Magyarországon közel hatvan évvel ezelőtt történt az első herbicides gyomirtás a kukoricában! Már ez is arra enged következtetni, hogy igen sok minden történt-történhetett ez idő alatt a kémiai gyomirtásban, de tudnunk kell, hogy ez a változás nem állt meg, és további fontos változásoknak vagyunk és leszünk részesei.
A kukorica, a herbicidekkel legjobban ellátott kultúrák közé tartozik, a gyomproblémák mégsem csökkentek. A 2007– 2008-ban elvégzett V. Országos Gyomfelvételezés adatai alapján, a kukoricában a nyár eleji gyomfelvételezéskor (amelyek a május 15-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkoznak), a legnagyobb borítási értékkel a közönséges kakaslábfû (Echinochloa crusgalli) rendelkezett, majd sorrendben következik a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), a fehér libatop (Chenopodium album), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) és az ötödik helyen áll a fakó muhar (Setaria pumila).
Az előforduló legjelentősebb húsz gyomnövény között a hatodik helyet a mezei acat (Cirsium arvense) foglalja el, majd követi a termesztett köles (Panicum miliaceum), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a fenyércirok (Sorghum halepense), a tarackbúza (Agropyron repens), az árvakelésû napraforgó (Helianthus annuus), a lapulevelû keserûfû (Persicaria lapathifolium), a varjúmák (Hibiscus trionum), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a zöld muhar (Setaria viridis), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a huszadik helyen áll a pokolvar libatop (Chenopodium hybridum).
A kukorica vegyszeres gyomirtásának szabályai és a lehetőségek
A kukoricatermesztésben a legfontosabb szabály a korai gyomosodás kikapcsolása, mivel a fiatal gyomnövények tavasszal nagyobb terméskiesést okoznak, mint a nyárutói erősebb és látványosabb gyomosodás.
A kukoricában előforduló gyomnövények jó kompetíciós képességgel rendelkeznek. A megjelenő magról kelő kétszikû gyomnövények többsége nagymagú, ami lehetőséget ad a gyomnövénynek a mélyről való, elhúzódó kelésére, akár szárazabb tavaszon is, ami a helyes gyomirtási technológia kivitelezését nehezíti. A magról kelő egyszikû gyomnövények sem csíráznak, kelnek egyszerre, ami a védekezés ütemezését tovább nehezíti.
Ez a kelésben megnyilvánuló különbség elég nagy fejtörést tud okozni, mivel a különböző időpontban csírázó gyomnövény fajok elleni időzítés már nem is olyan egyszerû feladat! Márpedig a gyakorlat ezt mutatja, mivel sem az egyszikû gyomnövények, sem a kétszikû gyomnövények nem kelnek, csíráznak együtt, így mindig egy kompromisszumos döntést kell hoznia a termelőnek a gyomirtás végrehajtásánál.
Ezt a döntést csak úgy tudjuk megfelelően meghozni, ha tisztában vagyunk a saját területünkön előforduló gyomnövényekkel és azok fontossági sorrendjével! Az előbb felsoroltak miatt kell azt mondani, hogy a kukorica hatékony gyomirtása körültekintést igénylő, nehéz feladat, mivel a helytelenül megválasztott és alkalmazott gyomirtási technológia következtében, a gyomnövények újra gyomosítani fognak, úgymond újra szőrösödni kezd a kukoricatábla! Ennek elkerülése érdekében minden esetben szükséges a kukoricatáblánk gyomflórájának az ismerete (aminek alapfeltétele a gyomnövények fajszerinti ismerete), tehát a táblaszintû gyomfelvételezés!
A gyomfelvételezést rendszeresen, évente legalább két alkalommal kell elvégeznie a termelőnek, mégpedig úgy, hogy a felvételezés kiterjedjen a megjelenő gyomnövény fajokra, illetve azok borítási értékeire! Továbbá a kiválasztandó gyomirtó szer hatásmechanizmusát, gyomirtó spektrumát is ismernie kell a termelőnek ahhoz, hogy a legoptimálisabb felhasználási lehetőséget tudja alkalmazni!
A jelenlegi gyomirtó szer ellátottság kukoricában
Az Európai Uniós csatlakozásunk óta több olyan gyomirtó szer kivonásra került, amelyet a kukoricatermelők hosszú éveken át sikerrel és megelégedéssel használtak! Ezen kivont készítmények nagy hatékonysággal rendelkeztek, a kijuttatási időre nem voltak érzékenyek, így nagyobb odafigyelés nélkül, könnyen és eredményesen tudták használni a felhasználók!
