Áttekintés

Fejér megye az egyik legváltozatosabb domborzattal rendelkező megyénk. Keletről a Duna, Nyugatról a Bakony és a Gerecse, délről pedig a Mezőföld határolja. A sokcélú, gazdálkodásra alkalmas terület mellett kiváló infrastruktúrával is rendelkezik a megye, köszönhetően a vasútvonalaknak és az M6-os, M7-es autópályának. A megyeszékhely Székesfehérvár nemcsak ipari, hanem nagyon fontos közlekedési csomópont is. Az ország területéből körülbelül 6%-ot foglal el a megye területe, ugyanakkor Magyarország GDP-jének több mint 11%-át itt állítják elő (ez elsősorban a nagyszámú, Székesfehérváron megtelepedett termelő- és szolgáltató cégnek köszönhető). A gazdaságszerkezet stabil, fontos szerepük van a 100 ha alatti területtel rendelkező gazdaságoknak, ők művelik a megye szántóinak körülbelül 30%-át.

Gépesítés

A megye jól ellátott gépekkel, főként traktorokkal és permetezőgépekkel. A Kleffmann és Partner Kft. 2011-ben folytatott országos, reprezentatív felmérése alapján Fejér megyében egy traktor átlagosan 72 hektár területet művelt meg. Egy permetezőgép pedig átlagosan 118 hektárra juttatta ki a növényvédő szereket. A kombájnokra jutó terület gépenként viszont valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, a megyében egy kombájn átlagosan 297 hektáron arat.

Mezőgazdaság – áttekintés

Termesztéstechnológia

A művelésbe bevont terület évente átlagosan 245 ezer hektárt tesz ki (2005–2013 között). A legfontosabb kultúra már a kukorica, 2010-től minden évben nagyobb területen vetik, mint a kalászos gabonákat.
A kukorica és a kalászos gabonák területe az összes művelésbe bevont terület háromnegyedét teszi ki. A harmadik legnagyobb területen vetett kultúra a napraforgó, stabilan 15% körül van az aránya. A repce, csupán ha a terület arányát vesszük alapul, ebben a megyében átmenetet képez kelet és nyugat között. Az elmúlt évek ismert nehézségei miatt némiképp visszaszorult. Az országos átlaghoz képest a speciális kultúrák (szőlő, gyümölcs, zöldség) területe és ennek megfelelően a mezőgazdaságban betöltött súlya sokkal kisebb.

Kalászos

A megyében a legnagyobb területeken az őszi búzát, illetve az árpát (őszi és tavaszi) termesztik, a rozs, tritikálé, zab szerepe marginális ebben a megyében. Egy-két gondolat erejéig kitérünk az őszi búza termesztés technológiai sajátosságaira is – Kleffmann számok alapján. A nettó kezelt terület aránya az egyik legfontosabb mérőszám (azaz, hogy a teljes vetett terület mekkora hányada kapott valamilyen növényvédő szert, természetesen külön értendő a gyomirtó, gombaölő, rovarölő). Az 1. ábrán láthatjuk, hogy míg a gyomirtóval és rovarölő szerekkel kezelt terület nettó terület aránya évjáratspecifikus, addig a gombaölő szerrel kezelt nettó terület aránya Fejér megyében az elmúlt években mindig jóval az országos átlag felett volt (jellemzően 10–15% közötti eltéréssel).

A gombaölő szeres kezelésekre jellemző további eltérés: 2013-ban Fejér megyében a gombaölő szerrel kezelt terület 81%-án alkalmaznak a gazdák 2 vagy 3 kezelést, ezzel szemben az országos arány csupán 48%. Fejér megyében egy kezelt hektárra átlagosan 1,95 gombaölő termék jut, míg az országos átlag 1,56. A fenti számok eredőjeként az egy hektárra jutó gombaölő szeres kezelések nettó szerköltsége Fejér megyében 17 600 Ft, míg az országos átlag ennél jóval alacsonyabb, 13 000 Ft.

Kukorica

Az elmúlt években a legfontosabb kultúra Fejérben. A jó minőségű földeken kiemelkedő jövedelmet lehet elérni ezzel a kukoricával a megfelelő termesztéstechnológia biztosításával.

A megyében a kukoricatermesztés gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal. Valamivel több a felülkezelés, és a tankkeverékek valamennyivel több terméket tartalmaznak. A megyében az egy hektárra jutó átlagos kezelés szám 1,35 – az országos átlag 1,30. Ez azt jelenti, hogy Fejér megyében az esetek 35 százalékában a gazdák 2, esetlegesen 3 gyomirtást is alkalmaznak. A 2. ábrán egy érdekes összehasonlításban a kukorica fenológiai állapota szerint mutatjuk be, hogy van-e különbség az országos és a Fejér megyére jellemző kukorica gyomirtási technológia között. Amint láthatjuk, az igazán lényegi különbség az, hogy az országosan legjellemzőbb a kukorica 2-3 leveles állapotában (korai posztemergens) elvégzett gyomirtás helyett Fejér megyében a leginkább a kultúrnövény 5 leveles (már kései posztemergens) állapotában védekeznek a gazdák.

A hagyományosan nagy figyelmet követelő gyomirtás mellett a megyében is egyre nagyobb gondot okoznak a talajlakó kártevők. 2013-ban a kukoricával bevetett területek 24%-án védekeztek valamilyen talajfertőtlenítő szerrel (ugyanakkor az országos átlag 19%). Nem kis költséget jelent ez a fajta védekezés, hiszen a legtöbb esetben a teljes gyomirtási technológia növényvédő szer költségeit is jóval meghaladja a talajfertőtlenítő termékek hektárköltsége. Az előbbi tény miatt nem is meglepő, hogy a gyomirtó szeres kezelések kukorica esetében a kultúrában mért összes növényvédő szer forgalom csaknem 79%-át teszik ki, míg a talajfertőtlenítő szerek aránya az összforgalmat tekintve kukoricában közel 20%.

Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban részt vevő
gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre.

A 2015-ös évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!

Puskás Péter

Kleffmann Group

A cikk szerzője: Puskás Péter