A Sekator olló is válogat, szelektív hatóanyagai a gabonaféléket kímélik, a káros gyomnövények növekedését viszont kíméletlenül megállítják és elpusztítják azokat. De valójában melyek ma a legkárosabb gabonagyomok Magyarországon?
Nemrégiben felhasználó partnereink körében egy felmérést végeztünk a területükön károsító gyomfajokról. A munkában 288 növényvédő mérnök vett részt, akik összesen 183 000 ha kalászos gabona területet, azon belül 145 000 ha őszi búzát, azaz a vetésterület mintegy 13%-át képviselték.
A válaszadók összesen 62 fajról számoltak be, mint gondot jelentő gyomnövényről. Az említettek között 20 olyan faj volt, mely a terület több, mint öt százalékán került a súlyos gondot okozók közé. Az adatok szerint a felmért területen a legfontosabb gyomfaj a mezei acat volt (79% említés), második a ragadós galaj (72%), harmadik a szikfû-félék (54%), negyedik a veronika-félék (25%) és ötödik az apró szulák (16%). A legfontosabb egyszikû faj a 6. helyre került nagy széltippan volt (15,9%), míg a második legfontosabb fûféle a vadzab csak a 18. helyezést érte el (6,9%). A legutóbbi, 1997 évi országos kalászos gyomfelméréshez (ld. táblázat) képest – a felmérést érintő területen – a helyzet annyiban változott, hogy a mezei acat már az első helyre lépett elő.
A Sekator 2005-ben, a nem tankkombinációban szereplő gyomirtó szerek közül a legnagyobb területen alkalmazott készítmény volt Magyarországon. Nem véletlenül. A gabonatermesztő szakemberek megszokták, hogy ez a készítmény mindig „hozza azt”, ami tőle elvárható. Évről évre, tábláról táblára következetesen. Gyomirtó spektruma tökéletesen megfelel a magyarországi követelményeknek, hiszen a fentiekben említett legfontosabb gyomok mindegyike ellen kiváló hatékonyságú. Melyek a Sekator főbb tulajdonságai, aminek népszerûségét köszönheti?
Mai szemléletünk szerint fontos, hogy kalászos gyomirtási technológiánk fenntartható, vagyis a környezet durva károsítása nélkül hosszabb távon, eredményesen alkalmazható legyen. Ennek a követelménynek a Sekator megfelel. Korszerû, szulfonil-karbamid hatóanyagú készítmény. Nem tartalmaz 2,4-D, vagy más, ún. hormonhatású herbicid hatóanyagot, melyek a fenntarthatóság elvének nem felelnek meg.
Hazánkban az EU csatlakozást követően az NVT (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) keretében bevezették az ún. agrárkörnyezet-gazdálkodási programokat. Az elmúlt évben kb. 30 000 jelentkező mintegy 1,8 millió ha szántóterülete szerepelt a rendszerben. A résztvevők közül kalászos gabonájuk gyomirtására sokan választották a Sekatort, hiszen mindenféle korlátozás nélkül alkalmazható nemcsak az ún. szántóföldi alapprogramban, de a tanyás, az integrált, sőt még az érzékeny természeti területeken is.
A Sekator az első a kalászos herbicidek között, mely antidótumot (mefenpir-dietil) tartalmaz. A herbicidek kétféleképpen károsíthatják a kultúrnövényt: szemmel látható tünetekkel jelentkező módon, vagy szemmel nem láthatóan, „csupán” terméscsökkenést okozó módon. A védőanyag előnye éppen abban van, hogy az engedélyezett kultúrákban (őszi búza, őszi és tavaszi árpa) nem csupán a látható tünetekkel járó növénykárosítás, de a szemmel nem észlelhető, „alattomos” terméscsökkentő fitotoxicitás is elmarad.
A szulfonilkarbamid hatóanyagok úgy hatnak, hogy a növényi sejtek ALS (aceto-laktát-szintetáz) enzimjét gátolják, ezáltal az elágazó szénláncú aminosavak (leucin, izoleucin, valin) képződése gátolt. Emiatt az érzékeny gyomnövények – bár tápanyagfelvételük (s így kártételük) a kezelést követően gyorsan megszûnik – fokozatosan, lassan pusztulnak el. A Sekator tökéletesen felszívódik, a hatóanyagok az osztódó szövetekben koncentrálódnak. Ezért a kezelt gyomnövények újrahajtása – szemben néhány más hatóanyaggal – igen ritka, még számukra kedvező körülmények között is. A Sekator következetes hatású gyomirtó szer.
Segédanyagok alkalmazásával a hatóanyagok penetrációja és a tünetek kialakulása a készítménytől és a külső viszonyoktól függően gyorsulhat. Ezek lehetnek olajos adjuvánsok (a Bayer CropScience termékpalettájáról az Actirob B vagy a Mero repceolaj tartalmú készítményt javasoljuk 1 l/ha dózisban), N-oldatok, vagy a kettő kombinációi. A Sekator mellé nem feltétlenül kell segédanyag. Átlagos kétszikû gyomosodás, ebszikfû, ragadós galaj esetén, ha a külső körülmények a gyomirtás szempontjából kedvezőek (2–4 leveles gyomok, nincs szárazság, nincs vastag viaszréteg a leveleken, optimális a kezelési idő) nincs rá szükség. A gyomirtás szempontjából kedvezőtlen körülmények között és mezei acat elleni védekezésnél viszont mindig használjunk 4–5 kg/ha NH4NO3 oldatot és/vagy olajos adjuvánst. Mezei acat ellen irányított védekezéskor a kezelés idejét mindig annak fenológiájához igazítsuk. Akkor kezeljünk, amikor az acat hajtások nagy része már kihajtott és azok a tőlevélrózsás és a 10–15 cm fejlettség között vannak. Ez sok esetben kívül lehet az optimális kezelési időn. A Sekator azonban az erre az időpontra már túlfejlett magról kelő kétszikû gyomokat is el fogja pusztítani.
A fenoxi-mentességnek is köszönhető, hogy a Sekator nagyon rugalmas a felhasználás idejét illetően. Plusz 5 °C felett hatása már teljes. A gabona 3 leveles állapotától már felhasználható. Sokszor előfordul, hogy a kalászos táblák gyomirtását késői kitavaszodás, eső, sáros talaj miatt nem tudjuk optimális időben elvégezni. A Sekator számára ez nem jelent gondot: kijuttatása a gabona kétszárcsomós állapotáig engedélyezett, de a fejlettebb gabonát sem károsítja.
Kérem Tisztelt Olvasóimat, hogy ragaszkodjanak a jól bevált hagyományokhoz és 2006-ban is használják kalászos területük egy részén a Sekator gyomirtó szert. Azoknak, akik még nem ismerik a készítményt, javaslom, hogy próbálják ki és győződjenek meg kedvező tulajdonságairól. A Bayer fejlesztése természetesen nem áll meg, így a közeljövőben a Sekator ollója is fényesebb és korszerûbb formájú lesz. Hogy ez pontosan mit is jelent maradjon most még titok, de nemsokára visszatérünk részletes információkkal.
A cikk szerzője: Farády László