De nincs ok a félelemre, mivel 2010-ben sem fogunk hatékony, rugalmasan használható herbicidek nélkül maradni a kukoricában, mivel több, mint száz (100!) készítmény van engedélyezve! Ezen gyomirtó szerek többsége azonban már megköveteli, hogy a termelő a választásnál tisztába legyen azzal, hogy mely gyomnövények ellen kell majd védekezni! Továbbá a technológiai fegyelmet, a precíz kijuttatás-technológiát minden esetben be kell tartani a tökéletes gyomirtó hatás érdekében!
A vegyszeres védekezés lehetőségei a kukorica gyomirtásában
- Vetés előtti permetezés, bedolgozás nélkül (PP technológia)
Előfeltétel a jól elmunkált, aprómorzsás talaj. A technológia a magról kelő egy- és kétszikû gyomnövények ellen alkalmazható. A módszer munkaszervezési oldalról előnyös, mivel a munkacsúcsok elnyújthatók, több idő áll rendelkezésre a hatékony gyomirtás kivitelezésére és viszonylag kicsi az időjárási (csapadék) függőség! A kijuttatás a vetés előtt tíz nappal is történhet, de akár közvetlenül a permetezés után is vethető a kukorica. A lényeg, hogy kellő mélységre (6 cm) kerüljön a vetőmag, és a vetőgép által nyitott vetőbarázda a vetés után, a mag felett tökéletesen záródjon, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében!
- Vetés után, kelés előtti (preemergens) technológia
A készítményeket gondosan elmunkált, aprómorzsás talajra kell permetezni. A hatóanyagok a csírázó magról kelő gyomnövényeket irtják, így a csírázás mélységéig a talajba kell mosódniuk. A bemosó csapadék mennyisége a kijuttatott hatóanyag oldhatóságától függ, aminek a kijuttatás után, a legtöbb esetben, két héten belül kell hullnia, máskülönben a hatóanyag elbomlik a fény hatására, ezáltal csökken a gyomirtási hatékonyság, vagy teljesen el is marad. A technológia előnye, hogy biztosítva van a kezdeti gyommentessége a kukoricának. Ha szükséges, van mód a posztemergens kezelés pontosabb időzítésére, mivel egyöntetûbb a gyomnövények fenológiája. Könnyebb a posztemergens készítmények közötti választás, mivel egy szûkebb gyomnövénycsoport ellen kell csak védekezni!
A hátrányok, hogy megfelelő időben hullott csapadék nélkül a készítmények többsége hatástalan! A talaj kötöttségéhez, szervesanyag-tartalmához kell a kijuttatott dózist igazítani. Nem minden esetben, és nem minden talajnál tudjuk biztosítani az aprómorzsás talajszerkezetet, ami a hatékonyságot csökkenti!
Szerencsére azt lehet mondani a preemergens technológiáról, hogy több a mellette szóló érv, mint a hátrány, így fontos lenne a szélesebb körû alkalmazás!
- Állománykezelések (posztemergens technológiák)
Napjainkban itt is új fogalmakkal kell megismerkednie a termelőnek, mivel már nem csak a klasszikus posztemergens technológiák (kijuttatás a gyomnövények 2-4 leveles fenológiájában) és készítmények állnak rendelkezésre, hanem a korai és a késői posztemergens lehetőségek, az osztott kezelések, és a fenológiai korlátokban is igen nagy változások történtek!
A posztemergens kezelések létjogosultságának okai: az évelő, a mélyről csírázó nagymagú, és a folyamatosan csírázó gyomnövények ellen csak a poszt technológia eredményes! Több posztemergens készítménynek igen jelentős talajon keresztüli tartamhatása is van, ami további előnyöket biztosít a termelő részére. A talaj szervesanyag-tartalma figyelmen kívül hagyható. A preemergens technológiák hiányosságait tudjuk korrigálni, ezáltal sokkal célzottabb a gyomirtás! (DE a nagyobb szakértelem, a szélesebb körû gyomnövényismeret, az adott herbicid hatásmechanizmusának ismerete azonban elengedhetetlen!)
Hátrányok: ha korán végezzük a kijuttatást, akkor még a gyomnövények többsége nincs kikelve, ha pedig későn, akkor meg nem az optimális fenológiában permetezünk, tehát nem leszünk kellően hatékonyak! Továbbá a kultúrnövényre vonatkozó fenológiai korlátok nem ismeretéből (vagy ismerjük, de megkésünk valamilyen ok miatt!), illetve a kijuttatáskor a léghőmérséklet (10 °C alatti vagy 25 °C feletti hőmérséklet) figyelmen kívül hagyásából származó fitotoxikus tünetek. Szerencsére tapasztalható a gyártók azon törekvése (nemcsak a posztemergens technológiáknál, és nemcsak a kukorica gyomirtásában), hogy minél kisebb legyen az a lehetséges fitotoxikus tünet, amit a gyomirtó szerekkel okozhatunk a kultúrnövényen!
