk markáns emelkedésre. Várakozásaink szerint 2015 végére a feldolgozott élelmiszerek árindexe pozitív tartományba kapaszkodik (+1-2%), majd a következő negyedévekben 1,5–2,5% körül alakulhat.
