A szőlő kártevőinek a tavalyi csapadékos, hûvös időjárás nem kedvezett. Az idei rügyvizsgálatok a szőlő nemezes gubacsatka-dominanciáját jelzik a levélatkához képest. A rügyfertőzöttség mértéke ültetvényenként nagyon eltérő, függ az előző évi fertőzéstől. Néhány ültetvényben jelentős a piros gyümölcsfa takácsatkák és a pajzstetvek száma. A nyári kártevők közül a szőlőmolyok egyedszáma is nagyon lecsökkent a tavalyi évben, továbbra is a tarka szőlőmoly a jelentősebb kártevő, a nyerges szőlőmolyt igen kis létszámban fogták a szexferomon csapdák. A tarka szőlőmoly melegigényes faj, a rajzáskor uralkodó időjárástól függően alakul ebben az évben is a kártétele.
2004-ben a szőlőkben a legnagyobb növényvédelmi problémát országszerte a gombabetegségek okozták.
A szőlőlisztharmat a rügyekben gombafonalakkal és az idős fás részeken fennakadó ivaros képletekkel, a kleisztotéciumokkal telelhet át. Tavaly a képződő rügyeket még a hajtásnövekedés időszakában fertőzhette a lisztharmat. A rügyekben telelő mycélium csak huzamosabb –15 °C alatti lehûlés hatására károsodik, 2004–2005 telén fekvéstől függően volt 1-2 ilyen hideg nap. Az idei év tavaszán az ilyen rügyekből szisztemikusan fertőzött ún. „zászlós” hajtások fakadhatnak ki, amelyek gócai az új fertőzéseknek. A szőlőlisztharmat ivaros áttelelő képletei tavaly augusztus vége – szeptember elejétől jelentek meg tömegesen a lisztharmatos leveleken, hajtásokon és fürtökön. Az őszi csapadék a milliószámra képződő ivaros képletet lemosta a tőke fás részeire. A kleisztotéciumokat nem gyérítette jelentősen a téli időjárás. Az ivaros képletekből az aszkospóra- szóródás megindulásához és a fertőzések létrejöttéhez tavasszal 10 mm csapadék és 13–15 órás levélnedvesség időtartam szükséges. Csapadékos időjárás esetén ebben az évben is számolnunk kell a nagy mennyiségû ivaros képletből kiinduló fertőzéssel, de a zászlós hajtások megjelenése esetén csapadék nélkül is fertőzhet a lisztharmat.
A szőlőperonoszpóra áttelelő képletei, az oospórák az előző év őszén fertőződött idősebb levelekben képződnek. Teljes kifejlődésük a talajra lehullott levekben történik. Életképességüket csak a huzamosabb ideig tartó kiszáradás veszélyezteti. Tavaly a permetezések befejezése után szinte minden szőlőültetvényben megjelent a leveleken a peronoszpóra. Sok területen a nagy fertőzés korai lombhullást is okozott, nagyon nagy mennyiségû áttelelő fertőző anyag keletkezett. A téli időjárás gyéríthette a fertőző anyag mennyiségét, mivel voltak hosszabb, száraz időszakok, de csapadékos tavaszi időjárás esetén a peronoszpóra korai fellépésére is számíthatunk.
2004-ben a szőlőlisztharmat, a szőlőperonoszpóra és a szürkerothadás, gyakorlatilag egyszerre, már a virágzás időszakában károsította a fürtöket. Ebben az évben a szőlőlisztharmat- és peronoszpóra járvány kialakulásának esélye a kórokozó oldaláról a tavalyinál mindenképpen nagyobb, az, hogy valóban megtörténnek-e a korai fertőzések, a tavaszi időjárástól függ.
Hogyan védekezzünk a károsítók ellen?
A kórokozók elleni megelőző védekezés ebben az évben különösen indokolt, mivel néhány csapadékos nap bármikor elindíthatja a fertőzéseket. Olyan táblákon, ahol tavaly jelentős volt a lisztharmatfertőzés, ill. a rügyvizsgálatok közepes–erős gubacsatka-fertőzést jeleznek, mindenképpen indokolt a tavaszi lemosó kezelés elvégzése. A kezelést rügypattanáskor, rüggyapotos állapotban, kalciumpoliszulfiddal vagy nagy adagú kénnel végezzük. A permetezés kivitelezésénél előnyösebb a szórópisztoly alkalmazása, de bármilyen nagy lémennyiség kijuttatására alkalmas permetezőgépet választhatunk.
A kórokozók elleni védekezést a továbbiakban is megelőző jelleggel végezzük. Az első kezeléseket általában a szőlő 3–5 leveles állapotában kell kezdeni, mert ekkor már van a gombabetegségekre érzékeny levélfelület. A szőlő ebben az időszakban nagyon intenzíven növekszik, a felszívódó készítmények gyorsan felhígulnak, ezért inkább gyakrabban permetezzünk kontakt készítményekkel. Járványveszélyes időjárásban viszont már a fürtkezdemények megnyúlásakor, még a virágzás előtt be kell vetnünk a nagyhatású (felszívódó vagy mélyhatású + kontakt kombinációk) gombaölőszereket.
A kártevők elleni védekezéseket előzze meg az ültetvény alapos vizsgálata. A szőlőlevélatkák és a szőlőtripszek kártételét még a szakemberek is gyakran összetévesztik. Egy kézi nagyító segítségével megtudhatjuk, hogy melyik károsítóval állunk szemben, így helyes szerválasztással elkerülhetjük az esetleges hatástalanságokat. A szőlőmolyok elleni védekezést szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésekre alapozzuk. A védekezési időpont meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az általunk választott rovarölőszer a szőlőmoly melyik alakjára hatásos (tojás vagy lárvaölő). Az első nemzedéknél általában előnyös a fiatal lárvák ellen védekezni, elhúzódó rajzás esetén ismételt kezeléssel.
A szőlő növényvédelmében a tavaszi – nyár elejei kezelések nagyon fontosak, egész évre meghatározhatják ültetvényünk növényegészségügyi helyzetét. A későn, tûzoltásszerûen végzett permetezések nemcsak csökkent hatékonyságúak, hanem drágábbak is az időben végzett kezeléseknél. A védekezésre az engedélyezett készítmények széles választékából választhatjuk ki a növényvédelmi helyzetnek, az ültetvénynek és a fajtának megfelelő növényvédő szert.
A cikk szerzője: Schmidt Ágnes