Ezt a törekvésüket a hatóanyag mellé adagolt speciális antidótumokkal, illetve az úgynevezett széfenerekkel érik el, amelyek segítségével az amúgy fitotoxikus hatóanyagok nem okoznak fitotoxikus tüneteket. A széfenerek segítségével a kijuttatástechnológiában is szabadabb lehet a felhasználás, mivel a széfenerrel ellátott készítményeknél „csak” a gyomnövények fenológiáját kell néznie a termelőnek mivel a széfenerrel ellátott gyomirtó szert, bármikor ki lehet juttatni a kultúrnövényre nézve, mivel az nem lesz fitotoxikus! Ez azért lehetséges, mert a kultúrnövényt arra ösztönzi a széfener, hogy a kijuttatott gyomirtó szer hatóanyagát-hatóanyagait gyorsan és tökéletesen lebontsa, mielőtt még fitotoxikus tünetet tudna az okozni a kultúrnövényen! Ezen technológiai fejlesztések segítségével rugalmasabb és kisebb kockázatokkal lehet gyomirtást végezni, még szélsőséges időjárási (szárazság, szélsőséges hőmérsékleti értékek), és egyéb stresszhatások megjelenésekor is!
-PRE/POSZT kezelések ülepedett magágyban (a kukorica szempontjából PRE, a gyomok szempontjából POSZT)
Az eljárás lényege, hogy a kukoricát ülepedett magágyba (magágykészítés a vetés előtt legalább két héttel!) kell vetni, ahol a vetéskor a gyomok már tömegesen csíráznak, és szikleveles állapottól egészen négy valódi leveles állapotig megtalálhatóak.
A módszer előnyei: kisebb időjárási függőség, a készítmények PRE és POSZT hatásspektruma összegződik. Az alkalmazás lehetőségei: elsősorban azokon a kukoricatáblákon, amelyek erősen fertőzöttek kölessel, parlagfûvel, csattanó maszlaggal, illetve a talaj laza szerkezetû, jó vízgazdálkodású, könnyen felmelegedő és megfelelő mennyiségben hullott tavasszal csapadék. Fontos technológiai szabály: a kezeléseket a vetés után 2-3 napon belül el kell végezni, máskülönben a kikelő kukoricára erősen fitotoxikus lesz a technológia!
Speciális gyomirtási módok
- Levél alá permetezés technológiája
Irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozására! Ehhez a gyomirtási technológiához az adott technológiára specifikusan kialakított szórófejeket, szórókeretet kell alkalmazni. A kijuttatásnál a kukoricaállomány 40-60 cm magas, és a sorok közé történik a szórófejek belógatása, a kikelt gyomok permetezése.
- Herbicid toleráns kukoricahibridek gyomirtása
Jelenleg kétféle rendszer van hazánkban. Mindkét rendszerben a kukorica szelekciós úton vált toleránssá, tehát nem genetikailag módosított (nem GMO!) kukoricát alkalmazunk a technológiánál.
Az egyik a Clearfield technológia, aminél a kukoricahibrid az imazamox hatóanyagra ellenálló, tehát korai posztemergens technológiában a magról kelő egy- és kétszikû gyomnövények ellen használható az Escort gyomirtó szer.
A másik a Duo System technológia, amikor a kukoricahibrid a cikloxidim hatóanyagra toleráns, így a magról kelő és az évelő egyszikûek ellen a Focus Ultra készítmény posztemergensen vethető be!
- Csemegekukorica gyomszabályozása
Lényegesen kevesebb gyomirtó szert használhatunk a kukorica érzékenysége miatt! Ugyanakkor nincs szükség a gyomok elleni hosszabb hatástartam elérésére, mert a tenyészidő rövidebb. Fontos, hogy a hosszú élelmezésegészségügyi várakozási idővel rendelkező herbicidek nem használhatók, illetve a készítmények csak előzetes fajta-érzékenységi vizsgálat után juttathatók ki, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében.
