Egy hónapja volt az EU-ba történt belépésünk tizedik évfordulója. Hogyan értékeli a szlovák mezőgazdaság helyzetét az EU keretében?
A szlovák mezőgazdaságot elsősorban az EU közös agrárpolitikájával összefüggő folyamatokba történt bekapcsolódás szempontjából kell látnunk, és ez egy egész sor előnyt hozott Szlovákia számára: magasabb bevételi támogatásokat, forrásokat a vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre. A további pozitívumokhoz sorolható az egységes piac (a vám eltörlése az EU keretén belül, az áruk és szolgáltatások szabad mozgása), valamint a mezőgazdasági vállalatok hitelképességének megerősödése a bankszférával kapcsolatban, ami által megnőtt a hiteltőke elérhetősége. Másrészt viszont Szlovákia elveszítette rugalmassága és nemzeti szuverenitása egy részét a mezőgazdasági politika prioritásainak és eszközeinek kiválasztásában.
A tíz éves tapasztalat alapján jellemezze, hogyan tudta Szlovákia – hasonlóképpen, mint Magyarország, illetve az új tagállamok – érvényesíteni a saját érdekeit az európai döntések során? Milyen sikereket ért el, vagy miben nem tudott sikereket elérni, mire tud rámutatni?
A Szlovák Köztársaság igyekezett a mezőgazdasági szektor teljes körű fejlődését segítő célokat és prioritásokat megvalósítani, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az egész Közös Agrárpolitika lényege, hogy olyan kitűnő minőségű élelmiszerek stabil és hatékony gyártását támogassa, amelyek versenyképesek a világpiacon, és a gyártásuk környezetvédelmi szempontból fenntartható módon történt.
Az agrárszektor fenntarthatóságát egyúttal a vidéki és a leginkább félreeső régiókról való gondoskodás szempontjából is szemlélnünk kellett, hogy megőrizhető legyen a foglalkoztatottság, és megakadályozzuk a régiók elnéptelenedését.
Ebben az irányban a SZK több közös deklarációt, nyilatkozatot és memorandumot fogadott el az egyes tagállamokkal. Az érdekeink képviselete során hasznosak voltak a V4 üléseivel kapcsolatos kezdeményezések is, valamint az Európai Parlament képviselőivel megvalósult találkozók, amelyeknek a legfontosabb gondolata az információnyújtás volt a mezőgazdasági szektor történéseiről.
Hogyan értékeli a Közös Agrárpolitika tavaly elfogadott reformját, rendszerét és lehetőségeit?
A Közös Agrárpolitika reformja már 2011 októberében elkezdődött az egyes törvényhozási eljárások bemutatásával, és megállapíthatom, hogy minden résztvevő fél számára nagyon igényes út volt ez a kompromisszum eléréséhez. A tárgyalások nem voltak könnyűek, és az egyes tagállamok sokszor ellentétes nézetei próbára tették az EU elnökségét ellátó országok képviselőit is. Mérföldkőnek főleg a tavaly márciusi miniszterek tanácsa minősül, ahol néhány, számunkra kulcsfontosságú kérdés miatt, mint például a közvetlen kifizetések és a piacok közös szervezése, Szlovéniával együtt a Tanács kompromisszumos mandátuma ellen szavaztunk. Pozitívumként értékelem, hogy ezt követően az európai partnereink, és főleg az EU intézményei hajlandók voltak olyan kompromisszumról tárgyalni, amely Szlovákia számára is elfogadható. Júniusban az EU Tanácsa, majd azt követően a háromoldalú tárgyalások olyan kompromisszumot alakítottak ki, amely az EU mind a 28 tagállama számára elfogadható volt. Mint már említettem, aránylag bonyolult politikai kompromisszumról van szó, ami viszonylag széles körű lehetőségeket ad a tagállamoknak, mind a közvetlen kifizetések sémájának kérdésében, mind a piacok közös szervezésében és a vidékfejlesztési programban. Most az lesz a legigényesebb feladatunk, hogy bizonyítsuk az Európai Bizottságnak az egyes intézkedések finanszírozásának indokoltságát, és az ún. „érzékeny szektorok” támogatásának szükségességét.
Kedvező ez Szlovákia számára?
Hogy ez Szlovákia számára kedvező-e, azt a Közös Agrárpolitika új formájának a gyakorlatba történő átültetése mutatja meg. Mi arra törekszünk, hogy hatékonyabbá tegyük a támogatási rendszert, főleg az aktív mezőgazdasági gazdálkodók részére. Az EU törvényhozásának új jogalapja jóval szélesebb lehetőségeket ad számunkra az ilyen szabályozásokra, mint korábban.
Magyarország a kistermelőket, a fiatal gazdálkodókat igyekszik támogatni, valamint elsőbbséget élvez a fenntartható mezőgazdaság, e két utóbbi élvez prioritást a Közös Agrárpolitika alapján. Melyek az Önök prioritásai?
