Természetesen elsők között merül fel a kérdés: van-e víz, hol, milyen mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre? Az öntözővízhez kapcsolódó fontosabb információk:

• vízforrás helye, vízadó képesség és változékonyság, korlátozások,
• víznyerés energia igénye, költsége,
• a víz minősége és hatása a talajra, növényre, berendezésre (különösen a mikroöntözésnél fontos).

Öntözési tervek



Mint azt korábban vázoltam, az öntözés beruházás igényes, mûködtetése sem olcsó. A gazdálkodás teljes körû tevékenységére hat, ezért feltétlenül célszerû előre alaposan megtervezni. A tervdokumentáció két részből áll:

Hatástanulmány vagy előterv Tartalmi részei:



- ökológiai körülmények,



- a szárazmûvelésben elért eredmények,



- vízbeszerzés, vízvezetés,



- öntözés területi méretezése,



- termesztett növényfajok és területük,



- mûszaki megoldások,



- várható gazdaságossági számítások (ráfordítás-hozam, költség-árbevétel, megtérülés).

Létesítmény- vagy kiviteli terv Tartalmi részei:

• a kiválasztott berendezés és a kapcsolódó létesítmények mûszaki leírása, mûködtetésük, karbantartásuk módja,
• vetésszerkezet, talajhasználat (esetleg melioráció),
• hozamtervek (fő és melléktermékek),
• az öntözés összes, mértékadó vízszükséglete,
• az egyes növények öntözővíz normái (idénynorma, mértékadó vízigény, öntözési fordulók),
• lehetőség az idényen kívüli (tározó) öntözésre, trágyalevek kijuttatására,
• öntözővíz kezelés, különösen mikroöntözés esetén (szûrés, kémiai vízjavítás),
• a hozamtervekhez a vízszükséglet és a kijuttatáshoz kapcsolódó ökonómiai számítások,
• szakhatósági engedélyek.

Természetes, hogy az öntözés irányításához (nagyobb terület esetén feltétlen) szakirányú képesítés kell. Már a tervezés során a termelés irányító közremûködése elengedhetetlen. Ezért befejezésül a tervezést elősegítő adatokat táblázatokba foglalom (9., 10., 11. sz. táblázatok) , illetve néhány idevágó fogalmat is ismertetek:



Effektív vízszolgáltató képesség: a berendezés névleges teljesítményének kb. 70-75 %-a, l/perc.



Idénynorma: az öntözött terület vagy egy növényfaj összes számított öntözővíz szükséglete (kb. 10 %-kal több, mint az öntözővíz igény), m3, mm.



Egyszeri vízadag: öntözési fordulónkénti vízadag, m3, mm.



Öntözési forduló: két öntözés között eltelt idő, nap.



Öntözési intenzitás: az egyszeri vízadag kijuttatási sebessége, mm/h.



Effektív üzemidő: a berendezés tényleges vízszolgáltatásának időtartama 1 nap alatt (a gyakorlat kb. 14 órával számol), óra.



Mértékadó vízigényes időszak: az öntözött terület legnagyobb öntözési vízigényt támasztó időszaka (a berendezés kapacitásának tervezéséhez fontos), dekád.



Ami az öntözés technikai megoldásait illeti, az érdeklődők az Agro Napló következő számaiból részletesen informálódhatnak. A közelmúlt létesítményei alapján azonban néhány törekvés markánsan körvonalazódik:

• víz- és energiatakarékosság,
• az élőmunka takarékosság miatt nő az automatizálás jelentősége,
• a fóliás és üvegházi termesztésben a mikroöntözési módok már ma is uralkodóvá váltak,
• a szántóföldi öntözés 80 %-át napjainkban az esőszerû öntözést megvalósító berendezések adják, közülük kisebb területen a csévélhető (tömlős), nagyobb telepeken a linear, a körforgó (centerpivot) öntözőgépek a közkedveltek. Nem valószínû, hogy ez a tendencia 5-10 éven belül változna.

Dr. Késmárki István

sz. táblázat

Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint

sz. táblázat

Tájékoztató néhány szántóföldi kultúra öntözéses termesztésére átlagos csapadék ellátottságnál

sz. táblázat

A különböző talajok öntözése esetén figyelembe veendő szempontok