A gumiabroncs típusának és állapotának hatása a traktorok teljesítményére

Agro Napló
A traktorokat nagyobbrészt vontatásra, azaz vonóerõ kifejtésére használjuk. A vontatási mûveleteknél, különösen a szántóföldi munkákban a traktorok hatásfoka (ami a vontatási teljesítmény a motorteljesítményhez viszonyítva) kedvezõtlen, alig éri el a 50–55%-ot. Ennek oka a kerekes traktoroknál fõleg a kerékcsúszásban (szlip) és a gördülési ellenállásban, mint járószerkezeti veszteségben keresendõ, melyek nagymértékben függnek a hajtókerék fúvott gumiabroncsainak üzemi tulajdonságaitól. Normál talajviszonyoknál alapvetõen ezek annál kedvezõbbek:
  • minél nagyobb átmérőjû és szélességû a gumiabroncs,
  • minél jobb a gumiabroncs hordképességének megfelelő leterhelése,
  • minél nagyobb a gumiabroncs bordamagassága,
  • minél ideálisabb a bordaköz távolság és a bordaprofil kialakítása.

Mindezekből kitûnik, hogy bármilyen tökéletes konstrukciójú egy traktor,  vontatási teljesítményét az határozza meg, hogy milyen kapcsolatot tud létesíteni a talajjal, az útfelülettel. A teljesítmény tehát a járószerkezettől, szûkebb értelemben az alkalmazott gumiabroncsoktól nagyban függ.

A mai korszerû traktorok járószerkezetével szemben fentieken túl még számos követelmény merül fel, többek között:

  • a vonóerő növelhetősége,
  • a szlip egyidejû csökkentése,
  • különböző talajokon a vonóképesség biztosítása,
  • a talajnyomás mérséklése, a káros talajtömörödés csökkentése,
  • az adhéziós tömeg növelése pótsúlyozással,
  • a rugózó, lengéscsillapító hatás javítása,
  • a manőverezőképesség fokozása,
  • a menetstabilitás növelése közúton.

Tehát korszerû traktorokhoz korszerû gumiabroncs szükséges, hogy minél nagyobb vontatási teljesítményt érjünk el, ami a szántóföldön nagyobb területteljesítményt eredményez.

Így manapság a traktorokon már egyeduralkodóvá vált a radiálszerkezetû típus. Ezek legfőbb előnyei a diagonál szerkezetûekkel szemben a 10–15%-kal magasabb vontatási teljesítmény, az 5–10%-kal kevesebb üzemanyagfogyasztás, a 15–25%-kal nagyobb felfekvő felület, és a jelentős élettartam-növekedés. Az ilyen típusú abroncsokkal az 5–25% szliphatárok közötti munkatartományban javul az üzemanyag-felhasználás gazdaságossága, és jelentősen nő a vonóerő.

Az egyre nagyobb tömegû erőgépek hatékony üzemeltetése mellett egyidejûleg fokozott figyelmet kell fordítanunk a talajkímélő mûvelésre, amelyhez a gumigyárak kifejlesztették az alacsony profilú, széles radiálszerkezetû gumiabroncsokat. Ezen típusok 20–40%-kal kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak a normál radiál abroncsokhoz képest. Erre az egyik legjobb példa a világhírû Michelin cég közkedvelt XM-108 jelû szuperszéles típusa, amely ma az egyik legkorszerûbb radiál abroncsnak számít. Egy-két kivételtől eltekintve minden fontos jellemzőben határozottan jobb értéket mutat a régebbi, normál profilú radiál traktorabroncshoz viszonyítva, amely jól szemléltethető a Michelin által közreadott teljesítmény-összehasonlító diagramban a 650/65 R38, és a 20,8 R38 összevetésében (ábra).

A különböző gyártók új típusú traktor-gumiabroncsainak előnyeit elsősorban a szántóföldi kísérletek bizonyítják a gyakorlat számára. Egy ilyen teszt során Németországban hasonlították össze a legismertebb márkák alacsony profilú radiál típusainak különböző paramétereit egy 20,8 R42 standard típushoz. Az 1. táblázat adatai igazolják a nagyobb méretû új típusok teljesítményelőnyeit (forrás: Agrartechnik 11/2001).



Azonos terhelés mellett ezekkel érhető el a legnagyobb vonóerő, a nagy felfekvőfelületükből adódóan a legkisebb besüllyedés a talajba, és ezzel az alacsony talajnyomás előidézése, ami a talajtömörödés szempontjából kedvező. Érdemes tehát az alacsony profilú, széles radiálabroncsok alkalmazása, a régebbi típusok ilyenekkel való leváltása, kicserélése. A többletköltség az üzemeltetési előnyök folytán rövid időn belül megtérül. A külső átmérőben csereszabatos néhány elterjedt méretsorra mutat példát a 2. táblázat.