Nyilvánvalóan az ágazat alapvető prioritása a tartósan fenntartható mezőgazdaság, főleg az élelmiszer-önellátás biztosítása, és a támogatás igazságos elosztása. Fő célunk, hogy a támogatási tervezeteket úgy készítsük el, hogy a speciális növénytermesztési és állattenyésztési szektorra összpontosíthassunk. Teljes mértékben kihasználjuk a közös mezőgazdasági politika új formáját is, ami a kistermelők és fiatal gazdálkodók támogatására irányul.
A Környező országok mezőgazdasága címmel futó bemutató sorozatunk e hónapban Szanyi István jóvoltából tényszerűen, adatokkal alátámasztva mutatja be Szlovákiát. Kérem, pár gondolat erejéig ön is jellemezze országa mezőgazdaságát.
A szlovák mezőgazdaság fejlődésének egyik alapvető kiindulási pontja a fenntartható mezőgazdaság támogatásának általánosan elfogadott követelményrendszere az Európai Unió térségében, amihez a szükséges mértékű környezetvédelmi intézkedések kapcsolódnak, és tekintetbe veszik a klímaváltozás következményeit is. Ezeket az ágazat tiszteletben fogja tartani.
A Szlovák Köztársaság 2004 óta tagja az EU-nak, tehát ránk is vonatkoznak a tagságból eredő jogok és kötelességek. A SZK uniós tagsága sok pozitívumot, ugyanakkor néhány negatív elemet is hozott a szlovák mezőgazdaság számára, ezeket az egyes termékfajták szerint kell értékelni. Némely területek gyorsabban tudtak alkalmazkodni, némelyeknél ez a folyamat hosszabb ideig tartott, illetve tart.
A SZK uniós integrációja komplex módon növelte a nemzeti gazdaság versenyképességét, lehetővé tette a tőke, az áru és a személyek szabad mozgását. A mezőgazdaság szempontjából a közvetlen kifizetések kiegyenlítése a SZK-ban nagyobb nyomást okozott a gazdálkodók esetében, akik az EU régebbi tagországainak gazdálkodóival összehasonlítva anyagilag kevésbé jól voltak és vannak ellátva, akár a folyó üzemeléshez szükséges pénzeszközökről, akár a hosszabb távú befektetésekről van szó.
Ami a 2014–2020-as időszakra vonatkozó új közös agrárpolitikát illeti, megállapíthatjuk, hogy az EU szintjén kedvezőbb feltételeket sikerült elérnünk a mezőgazdasági termelőink részére, mint amilyenek akkor voltak, amikor Szlovákia az Európai Unió tagja lett. Jelenleg azon dolgozunk, hogy ezeket optimális módon átültessük a gyakorlatba, és a lehető legjobb feltételeket teremtsük meg a gazdálkodóknak a vállalkozáshoz.
Az integrált Európa keretében előttünk álló feladat, hogy lényegesen növeljük azoknak a mezőgazdasági termékeknek az előállítását, amelyeknek Szlovákiában megfelelő feltételei és hagyományai vannak. A nagy mezőgazdasági gyártó vállalatok potenciáljával párhuzamosan elsődleges feladatunk lesz a kistermelők és fiatal gazdálkodók támogatása, elsősorban az állattenyésztés, mindenekelőtt a sertés- és baromfitenyésztés, valamint a speciális intenzív növénytermesztés, gyümölcs-, zöldség-, burgonyatermesztés és szőlészet támogatása, aminek a végső célja az egészséges élelmiszerek előállításának támogatása.
Fontos feladat a növényi és állati eredetű szlovák élelmiszerek arányának növelése a boltok kínálatában, s ezáltal a növényi és állati eredetű termékek versenyképességének növelése, hogy megerősítsük az önellátásunkat az élelmiszerek biztosítása területén. Ágazatunk támogató mechanizmusait jelenleg és a jövőben az említett területeken a versenyképesség és a stabilitás növelésére irányítjuk.
Uniós tagságunk sikerességét nemcsak passzívan kellene értékelnünk, mint végső célt, hanem aktívan ki kell használnunk, hogy innen elrugaszkodva megfogalmazzuk és megvalósítsuk saját érdekeinket. Szlovákiának a következő évtizedben az unió sokkal aktívabb tagjának kell lennie, aki megfelelő öntudattal képviseli Szlovákia érdekeit. A szándék érvényesítése során logikusnak és eredményesnek mutatkozik, ha a V4 országok érdekeltségi területén közös javaslatokkal is képviseljük céljainkat, esetleg bővítjük a partnerek körét azokkal, akikkel közös a pozíciónk, mivel ugyanakkor váltunk az EU tagjaivá.
Köszönjük a beszélgetést!
