Gyuricza Csabának, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökének köszöntője adta meg az alaphangját a 2. Gazdag Gazda Konferenciának, amelynek első állomását Budapesten, a továbbiakat Kaposvár, Berettyóújfalu és Szeged érintésével szervezte meg a Magro.hu mezőgazdasági piactér. Hogyan őrizhető meg eredményesen a talajok nedvességtartalma, mi a tápanyag-utánpótlás jövője, a változó éghajlatnak milyen a hatása a terménykereskedelemre, fenntartható-e az agrárium pénzügyi rendszere? – sorakoztak a kérdések, amelyek egyikére válaszolva például Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője kifejtette: egy változékony időjárás esetén a várható termésmennyiség nehezebben becsülhető, a termeltetői szerződésnek való megfelelés kockázatosabbá válik, növekszik az árak változatossága, átalakulnak a kereskedelmi irányok, vagyis – mondta – ilyen viszonyok között kulcskérdés lesz az adásvételek jó időzítése. Ehhez információ, széles potenciális ügyfélkör és még egy sor egyéb feltételnek való megfelelés szükséges.

Jolánkai Márton egyetemi tanár, a SZIE Gödöllői Egyetem Növénytermesztési Intézet képviseletében többek között kifejtette, a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeriparra közvetlenül és áttételeken keresztül hatnak az időjárási hatások. A jelenlegi problémák igen sokrétűek, közte a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek (szárazodás, aszály, szélsőséges meteorológiai jelenségek), valamint gazdasági, társadalmi, szakpolitikai eredetű ügyek. A víz előfeltétele a növénytermesztésnek, de fontos a növénymegválasztás is. A biológiai alapok fejlesztésével a jövőben jobb vízfelvevő, szárazságtűrő fajokat kell termesztésbe állítani, előtérbe kerül a vízmegőrző talajművelés, a szerves anyag készlet megőrzése, a tápanyagpótlás és az öntözés.

Az agrárfinanszírozás adottságairól, a célok és a hangsúlyok változásáról beszélt Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője, de leginkább az elszalasztott lehetőségekre terelte a szót. Megelégszünk a 4–6 tonnás termésátlagokkal, miközben a nyugat-európai versenytársakkal összevetve is adott a jobb eredményhez a géppark, termőhelyi adottság és a genetika.Úgy fogalmazott, a hiba önmagunkban keresendő, mert a szokásainkat követve dolgozunk, s nem alkalmazkodunk a klimatikus viszonyok változásaihoz, kevéssé vesszük figyelembe a kutatási eredmények nyújtotta lehetőségeket. A szakember rámutatott arra, hogy a klímaváltozás előrejelzett hatásait finanszírozás szempontjából is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy olyan projektek támogatása élvezhet előnyt, amelyek számolnak a hosszú távú környezeti hatásokkal is.

Úgy bánj a talajaiddal, mintha az életed múlna rajta! E gondolat köré csoportosította érveit Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője. Ígérhet magas termést a vetőmag, lehet világbajnok a műtrágya, a befektetés megtérülésének alapja a termőtalaj, amelynek fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit kell hadrendbe állítani a kiemelkedő és fenntartható hozam elérése érdekében. A hatékony műtrágyázási megoldásokra hívta fel a figyelmet Márton Zoltán, a Fertilia Kft. szaktanácsadója. Egy adott termőterületen termeszteni kívánt növénykultúra számára a legmegfelelőbb műtrágya összetétellel lehetséges a legmagasabb terméseredmény elérése. A hagyományos műtrágyák mellett a jelen kor elvárásainak megfelelő, előremutató agrotechnológiai megoldásokra mutatott rá, ezek közül kiemelten a mikrogranulált starterek jelentőségére és a talajra összpontosítva, a talajtermékenység fokozásában rejlő lehetőségekre.

Amennyiben komolyan vesszük, hogy a talajélet fenntartása és megújítása azonnali feladatunk és a jövő élelmiszer termelésének záloga, akkor ez a munka rögtön az aratás után megkezdődik – hangoztatta Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója. Nagyot hibázik az a gazda, aki az állatártáshoz szükséges mennyiségen túl szármaradványt visz le a földjéről, hogy hőerőműveknek vagy papírgyáraknak eladja. Az így kapott haszon századunk Júdás pénze. A visszaforgatott szármaradvány ugyanis biztosítja a termőföld egészségét, csökkenti a pentozánhatást és jelentős kiadásoktól kímélheti meg a gazdát.