Az itt bemutatott eredmények persze csak újszerû állapotban lévő, megfelelő belső levegőnyomású gumiabroncsokra vonatkoznak. Ha traktorunkat és vele együtt a gumiabroncsokat előírásszerûen használjuk, ha megfelelőek az üzemeltetési körülmények, ha a karbantartások nem maradnak el, és váratlan meghibásodások sem lépnek fel, akkor a gumiabroncs (is) többezer üzemórán keresztül hatékonyan teljesíti feladatát.

Idővel azonban fellép az abroncsoknál a természetes kopás, elsősorban a bordák magasságának csökkenése. Ennek „gyorsasága” függ a típustól, az anyagminőségtől, a terheléstől, a belső levegőnyomástól, az üzemeltetéstől és a környezeti hatásoktól. Az élettartam szempontjából kedvezőtlen a túl magas hőmérséklet, a levegő magas ózonszintje, a túl nagy benyomódás (deflexió), a túl magas belső levegőnyomás alkalmazása, a nagy nyomaték-túlterhelés, és a helytelen sebesség megválasztása, és különösen árt a gumiabroncsoknak az olajszennyeződés.

A traktorabroncsok üzemeltetése során tehát gondoskodni kell a gyári használati utasítások és az adott abronccsal üzemelő traktor gépkönyvében a járószerkezetre vonatkozó előírások betartásáról. Így lehet elérni, hogy ne lépjen fel túlterhelés, kellő hatékonyságú legyen a motorteljesítmény vontatási teljesítménnyé transzformálása, az abroncs felvegye az oldalirányú erőket, ne lépjen fel káros talajtömörödés, biztosítva legyen a vezetési komfort, és hosszú legyen az élettartamuk.

Kiemelten fontos a belső levegőnyomás körülményeknek megfelelő beállítása, rendszeres ellenőrzése, szükség szerinti korrigálása. Ilyenkor is fellép a bordakopás, de ez fokozatosan jelentkezik. Az egyenletes bordakopás kihat a területteljesítményre, 50%-os bordamagasságnál típustól függően a csökkenés általában 10% körüli. 75%-os, 25%-ra (10–12 mm-re) kopott bordamagasságnál már javasolható a csere. A csökkenő bordamagasságnál ugyanis nő a szlip, ugyanazon munkához lényegesen több időráfordítás kell, nő az üzemanyag- és a bérköltség. A nagyobb szlip gyorsítja a futófelület kopását, így gyorsabban csökken a gumiabroncs élettartama. Ha állandóan alacsony nyomással dolgozunk, gyorsabb a bordakopás, felléphet bordatörés és karkaszszakadás, valamint nő az üzemanyagfogyasztás. Ha állandóan magas nyomáson használjuk az abroncsot, csökken az ütésállósága, a középvonalban erősen kopik a futófelülete, csökken a vonóerő, magas lesz a talajnyomás és romlik a lengéscsillapítás.

Kimutatták, hogy az autósok több, mint kétharmada egy hónapnál ritkábban, egytizedük pedig sohasem ellenőrzi jármûve abroncsainak légnyomását. A német gazdák körében készített felmérés szerint a traktorüzemeltetők fele alkalomszerûen, egyharmada pedig szintén nem „foglalkozik” a traktorabroncsok belső levegőnyomásának beállításával. Ezen „segíthet” majd a vezetőfülkéből vezérelhető nyomásszabályzó berendezések elterjedése, hiszen a belső levegőnyomás nagyon fontos üzemeltetési paraméter, ezt bizonyítja N. Uppenkampnak a 3. táblázatban szereplő értékelése. A helyes üzemeléshez tanácsul szolgálhat még a következő „Michelin-képlet” is:

Megfelelő levegőnyomás = vonóerő + optimális vontatási teljesítmény + talajkímélés + utazási komfort + élettartam



A gumiabroncs a traktorok egyik legdrágább „alkatrésze”, típustól és mérettől függően egy garnitúra költsége 8–12%-a lehet a traktor vételárának. Egyben a legfontosabb „alkatrész” is, hiszen nagymértékben hatással van a teljesítményre. Alapvető gazdasági szempont tehát ennek a drága mûszaki árunak a szakszerû kiválasztása és előírásszerû használata.

A cikk szerzője: Antos Gábor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Megszülettek az első LEADER döntések

Megszülettek az első LEADER döntések

Több mint 350 kérelem támogatásáról született döntés első körben a LEADER Program helyi fejlesztéseket támogató pályázatai esetében – adta hírül a sza...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?