– A növényorvos, mint fogalom és szakma most kezd el beszivárogni a köztudatba. Mikor fogant meg ez a gondolat?
– 1987 februárjában, ekkor a volt MÉM NAK vezetősége elfogadta javaslatomat a növényorvoslás hazai bevezetésére. Akkor még nem gondoltam, hogy milyen hosszú és milyen rögös úton indult el a fogalom és a mögöttes tartalom elfogadtatása. Csak a sikerekre emlékezve, a Növényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetsége 1991-ben határozatban támogatta a növényorvosi magángyakorlat bevezetését. A 2000. évi LXXXIV. Törvény a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara mûködését szabályozza. 1994-től a PATE (ma VE) Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán elindult a „növényorvos szakmérnök” képzés. Nagy sikernek tekintem, hogy a világon először „Növényvédelmi-növényorvosi vény” került bevezetésre Magyarországon, a szaktanácsadás – szolgáltatás területén.
– Ezek az eredmények megalapozzák a „növényorvos” szakma elfogadását, de hivatalosan még nincs növényorvos. Lesz-e?
– Én hiszek benne, hogy lesz, s nem is a túl távoli jövőben. Erre két ábrát szeretnék bemutatni, egyik a szakmai párhuzamok bemutatásával bizonyítja a „növényorvos” szakma elfogadásának jogosságát. A másik a „Foglalkozások egységes osztályozási rendszeré”-ben mutatja helyünket, s remélem a KSH 2007-ben már itt szerepelteti a „növényorvos” foglalkozást. Ezt támogatja, hogy a felsőoktatási reform keretében, a bolognai folyamatnak megfelelően 2008-tól várhatóan mesterfokú (MSc) növényorvos képzés indul Európában elsőként.
A cikk szerzője: Tóth Miklós
Címlapkép: Getty Images