Cseuz László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. főosztály vezetője kifejtette, hogy a globális klímaváltozás következtében Magyarországon gyakran uralkodó szélsőséges időjárási viszonyok és évről évre változó növénykórtani körülmények mellett csak azok a növényfajták lehetnek sikeresek, amelyek a nagy terméspotenciál mellett kiváló alkalmazkodóképességgel is rendelkeznek. A folyamatosan változó környezeti viszonyok mellett szükség van a nemesítés eszköztárának bővítésére, hatékony szelekciós módszerek bevezetésére. A biztosan realizálható nagy szemtermés mennyisége mellett fontos nemesítési cél a minőség is.

A szélsőséges időjárásra is kiterjesztett nemesítés fontosságát emelte ki előadásában Borsos László, a Pioneer Hi-Breed Magyarország Kft. marketingmenedzsere is. A világon mindenütt, de Magyarországon talán még inkább a csapadék mennyiségének van a legnagyobb hatása a termés mennyiségére. Az elmúlt évek hazai kukorica átlag termései igen nagy szélsőségeket mutatnak, amikor hektáronként 4-től 9 tonna termésátlagig szóródtak az országos átlagok. Aszálytűrő, ugyanakkor a normál évjáratokban is rekordtermésre képes hibridekre fókuszál a nemesítés. A termés biztonsága az adott termőhelyre adaptált hibridválasztás és az adott környezet pontos meteorológiai jellemzőinek ismerete nélkül elképzelhetetlen – hangoztatta az előadó.

A klímaváltozás következményei meglehetősen bonyolultak – emelte ki Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője. Becslések alapján a következő évszázadig 2,4–6,5 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, hazánk az egyik érzékeny pontban fekszik. Emelkedik a légköri szén-dioxid-koncentráció, a heves esők, zivatarok gyakoribbá válnak, növekszik a felszíni ózonréteg. Az időjárás változásai drámaian fogják befolyásolni az ökoszisztémát és egyben új kölcsönhatásokat teremt a növények, kártevők, kórokozók és azok vektorai között. Az időjárás változása miatt várhatóan számolni kell az időben korábbi védekezésekkel, vagy például technológiaváltással a bemosó csapadékot nem igénylő gyomirtó alkalmazásával, illetve az UV-sugárzásnak jobban ellenálló növényvédő szer hatóanyagok és formációk előtérbe állításával.

Míg Raport László, a belga Frisomat cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója előadásában a változatos igények kielégítésére alkalmas, költséghatékony, egyszerű és praktikus, mégis egy életen át tartó csarnokok, raktárak előnyeit ecsetelte, addig az agrár-káresemények enyhítésének innovatív eszközeiről Surmann Árpád, az Agrisk.hu ügyvezetője, valamint az agrometeorológia szerepéről a mezőgazdaságban Bordás Tamás,  az Ubimet GmbH regionális képviselője beszélt. A vetés, az aratás időpontjának helyes megválasztása nagy befolyással bír a terméshozamra. Az ország különböző részein ezek más-más időpontra eshetnek, de évről évre is változhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy időben és térben is precíz időjárási adatok álljanak rendelkezésünkre. Egy sikeres gazdálkodó ma már nehezen boldogul a professzionális időjárás-előrejelzések nélkül. A prognózisok közötti különbséget az időbeli felbontás és a pontos, adott helyszínre vonatkozó előrejelzések jelentik – emelte ki Bordás Tamás. Az egyes munkálatok, pl. permetezés, öntözés, trágyázás, valamint a rendelkezésünkre álló erőforrások bevetésének optimalizálásához az előrejelzések elengedhetetlen információkat szolgáltatnak.

Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra, az alkalmazkodás lehetőségeit foglalta csokorba Béres András, a Herman Ottó Intézet Környezetügyi Igazgatóságának igazgatója. Farkas Róbert, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. agrárszakértője felhívással fordult a konferencián megjelent gazdálkodókhoz, ugyanis partnereket keresnek a termőterületre kihelyezett, komplex szenzorrendszereik felállításához. Az időjárásról helyben gyűjtött többletinformáció segítségével a gazdálkodó gyorsabban reagálhat a változásokra, és csökkentheti a döntések során felmerülő bizonytalanság mértékét. Nagy érdeklődést váltott ki Miklovicz Péter, a palyaz.hu pályázati szakértő előadása is, hiszen vázolta a 2020-ig elérhető, mintegy 1300 milliárd forintnyi agrárpályázati lehetőségeket. Ide kapcsolódó hír, hogy az éghajlatváltozással összhangban jelentős forrásokat lehet majd igényelni, például öntözésfejlesztésre.

Bálint Tóth János

A cikk szerzője: Bálint Tóth János