Ebben a szituációban csak az igazán nagy hektáronkénti cukortermés elérése képes gazdálkodók maradnak talpon, tudnak hosszú távon is más kultúrákkal versenyképes jövedelmet termelni a szántóterületükön.
Ez az alapja a magyarországi cukortermelés hosszú távú fennmaradásának, nem túlzás, hogy a magyar cukorgyártás jövője a termelők kezében van.
A cukorrépa termesztés sikere az ökológiai (csapadék) viszonyokon és az általános agrotechnikai beavatkozásokon túl három növénybiológiai tényezőtől, azok együttes meglététől függ.
1. A jó vetést eredményeként kialakuló egyenletes, optimális tőszám (75000–85000 tő/ha)
2. Korai lombzáródás
3. A lombzáródást követően a levélzet folyamatos asszimilációja a betakarításig, a káros levélváltás elkerülése.
Az idei esztendőben a kelés körülményei egyáltalán nem voltak ideálisak, hiszen áprilisban az ország nagy részén szinte nem hullott eső. A május eleji csapadék azonban jó esélyt ad a megfelelő időben bekövetkező lombzáródásra, ami a 1. táblázatban bemutatott adatok alapján nagy hatással van a későbbi hozamokra.
Ezt követően a harmadik kiemelt termesztéstechnológiai elem jó kivitelezése a gazdán múlik, amelynek elmulasztása káros levélváltást „eredményez”, ami komoly gyökér- és cukortermés veszteséggel jár. Közismert, hogy a káros levélpusztulás oka a júliusi, augusztusi csapadékhiány (2. táblázat), illetve az erős cerkospóra fertőzés. Az aszályos és az azzal párosuló száraz hőség periódusok levélkárosodásának átvészelésére, csökkentésére alkalmasak a természetes növényi hormonokat tartalmazó mikroalga preparátumok, amelyek célzottan a cukorrépa hormonális szabályozására hatva befolyásolják a levelek életfunkcióit.
Egyetemünkön, immár 3. éve vizsgáljuk, hogy a növényi hormontermelésre képes mikroalgákkal, illetve juviláló anyagokat is tartalmazó fungicidekkel (strobilurinok), illetve azok kombinációjával megakadályozható, illetve csökkenhető-e a káros levélváltás, és a levelek jó kondícióban tartásával, az asszimiláció stimulálásával növelhető-e a hektáronkénti cukortermés. A 2006. esztendőben extrém időjárási viszonyok között kiugróan jó eredmények születtek, amit a száraz nyáron kívül a kísérleti helyen tapasztalt erős cerkospóra fertőzés is indukált.
A kísérletben a Mosonmagyaróváron fellelhető, több mint 800 fajból álló mikroalga törzstenyészetből az alábbi növényi hormonokat tartalmazók kerültek felhasználásra:
• MACC-6, amely erős auxin hatású,
• a MACC-116, amely erős auxin és citokinin hatású,
• a MACC-612 csak erős citokinin hatású.
A növényi hormontartalmú mikroalgák önállóan és kombinációban is 0,8 kg/ha dózisnak megfelelő koncentrációban kerültek kipermetezésre. A kombinációs partnerként vizsgált két fungicid a Sfera (0,8 l/ha) és a Juwel (1 l/ha) volt. Az első permetezésre a levélzáródás után 2 hét múlva, június 14-én, míg a második kijuttatásra ezt követően három hét után, július 5-én került sor. A kísérlet négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben került beállításra Komárom megyében (3. táblázat).
Az október 21-i betakarítás során mértük az elért terméstömeget, a cukortartalmat, majd a számított hektáronkénti cukorhozam alapján rangsoroltuk az egyes kezeléseket. A legjobb eredményt a 10. számú kezelés mutatja.
A táblázat adatai határozottan igazolják, hogy a kisparcellás kísérletek termésadatai közül különbségek kezeléshatásból származnak. A kezelés-hatások és a terméseredmények közötti összefüggések nagyon magas statisztikai valószínûséggel, P = 0,1% szinten igazolhatóak. Nem lehet vitatni ezt a tényt, hogy a kísérlet helyén mikroalga és fungicid kombinációkkal a 2006-os év klimatikus viszonyai között, sikeresen befolyásolhattuk a cukorrépa terméseredményeket.
A kisparcellás kísérlet terméseredményeit bemutató táblázatban látható (1. táblázat), hogy a terméseredmények rangsorának utolsó 12. helyét a kezeletlen kontroll foglalja el. Rendkívül jelentős az a tény, hogy szignifikáns különbség van a kezeletlen kontroll és a rangsor 11. helyét elfoglaló 6. sz. kezelés között is. Ez azért következhetett be, mert a 2006-os évben a klimatikus okok miatt, általában markánsabb volt a kezelések hatása, hiszen a növények jobban rá voltak szorulva arra, hogy átsegítsük őket a szárazság és a hőség okozta stresszhelyzeteken. E feltételezésünket alátámasztja, hogy a 2005. évi 78 mm-es júliusi csapadékkal szemben, 2006. évben júliusban csak 23 mm eső esett, a 2006. év júliusi átlaghőmérséklete 3 C°-kal haladta meg az előző évit, és ugyanakkor a relatív páratartalom 11%-kal volt kevesebb, mint 2005-ben. A terméseredmények szempontjából talán a legdöntőbb hónapban, júliusban a kísérlet helyén és annak közvetlen környezetében tipikus aszályhelyzet uralkodott.
A 2006. évi rangsor első helyén, a MACC-116/1997-es algának a Sferával készített kombinációja szerepel, míg a második helyet a tisztán, fungicid nélkül alkalmazott MACC-6/1997-es jelzésû alga foglalta el. A mikroalgák hormontermelését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2006-os kísérleti évben az auxint és a citokinint egyaránt tartalmazó alga és a tisztán auxin hatású alga adta a legjobb eredményeket.
Összefoglalva a sikeres cukorrépa termesztés érdekében nem hagyható ki a termesztéstechnológiából a korai – lombzáródást 2–3 héttel követő – levélkondicionálás, amelyet legalább két alkalommal célszerû elvégezni. Ez a beavatkozás kombinálva fungicidekkel még eredményesebb lehet, mivel nagy valószínûséggel megakadályozható a vízhiány vagy gombabetegség okozta káros levélváltás, és így elkerülhető ennek cukortermést csökkentő következménye.
A vizsgálatainkban használt és jó eredményeket produkáló mikroalgák hozzáférhetőségét a 2008-as esztendőben biztosítani kívánjuk, mégpedig jelenlegi ismereteink szerint versenyképes, egyáltalán nem túl magas áron.
A cikk szerzője: Gergely István
