Mikor kell posztemergensen gyomirtani a szóját?

Az alap gyomirtások sok helyen nem kapták meg a szükséges 10–15 mm-es bemosó csapadékot az idei évben. Ezért a szója kelése vontatottan indult meg és mellette a gyomok is folyamatosan keltek. Szükségessé váltak a posztemergens kezelések.

Ilyenkor kritikus időszak a posztemergens gyomirtás pontos időzítése. A szikleveles állapotban levő szóját még ne gyomirtsuk, hiába láthatóak az ugyancsak szikleveles állapotban lévő gyomok.

Várjuk meg a szója 1-2 valódi leveles állapotát. Ezután lehet elkezdeni a posztemergens gyomirtásokat, a későn kelő szikleveles szóját így is fitotoxikus kár érheti.

1-2%-os tőpusztulás még mindig kisebb kockázat, mint a megkésett gyomirtás, ami a terület elgyomosodásához vezethet.

45 cm-es sortávolságra vetettem a szójámat. Ha a területem nem gyomos, akkor is indokolt a nyesés elvégzése?

Ha a preemergens gyomirtás sikeres volt és a szója gyorsan fejlődik, akkor is érdemes az első osztott levelek megjelenése előtt elkezdeni a sorközművelést. A szója ugyanis a gyors növekedéshez megfelelő talaj-levegő arányt igényel, amelyet a sorközművelő kultivátorokkal könnyen el lehet éri. Mindemellett a levegőzött talaja nitrogénkötő baktériumok fejlődéséhez is kedvező körülményeket biztosít.

Kell-e a szójának nitrogén?

A válasz röviden igen, mérsékelt mennyiségben és akkor, amikor szükséges.

A szója kevés nitrogén műtrágyát igényel, mivel teljes nitrogénigényének egy részét – körülményektől függően 20–70%-át – képes a légkörből fedezni. Azonban 2-4 lombleveles korig, amíg az aktív N-kötés meg nem indul, szüksége van ásványi nitrogénre.

3-4 leveles kortól a szója gyökerén kialakult gümőkben a N-fixáló baktériumok (Bradyrhisobium japonicum) aktívvá válnak és a levegőből megkötött N2-t a szójanövény számára felvehetővé teszik, amihez az energiát a növénytől nyerik.

Nitrogén kijuttatása – hangsúlyozottan mérsékelt – 20–50 kg/ha dózisban javasolt:

• általában, starterként alkalmazva a fiatal növény N-ellátására az aktív nitrogénkötés megindulásáig (a gyengébb és szántás nélküli talajoknál mindenképpen),
• amikor csekély a gümőképződés, vagy a N-kötés nem működik,
• amikor a táblába először kerül szója,
• hideg és száraz periódusban,
• magas termésszintnél (3-4 t/ha) a hüvelykötés fázisában,
• öntözéses technológiában öntözővízzel kijuttatva a virágzás után, a magtelés kezdetén.

A szükségtelen N-trágyázás növeli a költségeket és terheli a környezetet. A N túladagolásának kedvezőtlen hatásai is vannak, gyengébb termékenyülést és hüvelykötést, az állomány megdőlését, elhúzódó és egyenetlen érést, közvetve erőteljesebb gyomosodást okozhat.

A talaj jó kultúrállapotban tartása elősegíti a megfelelő tápanyagforgalmat, a N-kötő baktériumok érvényesülését.

Válaszadóink: dr. Bárány Sándor, Mándi Lajosné Dr., Fülöpné Kuszák Katalin

JÁTÉK

Játékra invitáljuk kedves Olvasónkat a agronaplo.hu szakportálon és facebook oldalunkon. A SZÓJARÁDIÓ tartalmára vonatkozóan június 10-től kérdéseket talál a főoldalon, a helyesen válaszolók között 3 db SZÓJATERMESZTÉS KORSZERŰEN című könyvet sorsolunk ki.

A cikk szerzője: Fülöpné Kuszák Katalin