A kapásnövények közül hazánkban legnagyobb területen a kukoricát és napraforgót termesztjük. Mind gazdaságossági, mind pedig szakmai szempontból kieme...
Melyik állattenyésztõ vagy takarmányos ne ismerné a szóját, mint takarmány alapanyagot, vagy mint fehérjehordozót? Aki ma Magyarországon sertést vagy...
Az állattartás kellemetlen és gazdasági kárt is okozó velejárója a különféle legyek megjelenése a környezetben. A légyfajok egyaránt zaklatják a zárt...
Ivarzás-serkentés természetes úton A mai modern árutermelõ telepeken általában 42 napos szaporítási ritmust, ún. ciklikus szaporítást alkalmaznak, am...
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelõzõen támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív...
A húshasznosítású bikaborjakat és a továbbtenyésztéshez nem szükséges üszõborjakat a választás után a tej- és kettõs hasznosítású állományokból szárma...
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba...
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuáli...
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb...
Miután megismertük az öntözendõ terület ökológiai viszonyait (a növénytermesztési tér vízgazdálkodási sajátosságait, amelyek részben már leszûkítik az...
A cink az élõ szervezetek számára nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz stb.) mûködését szabályoz...
Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok v...
Az 1990-es évek kezdetétõl az utóbbi évekig a napraforgó terméshozama országos átlagban mintegy 0,35 t ha-1-ral csökkent az 1980-as évek 2,0 t ha-1-os...
Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon...
Az átlag európainak mindössze 25 euróba, azaz egy közepes ebéd árába kerül a tíz új tagállam felvétele 2004-2006 között. 2004. májusától 2006 végéig...
A 2003-as pénzügyi évben, 2002. október 16. - 2003. október 15. között agrárkiadásokra 44,7 milliárd eurót irányoztak elõ. A tényleges kifizetés - elõ...
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ ország...
Mezõgazdasági termelésünk egyik alapköve termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása. A trágyázás már idõszámításunk kezdete elõtt bevett gyakor...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
Az AGROKER Kft. Kecskemét 2004 év tavaszán több gyakorlati bemutatót is tartott , melyeknek házigazdái Goldoni traktor és Nobili növényvédõgép tulajdo...
Az EUDR változtatásának célja, hogy kiszámíthatóbbá és egyszerűbbé tegyék az alkalmazást, miközben az erdőirtás elleni küzdelem továbbra is központi cél.
Az ünnepi időszak közeledtével egyre többen választják a személyre szabott, házilag készített gasztroajándékokat.
A beruházások várható élénkülése, a stabilizálódó makrogazdasági háttér együttesen kedvező feltételeket teremthetnek a vállalatok számára.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az Északi-középhegységben egyre gyakoribbá váltak a farkasészlelések, miután védett európai szürke farkasok telepedtek meg a régióban.
