Mivel speciális domborzata kedvez az erdők kialakulásának, a terület több mint 40%-a fákkal borított. Ennek köszönhetően a vadállomány is jelentős, aminek már komoly hatása van a gazdálkodók életére, hiszen a vadak távoltartása, a vadriasztás pluszfeladatokat ró az itt földet művelőkre.
Megvizsgálva a talajtípusok szempontjából, összhangban az adottságokkal, elsősorban barna erdőtalajt szánt az eke, már ha éppen forgatással művelik a gazdák. Éghajlatát tekintve, általánosságban a mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz időjárás jellemzi. A völgyekben, fagyzugos helyeken meg tud ülni a fagy, ami veszélyes lehet az érzékeny kultúrákra.
Sajátosságait tekintve nem a szántóföldi növénytermesztés a legfőbb jellemzője a térségnek, de a bogyós gyümölcsűek az országos előfordulásukhoz képest itt nagyobb arányban fordulnak elő. Különösen igaz ez a málnára és a ribiszkére, illetve kisebb mértékben a bodzára vagy a szederre is. A nagyipari mezőgazdaság kisebb szerepet játszik a megye életében, köszönhetően a mindössze 50 ezer hektár körüli mezőgazdasági területnek, ami messze a legalacsonyabb Magyarország megyéi között (1. ábra). Ezen területnek zömén, évjárattól függően 45–55%-án, kalászost találunk, amit követ a napraforgó, majd a kukorica, ami országos súlyához képest messze elmaradva fordul csak elő.
Fő szántóföldi kultúrák
A kalászosok a leggyakrabban termesztett növények itt is, mint csaknem mindenhol hazánkban. A növényvédő szer alkalmazási gyakorlatot vizsgálva jól látszik, hogy gombaölők és a rovarölők tekintetében is, a felhasználók aránya elmarad az országos értékektől. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a 2014-ben betakarított kalászost termesztők között megnőtt azok száma, akik gyomok, károsítók vagy kórokozók ellen növényvédő szerrel védekeznek. Ez országosan is igaz, de Nógrád megyében a kezelők aránya még markánsabban nőtt. Természetesen ez annak is köszönhető, hogy egy alacsonyabb kezelési intenzitásról nagyobb növekedésre van lehetőség.
Ha csak a búzát tekintjük, aminek a nógrádi területe nem éri el a húszezer hektárt, akkor elmondható, hogy a 2014-es csapadékosabb időnek köszönhetően gombaölő szert a terület 71%-án használtak (2. ábra), és a használók több mint fele egynél többször kezelt gombaölő szerrel. Rovarölő szerek tekintetében a területarányos használat 43%, míg gyomirtók esetén 98%.
Kultúraméretet tekintve a kalászosokat a napraforgó követi, mint a legfontosabb kapásnövény. Általában 8-9 ezer hektáron termesztik Nógrád megyében. A növényvédő szeres kezeléseket tekintve a napraforgónál is növekedést tapasztaltunk 2014-ben. A termesztett terület több mint ötöde kapott gombaölő szeres kezelést és a rovarölő szeres kezelések aránya is meghaladja a 10%-ot. Ezen növekedések motorja elsősorban a csapadékosabb időjárás, illetve a rovarölő szeres csávázás tavalyi elmaradása volt.
Más jellegű termesztéstechnológiai változás is megfigyelhető volt a napraforgót termesztő gazdaságoknál. A fajtaválasztáskor a döntéshozók sokkal jobban preferálták a gyomirtó szer toleráns hibrideket, mint korábban.
Az eddig látott körülbelül kétharmados arány 2014-re 90% fölé emelkedett. Ez a növekedés elsősorban a tribenuron-metil toleráns hibridek nagyobb területen történő megjelenésének köszönhető (3. ábra).
Gépesítés
A Kleffmann és Partner Kft. 2011-ben folytatott országos, reprezentatív felmérése alapján Nógrád megyében átlagosan 300 ha betakarítása vár egy kombájnra minden évben. Hozzávetőlegesen 60 ha-on vetnek magot egy vetőgéppel, 40 hektárt művelnek meg egy traktorral és több mint 100 ha kezelése jut egy permetezőre. Ezek az értékek, az országos ellátottsággal összevetve az átlagosnál nagyobb kihasználtságot jeleznek traktorok és permetezőgépek esetén. A kombájnokat vizsgálva a 300 ha aratása évenként az országos átlagot tükrözi, míg a vetőgépek vonatkozásában az átlagosnál jobb ellátottság jellemző.
Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban részt vevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2015-ös évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Csősz Mihály
Kleffmann Group
A cikk szerzője: Csősz Mihály