- Vetőmagtermesztés
Vetőmagtermesztéskor is a herbicideknek a szûkebb palettája áll rendelkezésünkre, mert a beltenyésztett kukoricavonalak, szülőpartnerek, herbicidtoleráló képessége sokkal kisebb, mint az árukukoricáé. A szülőpartnerek érzékenységénél minden esetben figyelemmel kell lenni az alkalmazott hatóanyagra, készítményre a fitotoxicitás elkerülése érdekében.
A termelői tapasztalatok, vélemények a kukorica gyomnövényeiről,
a gyomirtás lehetőségeiről és a gyomirtás hatékonyságáról
Dudás János, agrokémiai ágazatvezető (Hód-Mezőgazda Zrt., Hódmezővásárhely):
Mûvelt kukoricaterületünk nagysága 1100 hektár. A gazdaságunkban előforduló gyomnövények fontossági sorrendje táblánként változó. Leginkább a kakaslábfû, a muhar fajok, a disznóparéj, a libatopfélék fordulnak elő, de sokfelé gyomosít a mezei acat, a csattanó maszlag és a szerbtövis. A parlagfû szinte mindenütt megtalálható. A fenyércirok, és a selyemmályva felszaporodóban van a területeinken. A gyomirtási technológiák hatékony alkalmazását jelentősen befolyásolja az időjárás alakulása. Az elmúlt 10 évből 8 év valamilyen szempontból (csapadék mennyisége, eloszlása, hőmérséklet alakulása) szélsőségesnek nevezhető. Ilyen időjárási körülmények között valamennyi rendelkezésünkre álló technológiai elemet alkalmaznunk kell a siker elérése érdekében. Így alkalmazzuk a preemergens, a korai posztemergens és a hagyományos posztemergens technológiákat.
Az időjárás negatív hatásának kivédésén kívül munkaszervezési szempontok is indokolják a technológiai elemek széles körû alkalmazását. A gyomirtási technológiák kialakítása során arra törekszünk, hogy ne egy hatóanyag-csoportba tartozó készítményeket alkalmazzunk, illetve lehetőség szerint kombinációkat választunk, mivel ebben az esetben a készítmények több helyen fejtik ki biológiai hatásukat, így a gyomirtási spektrum szélesedik, a technológia hatékonyabb lesz.
Gazdaságunkban a gyomosodásból eredő terméskiesés nem volt, így hatékonynak nevezzük az alkalmazott gyomirtási technológiánkat
A gyomirtó szerek fejlesztéseinek köszönhetően ma már biztosított a kultúrnövény teljes körû védelme, mégpedig úgy, hogy a herbicid stressz sem jelenik meg. Így összességében a véleményünk az, hogy Magyarországon a kukorica vegyszeres gyomirtása teljes körûen megoldott!
Hadarits Kálmán, ügyvezető (Növény Kft., Nagylózs):
Kukoricaterületünk nagysága 80–100 hektár közötti. A területünkön a fontosabb gyomnövények közé tartozik a tarackbúza, a kakaslábfû, a muharfélék, a libatopfélék és a disznóparéjfélék. A gyomirtási technológiánk döntően a posztemergens technológiára épül, amit általában osztott kezeléssel hajtunk végre.
Az első kezelést a kukorica 3-4 leveles korában végezzük, a második kezelést pedig a kukorica 5-6 leveles korában. Ezzel az alkalmazási technológiával a megjelenő gyomnövényeket megfelelően hatékonyan tudjuk irtani, így a gyomirtásunk megoldott. A hazai kukoricatermesztésben a gyomok irtására a teljes gyomirtási technológia a rendelkezésre áll (preemergens, posztemergens technológiák), így a védekezés megoldott. Mi fontosnak tartjuk a vegyszeres gyomirtást követő nitrogén mûtrágya kijuttatását is (100 kg/ha nitrogén), továbbá a kukoricát gépi kapálásban is részesítjük, amit nemcsak gyomirtási szempontból tartunk fontosnak, de a kukorica növekedését, fejlődését is pozitívan befolyásolják ezen technológiai elemek!
Pávkovits András, növényvédelmi mérnök (Dalmand Zrt., Dalmand):
Kukorica vetésterületünk nagysága 4000–4500 hektár. Foglakozunk siló áru- és vetőmagtermesztéssel is. A területünkön a leginkább problémát jelentő gyomnövények a köles, a fenyércirok, a szulák fajok és az árvakelésû napraforgó. A gyomirtási technológiák közül alkalmazzuk a preemergens, a korai posztemergens, a hagyományos posztemergens és az osztott posztemergens kezeléseket, attól függően, hogy milyen időjárási körülmények vannak az adott időszakban, továbbá milyen a termesztési cél.
