Az álmos téli hónapok után, ahogy elkezdődnek a tavaszi munkák a földeken, úgy indul be az időjárási piac a határidős terménytőzsdéken. Miért hívják időjárási piacnak? Mert a legfontosabb árbefolyásoló tényező az időjárás. Minden egyes rövidebb vagy középtávú időjárási előrejelzés komolyan befolyásolja a kritikus fejlődési szakaszban lévő termények hozamkilátásait. Mire figyel ilyenkor a piac? Rövidtávú, 5 napos időjárás előrejelzés, 6-10 napos időjárás előrejelzés, összefoglaló jelentés a vetés előrehaladásáról, később műhold és légi felvételeken alapuló állapotjelentések.
Egy héten csak öt kereskedési nap van, a hétvége pihenő. Így rögtön van két nap, amikor a piacok nem tudnak reagálni, illetve az időjárási modellek nagyban változhatnak. Ennek köszönhetően ebben a periódusban gyakran hétfőn történik a legnagyobb ármozgás.
Tudjuk, hogy a hazai árakat a Matif árak határozzák meg, a Matif árakat pedig elsősorban az időjárás. De nem a magyarországi időjárás, hanem első körben a globális, majd második körben az európai nagy termőterületek időjárása. Bár legtöbbször hasonlóan súlyt minket a globális felmelegedés vagy éppen az El Nino jelenség, mint Franciaországot vagy éppen Ukrajnát, de nem minden évben járunk egy cipőben a többiekkel. Egy dologban viszont egy közösséghez tartozunk az európai termelőkkel! Árfolyamkockázat kezeléséhez használhatjuk a Matif határidős gabonapiacát.
Nézzük, hogy áll pozíciónk!
A májusi számban beszámoltunk egy ügyfelünk kukorica eladási ügyletéről és az általa követett stratégiát hónapról hónapra követjük majd egészen a tényleges értékesítésig. Az ügyletet 2014. április 16-án kötöttük 194 eurós áron novemberi lejáratra. Azóta újabb 20 kontraktust adtunk el május 9-én 191 eurós áron. Lapzártakor elérhető utolsó (május 21-ei) záróár 182 euró volt, tehát egyelőre jó ötletnek tűnik fedezeti stratégia alkalmazása az idei évben. Az utóbbi hetekben egyre jobb hírek érkeztek az európai terméskilátásokról, aminek köszönhetően szinte teljesen eltűnt a február végi – március elejei áremelkedés a piacról.
Ügyfelünk még messze nem a teljes termését fedezte le, de az eladott 200 tonna eladási átlagárát 192,5 eurón, azaz több mint 10 euróval az aktuális árszint felett rögzítette. Ez most 2100 euró nyereséget jelent, ahhoz képest, mintha semmilyen fedezeti pozíciót sem nyitott volna.
A legegyszerűbb kockázatkezelési stratégia, amikor megfelelően magas tőzsdei árszintnél eladjuk a kukoricát és a tőzsdei ügyletet csak akkor zárjuk, amikor a tényleges fizikai adásvétel megtörtént. Így a tőzsdei nyitás pillanatában tudjuk, mennyiért értékesítjük a terményünket. Ez csak az alapszcenárió.
Természetesen ennél összetettebb stratégia is követhető, nézzünk három lehetőséget:
Ügyfelünk a harmadik lehetőséggel kíván élni, azaz kizárja a pozíciókat, ha az árfolyam a támaszszint közelébe ér. Mivel a 175 eurós szintet valószínűleg sokan kinézték maguknak, ezért a 176,25 –ös szintre tett ki 40 kontraktus vételt.
Szűcs Örkény
A cikk szerzője: Szűcs Örkény
