Az őszibarack trágyázási tartamkísérletünkben egységes foszfortrágyázás mellett a nitrogén és a kálium hatását vizsgáltuk az őszibarack magonc alanyra szemzett Dixired fajtával. A nitrogént (N1, N2, N4) évente tavasszal adagoltuk 75, 150 és 300 kg N/ha dózisban. A káliumot (K1, K2) feltöltő jelleggel a telepítés előtti forgatással műveltük a talajba 1200 és 3600 kg K2O/ha mennyiségben.
Az ültetvény első éveiben csak a fák tápelem ellátottságában mutatkoztak különbségek és ezek is döntően a káliumhoz kapcsolódtak (talaj- és levél kálium, levél magnézium tartalom). A felvett magnézium mennyisége a kálium szintekkel ellentétes irányba változott, de az emelt kálium trágya adagok esetén is a kedvező ellátottsági tartományban maradt.
A tartósan fennálló fokozott talajbeli kálium kínálat és a levélanalízissel kimutatott nagyobb mértékű felvétel hatása a 6. éves kortól nyilvánult meg a terméshozamok 25-30 %-os emelkedésében (1. táblázat).
1. táblázat. Termő őszibarackfák levelének tápelemtartalma (sza. %) és terméshozama (t/ha)
| Termő őszibarackfák levelének tápelemtartalma (sza. %) és terméshozama (t/ha) |
||||||
| Kezelés | N | P | K | Ca | Mg | Termés |
| Kontrol | 3,05 | 0,142 | 0,90 | 2,99 | 0,70 | 9,3 |
| N4 | 3,20 | 0,135 | 0,92 | 2,79 | 0,70 | 9,8 |
| K1 | 3,15 | 0,140 | 2,10 | 2,70 | 0,56 | 12,8 |
| N1 K1 | 3,23 | 0,139 | 2,13 | 2,77 | 0,54 | 12,4 |
| N2 K1 | 3,09 | 0,137 | 1,93 | 2,64 | 0,56 | 11,5 |
| N4 K1 | 3,14 | 0,143 | 1,80 | 2,69 | 0,57 | 11,9 |
| K2 | 3,27 | 0,135 | 2,62 | 2,45 | 0,46 | 13,2 |
| N4 K2 | 3,07 | 0,145 | 2,79 | 2,48 | 0,45 | 13,3 |
Ez a különbség az évek előrehaladtával is megmaradt. Sőt a kálium abszolút és a nitrogénes kezelések esetén a relatív hiánya annyira fokozódott, hogy ez a lombon látható hiánytünetekben is jelentkezett. A nagyobb termésű fákon a tünet erőteljesebb volt.
A nitrogén trágyázások hatására nem emelkedett a terméshozam és a levelek nitrogéntartalma sem. Erre a kísérleti hely jó humusztartalmú csernozjom talajának természetes nitrogén szolgáltatása lehet az egyik magyarázat. A másik indok pedig az öntözetlen körülményekben keresendő, mert a csapadék mennyisége limitálta a fák növekedését és terméshozamát is. Ilyen vízellátottság mellett tulajdonképpen a fák nem tudták kihasználni a tápanyag oldalról biztosított bőséges tápelem hátteret.
A tápelem ellátottság a terméshozamot befolyásoló sok tényezőnek csupán az egyike, és az eddigiekből is érzékelhető, hogy hatása korlátozott, más ökológiai és termesztési körülményektől is függően alakul. Az Agronapló márciusi számában (75. oldal) megjelent beszámolóból is látható a téli rügyfagykár hatása a trágyázással összefüggésben.
Az őszibarackfák terméshozamára a metszés mértéke, módja jelentős hatással van. A tavaszi metszés döntően hat a termésterhelésre. Amennyiben kevés virágrügyet hagynak a fán, hiába van jó tápelem-ellátottság, a hozam alacsony marad. Ugyanakkor a nagyobb tápanyag kínálatnak megfelelő sok termővessző a jó gyümölcskötődéssel nagy potenciális terméshozamot jelenthet, de a szükséges víz hiányában a tényleges hozam elmarad a várakozáshoz képest és a gyümölcs minősége is jelentősen romlik az elaprósodás miatt. Az utóbbi évek hazai időjárása, a korábban jelentkező és elhúzódó aszály „aláhúzza” az öntözés fontosságát ezen gyümölcsfajnál is.
Dr. Szűcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
