Sokáig leginkább azért termesztették, mert a vetésforgóba jól volt illeszthető és gabona utóvetemény esetén hozamfokozó hatása akár 10%-ot is elérhetett. A múlt változó olajosmag árainak és a hektáronkénti 1-2 tonnás alacsony hozamoknak volt köszönhető az, hogy a repcét a gyengén jövedelmező növények közé sorolták.



Az utóbbi években viszont számos dolog megváltozott, ami a magyar repcetermelésre igen pozitív hatást gyakorolt. A termésátlagok az intenzifikáció, és a mára majdnem 50%-os hibridfelhasználásnak köszönhetően, évről évre növekednek. A növényiolaj piacon belül a repce jelentősége sokrétû felhasználhatóságának köszönhetően növekedett. Ezt mi sem mutatja jobban, mint, hogy az elmúlt 4 év átlagában az EU-ban évente körülbelül 3%-kal, mintegy 120 ezer ha-ral nőtt a repce vetésterülete. Az évről évre fokozódó biodízel előállítás Európában óriási repceolaj keresletet generál ezzel stabilizálva a repcemag magas felvásárlási árát. Ezek azok a tények, amik mára megváltoztatták a repcetermesztés megítélését és mindenkit a nagyobb mértékû, intenzívebb akár 4–4,5 tonnás termésátlagokat produkáló, magas hasznot realizáló repcetermelésre ösztönöz. A repce megítélése változni látszik, így a másodlagos jelentőségû növényből jól jövedelmező nagy haszonnal kecsegtető intenzív kultúrává alakul.

A gyomállomány kikapcsolása az intenzív repcetermesztés technológiájában elengedhetetlen.



A gyomok elleni védekezés egyre inkább előtérbe kerül. Ennek főbb okai a következők:

• az alacsonyabb vetőmag mennyiség alacsonyabb tőszámot is jelent, mellyel egyben a repce kezdeti gyomelnyomó képessége is jelentősen csökken, ezért kiemelkedő fontosságú a gyomkonkurencia korai kizárása;

• a szélesebb sortávolságra vetett állományban a repce később  borítja a talajt, ezáltal a repcével együtt kelő gyomok hátrányosan befolyásolják a repce kezdeti fejlődését;

• a nagy termés eléréséhez szükséges nagyadagú, szakaszolt nitrogén kiszórásával a gyomok számára is kedvező feltételeket teremtünk, így azok megerősödve jelentős mennyiségû vizet és tápanyagot vonnak el a repcétől;

• a repcében előforduló legfontosabb gyomnövények – mint pl. a székfû félék, a nagy széltippan, a ragadós galaj – az érés idejére túlnövik a repcét, ezáltal nehezítik az aratást;

• a gyomnövények konkurenciája következtében a gyomnövények bizonyítottan csökkentik a termést;

• a rovarkártevők elleni védekezés gyakran arra az időszakra esik, amikor a gyomnövények virágoznak, nehezítve ezzel a rovarölőszeres kezeléseket.

A repce gyomösszetétele

A vetésszerkezet módosult az elmúlt időszakhoz viszonyítva, a több növényből álló vetésforgót felváltotta az egyszerû kalászos-repce vetésváltás. Ennek következtében a repcében is azok a gyomok okozzák a legnagyobb gondot, melyek a gabonában is a legveszélyesebbek így pl.:

Matricaria sp. – ebszékfû-fajok, Anthemis sp. – pipitér fajok, Galium aparine – ragadós galaj, Stellaria media – tyúkhur, Apera spica-venti – nagy széltippan, Veronica sp. – veronika-fajok, Lamium sp. – árvacsalán-fajok.

Csak a preemergens gyomirtási technológia ad teljes megoldást

A repce vegyszeres gyomirtására számos technológia és készítmény áll rendelkezésre. A vetés előtt – presowing – használható készítmények előnye, hogy szárazabb időjárási körülmények között is hatnak, hátrányuk viszont, hogy a legfontosabb gyomnövények ellen – mint a székfû fajok, ragadós galaj – hatástalanok.

A vetés után-kelés előtt preemergensen használható készítmények nagy előnye, hogy a gyomkonkurenciát korán kikapcsolják, biztosítva ezzel a repce zavartalan kezdeti fejlődését.

A posztemergens állomány kezelésekre használható szerek gyakran csak részleges gyomirtó hatást biztosítanak, mivel a repce levélzete leárnyékolja a gyomokat, a permetlé-fedettség a gyomokon nem tökéletes, így a gyomirtó hatás is sokszor csak 40–50%-os.

Mindezek figyelembevételével a közvetlenül a vetés után-kelés előtti preemergens gyomirtási technológiát tartjuk a legcélravezetőbbnek, a többi kezelési mód csak kiegészítő kezelési módnak tekinthető.

Vetéstől a betakarításig gyommentességet biztosít a Brasan 540 EC

A Brasan 540 EC két hatóanyaga – a dimetaklór és a klomazon – széles gyomirtási spektrumot biztosít a repcében előforduló gyomnövények ellen. A székfû félék, a pipitér fajok, a nagy széltippan mellett a ragadós galaj ellen is hatékony. A készítményt közvetlenül a repce vetése után, kelése előtti időszakban kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás előfeltétele a jól elmunkált aprómorzsás talajfelszín. Rögös, egyenetlen talajfelszín esetén a gyomok a rögök alatt csíráznak ahová  a gyomirtószer nem jut el. Ilyen esetben csak részleges gyomirtó hatás várható. A megbízható szelektivitás érdekében ügyelni kell az egyenletes vetésmélységre. A gyomnövények a hatóanyagokat a gyökerükön keresztül veszik fel, így már a kelés előtt, vagy röviddel a kelés után elpusztulnak.

A cikk szerzője: Laczkó László