Mit jelent az állattartó gazda számára a gazda- és ügyfél-regisztráció?





A gazdák számára a jelenlegi többszörös adat-bejelentési kötelezettségnek és a különböző mezőgazdasági azonosítók alkalmazásának megszûnését. Biztosítja az „egyablakos” ügyintézést és információszolgáltatást. Az ügyfél-regisztráció bevezetését követően nem kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) központi adatbázisa felé az állattartással kapcsolatos nyilvántartásokhoz külön adatszolgáltatást teljesíteni a személyi és cégadatokra vonatkozóan. Az OMMI tehát az új rendszerben csak a tenyészetekkel és az állattartással kapcsolatos adatokat tartja nyilván. Az ehhez kötődő bizonylatokon a regisztrációs szám megadásával automatikusan minden bejelentett adat biztosított lesz.





Ezentúl is különböző bizonylatokat kell kitöltenie a gazdáknak?



Nem, csak az ügyfél-regisztrációs bizonylatokat kell alkalmazni. A vállalkozási és személyi adatok bejelentésére, illetve az adatok módosítására egységes bizonylatok szolgálnak. Minden személy és cég csak egyszer kerül be a nyilvántartásba. Az egységes bizonylatokon azonban minden mezőgazdasági szereplőnek csak a betöltött szerepéhez szükséges adatokat kell kitöltenie. Ez például azt jelenti, hogy egy állattartónak, aki nem kíván támogatást igénybe venni, nem kell megadnia a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges adatokat (pl.: adóigazgatási jelet, bankszámlaszámot).





Mint a példából is látszik, az egységes bizonylatok alkalmazása nem azt jelenti, hogy a megadandó adatok köre is egységes. Az egységes nyilvántartásban is csak azoknak az adatoknak kell szerepelniük, amelyek a gazda által igényelt szolgáltatásokhoz szükségesek.





Gyorsabb lesz-e az ügyintézés?



Mindenképpen, hiszen az egységes bizonylatok feldolgozását követően „azonnal ”élő lesz a bejelentés, és így mind a támogatások kezeléséhez, mind az állattartással kapcsolatos további ügyintézés az aktuális adatok ismeretében történik. Ez azt is jelenti, hogy egy címváltozás bejelentését követően automatikusan a megadott címre történik minden további postázás, illetve egy új elérési telefonszám megadásával ezen keresztül lehet kapcsolatot teremteni a gazdával. A regisztrációs bizonylatok (új bejelentés, adatváltozás-bejelentő lapok) beszerezhetőek lesznek a falugazdászoknál, az MVH kirendeltségeinél, és az ûrlapok kinyomtathatóak lesznek Interneten is.





Minden állattartónak újból be kell majd jelentkeznie az egységes ügyfélregiszterbe?



Nem. A gazdák bejelentési kötelezettségének egyszerûsítése miatt az OMMI ENAR és Tenyészet Információs Rendszerében már nyilvántartott gazdáknak nem kell bejelentkezési bizonylatokat kitölteniük. A nyilvántartott adatokról hitelesítő bizonylatokat kapnak a gazdák, amelyek alapján lehetőségük lesz az adatokat ellenőrizni, kiegészíteni és az aláírásukkal hitelesíteni. A hitelesített bizonylatok visszaküldését követően automatikusan bejelentett ügyfélnek minősül a gazda, elkészül számára a regisztrációs igazolás. Az igazoláson feltüntetett regisztrációs szám lesz valamennyi bizonylaton az azonosító száma.





Sertésnyilvántartás





Melyek a sertés ENAR felhasználási területei?



Az EU jogszabályi előírásait figyelembe véve számos területen kötelező az állatok és a tartási helyek nyilvántartása, szükség esetén az állat azonosítása, az állattal történt korábbi események, gyógyszeres kezelések, vagy a származási tenyészet visszanyomozása.





A sertés ENAR rendszer által biztosított lehetőségek:

• Az állatmozgatások (vétel-eladás, vágóhídra szállítás, export) bizonylatolása és ellenőrzése;
• Az állattartó helyek, állatok és állatmozgások központi számítógépes rendszerben történő nyilvántartása;
• A nagy gazdasági kárt okozó fertőző betegségektől való mentesítés elősegítése;
• Az EUROP vágósertés-minősítési rendszerben az állatok egyedi megjelölésének és beszállító-azonosításának biztosítása;
• A kifizetett támogatások nyilvántartása, ellenőrizhetősége a tenyészet és az állatregisztráció alapján;
• Az élelmiszer biztonsági, állatvédelmi és környezetvédelmi ellenőrző rendszerek mûködéséhez szükséges információk biztosítása.

Különböző célokra értelmetlen és állatvédelmi okokból sem megengedett a sertések többféle jelölése, így elengedhetetlen az egységes és teljes körû nyilvántartás.

Mi a kísérleti sertés ENAR jelölés?



Egy mûködőképes rendszer létrehozásához elengedhetetlenül szükséges a kísérleti jelölés megszervezése, melynek keretében nem csak a jelölés és nyilvántartás rendszere tesztelhető, hanem mód nyílik a közremûködő szervezetek és személyek feladatainak pontos meghatározására, a feladattal járó nehézségek, költségek felmérésére is.



