A károsítók megjelenése, felszaporodása követte a növények fejlődését, de szerencsére nem alakult ki járványos vagy gradációs szintû fellépésük, s a következő egy-két hétben nem is várható. Mindenképpen meg kell említeni, mint általános jellemzőt, a levéltetvek rendkívül intenzív felszaporodását szinte minden kultúrában, pl. gabonában, borsóban, valamint az almában, a csonthéjasokban, a bodzában és a dísznövényeken. A szexferomon csapdákban megkezdődött a gyapottok bagolylepke rajzása, s a vetési bagolylepke is károsít.
Az őszi búza a cikk írásakor általában kalászolt, de némely korai vetésû táblán már megkezdődött a virágzása. A sûrû állományokban az alsó leveleken károsít a gabona lisztharmat, a fertőzés erőssége emelkedik. A területe 10%-án közepes, 5%-án erős mértékû. Néhány táblán megjelentek a szeptóriás levélfoltosság tünetei is. A virágzás időszakában fokozottan veszélyeztet a fuzáriumos betegség fellépése. A meteorológiai előrejelzés május végére, június elejére a betegség fertőzésének kedvező időjárásról szól. A vetésfehérítő bogarak egyedszáma az őszi búzákban alacsony, a lárvakelés május közepétől általánossá vált, a kártétel egyelőre észlelési szintû. Megkezdődött a levéltetvek kolóniaképzése a növényeken, s megjelentek a fitofág poloskák is.
Az őszi árpa általában virágzásban van. Az árpa- és a búza sárga törpülés vírus jelenléte miatt a táblák nagy része egyenetlen, mivel a fertőzött egyedek nem szökkentek szárba. A vírus miatt ritkább állományokban a gabona lisztharmat csak észlelési szinten van jelen. Az árpán megjelent a hálózatos levélfoltosság, a betegség terjed. Őszi árpában, ahol nem csávázott magot vetettek (Bács-Kiskun, Veszprém megye), erős porüszög fertőzés (20–30%) tapasztalható.
A tavaszi árpa erőteljes növekedésû, most a szárbaszökkenés állapotot érte el az alapvetően egészséges állomány. Alacsony szinten megjelent a hálózatos levélfoltosság és a helminthospóriumos levélfoltosság, levélszáradás tünete, egyelőre gyenge mértékben károsítanak a levéltetvek és vetésfehérítő bogár lárva és imágó vegyes népessége. Csapadékos időjárásban a helminthospóriumos betegségek terjedése várható az árpatáblákon.
Az őszi káposztarepce már elvirágzott, a becők növekednek. A repce-fénybogarak ellen 2–3 alkalommal is védekeztek, már nem okoznak kárt. Növekvő a repce becőormányosok egyedszáma. Kártételük kedvező feltételeket teremt a repcebecő-szúnyog tojásrakásához, éppen ezért a védekezéseket folytatják e kártevő ellen is. Megkezdődött a levéltetû betelepedése a repcetáblákra is, felszaporodása várható a számára kedvező párás, meleg időjárásban.
A napraforgó és a kukorica 2–4, illetve 1–7 leveles állapotban van, a barkók megjelenését még csak kevés helyen (Somogy megye) észleltük. A földibolhák megjelenése csak helyenként okoz gondot Borsod megyében. Bács-Kiskun és Szolnok megyében vadkárt, elsősorban mezei nyúl károsítását tapasztalták a tavaszi kapásoknál. Hajdú-Biharban kalászos után vetett kapásoknál erős drótféreg károsítást észleltek több táblán. Általában a gyomirtások jól sikerültek, a preemergens készítmények kaptak csapadékot a bemosódáshoz. Napraforgóban megjelentek az első szárnyas levéltetû egyedek, betelepedésük várható. Kukoricában a kukoricabogár lárvakártétele május utolsó dekádjában kezdődött, s várhatóan június közepén megjelennek a bogarak is. A lárvák ellen ebben a fejlődési állapotban védekezési lehetőség nincs, az időjárás csapadékos volta csökkentheti a kárt. A bogarak kártételére kevésbé szoktunk figyelni, de a 2007-es év megmutatta, hogy száraz körülmények között az is lehet súlyos. Abban az esetben, ha 5 bogár megjelenik tövenként a virágzás elején érdemes megkezdeni a védekezést.
A déli megyékben a borsóállományok összeborulnak, virágzás kezdetén vannak. Zöldborsóban intenzív a levéltetvek kolóniaképzése és az alsó leveleken megjelentek a peronoszpóra tünetei. Az akácmoly rajzása megkezdődött.