A fejlesztés érdekében Csongrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kijelölt körzeteiben több százezer sertést jelöltek meg a sertés ENAR követelményei szerint. A tenyészetekben, piacokon, vágóhidakon megtörtént az állatok azonosítása, a bizonylatok kitöltése és az állatmozgások adatait jelentették az adatbázisnak. A tapasztalatok alapján a szükséges módosítások megtörténtek az országos bevezetésre kerülő rendszerben.





Mikor várható az országos bevezetés?



A bevezetés a sertés ENAR végrehajtását előíró rendelet elfogadását követően 2004-től várható.





Hogyan történik a tenyészetek bejelentése?

• Valamennyi sertéstartó helyet (függetlenül az ott tartott állatok számától), sertések vágását végző vágóhidat, sertésforgalmazást végző állatpiacot és az állatrakodó helyet, valamint kiállítást és állat-egészségügyi intézményt kell nyilvántartásba venni, és tenyészetkóddal ellátni.
• A nagy létszámú sertésállományok, a vágóhidak, piacok, kiállítások, állat-egészségügyi intézmények és rakodóhelyek bejelentését az illetékes megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások közvetlenül végzik.
• A kis létszámú állományok bejelentését az Állomás igazgatója által kialakított sertés ENAR körzetben kijelölt kapcsolattartó állatorvosok végzik.
  
  
  
  Ki az ENAR felelős?
  
  
  
  A 100 sertésnél kisebb létszámú állományokban az illetékes megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója által kijelölt kapcsolattartó állatorvosok látják el az ENAR feladatokat, jelölik az állatokat, és töltik ki a szükséges bizonylatokat. A nagy létszámú, száznál több sertést tartó tenyészetekben a tartó, vagy az általa megbízott ENAR felelős végezheti a jelölést és a bizonylatolást, amennyiben erre a megyei állomás engedélyt ad.
  
  
  
  
  
  Mikor kell megjelölni a sertéseket?
  
  
  
  A sertéseket legkésőbb a tenyészet elhagyásakor kell megjelölni. Ha a sertés a születéstől a vágóhídra szállításig ugyanabban a tenyészetben marad, csak a vágóhídra szállítás előtt kell megjelölni. A jelölést az ENAR felelős végzi.
  
  
  
  
  
  Milyen füljelzők használhatók a sertés ENAR-ban?
  
  
  
  A továbbtartásra eladott sertések tartós mûanyag füljelzőt, a vágóhídra szállítandók a perzselésnek ellenálló fém füljelzőt kapnak. A feliratozás az önálló tenyészetek esetében a hatjegyû tenyészetkód és a hatjegyû sorszám, fém füljelző esetén hatjegyû tenyészetkód és a négyjegyû sorszám. A megyei körzetbe sorolt tenyészetek 7 jegyû országos folyamatos sorszámot kapnak, amely a mûanyag füljelzőn ellenőrző számmal egészül ki. Minden ENAR füljelzőn szerepel a HU országjel.
  
  
  
  Az ENAR-ban használható füljelzők listája az előzetes tesztelés alapján az FVM hivatalos lapjában kerül közzétételre. Az önálló tenyészetek és a megyei körzetek kapcsolattartó állatorvosai saját maguk választhatnak a megjelölt típusok közül.
  
  
  
  
  
  Mik az állattartó feladatai?
  
  
  
  Az állattartó köteles
  
  
  
  
  • a tenyészet bejelentéséről és a tenyészet adataiban bekövetkezett változások bejelentéséről az ENAR felelős útján gondoskodni;
  • az állat szállításáról időben értesíteni az ENAR felelőst a jelölés elvégzése és a sertés-szállítólevél kiállítása érdekében;
  • a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálódását megakadályozni;
  • a sertések elszállításáról és fogadásáról „állatmozgás-nyilvántartót ”vezetni.
  
  
  
  
  Mi a sertésszállítás és a sertésszállító levél?
  
  
  
  A sertések bármilyen szállítása vagy lábon hajtása állatmozgásnak minősül, amelyről sertésszállító levelet kell kiállítani. A szállítólevélen fel kell tüntetni a szállítás dátumát, a kiszállító és a fogadó tenyészet kódját, a szállított állatok számát és azonosítóit. A szállítólevél tartalmazza az állat-egészségügyi igazolást is. Négy példányban kerül kiállításra, egy-egy példány marad a küldő és fogadó tenyészetnél, egy-egy példány pedig az elszállítás, illetve a beérkezés jelentésére szolgál a központi adatbázis felé.
  
  
  
  
  
  Miben változik a sertések szállításának rendje?
  
  
  
  A sertés ENAR bevezetését követően nem lesz szükség a marhalevél kiváltására, csak a sertésszállító levél szükséges, amely tartalmazza az állat-egészségügyi forgalomképesség-igazolást is. A füljelzőket változatlanul biztosítani kell, de kizárólag az ENAR-ban engedélyezett füljelzők rendelhetők meg az ENAR felelős által.
  
  
  
  A sertéstartók feladatai tehát nem növekednek, ugyanakkor az új rendszer az EU előírásainak megfelelően biztosítja a sertések szállíthatóságát mind a belföldi forgalomban, mind pedig exportcélokra, és lehetővé teszi a sertések és a sertéstermékek értékesítését az egész Unió területén.