A burgonya általában néhány centis hajtást hozott, de a korai, csírás ültetésből származó parcellák már a lombzáródásnál tartanak. A burgonyabogár betelepedése folyamatos, tojásrakása tömeges és az első lárvák kelése is megkezdődött május utolsó dekádjában.
A gyümölcsösök általában elvirágzottak, szerencsére az időjárás nem kedvezett az alma és a körte virágzása idején a tûzelhalás fertőzésének, így a betegség tünetei az előbbi két kultúrában csak Veszprém megyében jelentek meg. A birs később virágzik, itt a virágzásban egy-két helyen megjelent a betegség (Fejér megye). A zivataros időszak a hajtások sérülését okozhatja (különösen jégesővel), illetve egyéb tekintetben is kedvező körülményeket teremt az Erwiniás hajtásfertőzéshez, ezért fokozottan kell figyelni a hajtások megbetegedésére. Április utolsó dekádjában észleltük a leveleken az első varasodás tünetek megjelenését, tehát már a konídiumos fertőzés lehetősége is fennáll. Május első napjaiban (2., 5–6.) az alma varasodás számára kedvező időjárás uralkodott, folytatódott a fertőzések sora. Az első gyümölcstünetet Bács-Kiskun megyében május 14-én észlelték. Május 19–21 között is a betegségnek kedvező csapadékos, meleg időjárás uralkodott, és a folytatásban is az átlagosnál csapadékosabb időjárást jelez a meteorológiai szolgálat, tehát várhatóan a fertőzöttség emelkedni fog. Az almafalisztharmat az érzékeny fajtákon gyenge-közepes fertőzéssel jelent meg. Az újabb fertőzést követően május elején megjelentek a szekunder tünetek is. Az időjárás kedvez ennek a betegségnek is, terjedése várható. A levélpirosító alma-levéltetû károsítása általános, de erősödik a zöld alma-levéltetû kártétele is. Folyamatos az aknázómolyok rajzása, a hónap utolsó dekádjától megkezdődött a lombosfa-fehérmoly és a hónap közepétől az almamoly repülése. Az almamoly tojásrakása a hónap elején megkezdődött, s Bács-Kiskun megyében a hónap közepén már az első lárvák kelését is megfigyelték. Megjelentek a hajtáshervasztó darázs tünetei a fiatal hajtásvégeken, almában, nem tévesztendők össze az Erwiniás tünetekkel. Szabolcs megyében, biokertekben a poloskaszagú almadarázs kártétele jelentős.
A körtésekben a körte-levélbolhák lárvakelése megtörtént, mostanra már vegyes népesség alakult ki, vagyis imágó, különböző fejlettségû lárva és tojások vegyesen találhatók a növényen. Károsításuk folyamatos. Házikertekben megjelent a körtelevél-gubacsatka kártétele. A körtevarasodás veszélyezteti a fiatal hajtásokat és a növekedésben levő gyümölcsöket, folyamatos védekezés szükséges.
A felmelegedés hatására felgyorsult a szőlő növekedése, jelenleg már a 60–80 cm-es hajtáshossznál tart, illetve a fürtkezdemény megnyúlása stádiumot érte el. A nemezes gubacsatka és a szőlőlevélatka fertőzés általában gyenge, de a késői fakadású és lassúbb növekedésû fajták, különösen a Cabernet Sauvignon a 2006-os évhez hasonló, erős levélatka kártételi tüneteket mutat (erős növekedésgátlás, apró levelek, rövid ízközök, súlyos esetben a hajtások száradása). Helyenként igen erős a levélatka népesség, de az esetek többségében az atkaölő szeres kezelés után rögtön megindult a hajtásnövekedés. Tolna megyében a nemezes gubacsatka kártétele igényelt védekezést. A tarka szőlőmoly április 15-től általánosan és erősen rajzik. Május utolsó dekádjában 100 db feletti egyedszámot fognak a csapdák (3 naponkénti leolvasással), délen, a hónap közepén megjelentek a lárvák. A mûszeres előrejelzés az első peronoszpóra- és lisztharmat-fertőzési folyamat elindulását jelezte. Az első lisztharmat tünetet Tolna megyében május 9-én, majd Heves megyében május 13-án észlelték, a peronoszpóra tünete május 17-én jelent meg Tolna megyében. A szőlőnek érzékeny fejlődési fázisa következik, ráadásul minden veszélyeztet, figyeljünk az ültetvényre!
Tóth Miklós