Az alkalmazott gyomirtási technológiánkat hatékonynak tartjuk, mivel minden megjelenő gyomproblémát tudunk orvosolni. Véleményünk szerint a hazai kukoricatermesztők el vannak kényeztetve a rendelkezésre álló gyomirtó szerek tekintetében, így bármelyik gyomnövény ellen létezik megfelelően hatékony gyomirtási lehetőség. A saját területünkön egyedül az évelő fenyércirok az a gyomnövény, ami kiemelt figyelmet igényel, de az eddigi tapasztalatunk az, hogy ez is megoldható, bár költségesebb az ellene való védekezési technológia.
Isaszegi Norbert, növénytermesztési ágazatvezető (Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., Mezőhegyes):
Mûvelt kukoricatermő területünk nagysága 2009-ben 3161 hektár volt. A legfontosabb gyomnövényeink a kukoricában a fenyércirok, a vadköles, a mezei acat, a csattanó maszlag és a selyemmályva. A felsorolt gyomnövények elleni védekezést komplex módon próbáljuk meg kezelni. Már az elővetemény gyomirtásánál, tarlókezelésénél elkezdődik a folyamat (vegyszeres gyomirtás, valamint tarlóápolási munkák), ezt a konkrét tenyészidőben alapgyomirtás, majd állománygyomirtás követ, támogatva mechanikai gyomirtással. A fenyércirok, valamint a mezei acat ellen csak tarlókezeléssel támogatott, több évig tartó folyamatos védekezés lehet eredményes. A csattanó maszlag, a selyemmályva az öntözés miatt folyamatosan kel a területen, ezért állománygyomirtást, valamint mechanikai gyomirtást alkalmazunk, szükség szerint kézi gazolással. A kukorica vetésterületünknek csak 10%-a árunövény, ahol széles hatásspektrumú állomány gyomirtókkal dolgozunk.
A preemergens gyomirtó szereknél a bemosó csapadék szükséges, illetve az évelő gyomok ellen nem jelent biztos megoldást, így nálunk az kiegészítésre szorul.
A területünk nagy része vetőmag előállítás, ahol apa valamint anya vonalakkal dolgozunk, amelyek gyomirtó szerekkel szembeni érzékenysége fajtánként, vonalanként eltérő
A magas befektetett érték miatt, akár relatíve költséges megoldásokat is alkalmazunk, amelyben a szerkiválasztás alapja a tapasztalat. Ez azért szükséges, mert a különböző vonalak eltérően viselkednek a hatóanyagokra, még szercsoporton belül is, ami nagy körültekintést, tapasztalatot igényel a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében! Ezért itt rendkívül sokféle hatóanyagot, készítményt használunk, amelyeket az adott körülményekhez adoptálunk. A gyomirtásunk teljes körû, tehát preemergens és posztemergens gyomirtó szerek is felhasználásra kerülnek, ahol nem a költség az elsődleges szempont.
A vetőmagtermesztésünkben a vonalérzékenységek miatt nem lehet a jelenlegi helyzetben hatékonyabb gyomirtást végezni. Az áru növény esetében pedig az állomány gyomirtásokhoz használt széles hatásspektrumú szerekkel hatékonyan lehet dolgozni a mi gyomviszonyaink között. A kukorica gyomirtása, mint technológiai elem, a megoldott növénykultúrák közé sorolható. Rendelkezésre áll bármilyen helyzethez megfelelő technológia és készítmény. Ez annál igazabb, minél komplexebb a termesztéstechnológia egymásra épültsége, a terület kiválasztása, az elővetemény gyomirtása, a tarlókezelés, a tavaszi talajmunkák milyensége és a termőhelyi gyomviszonyok ismerete. A saját gyomviszonyaink között nincs szembetûnően komoly problémát jelentő gyomnövény, vagy olyan eset, hogy ne lehetne megfelelő technológiát alkalmazni valamely megjelenő gyomnövény ellen!
Összefoglaló
Elmondható, hogy a kukorica gyomirtására rendelkezésre állnak azok a lehetőségek, amelyekkel tökéletes megoldásokat lehet biztosítani, mégsem tudjuk teljes mértékben kiaknázni a lehetőségeket, mivel a gyomfelvételezési adatok nem erről tanúskodnak!
Az azonban elmondható, hogy egy adott területre, kellő odafigyeléssel és a megfelelő ismeretek birtokában nem lehet probléma megakadályozni a gyomnövények elszaporodását, a károkozásukat meg tudjuk akadályozni, mivel minden lehetőség rendelkezésre áll, csak tudni kell azokat helyesen alkalmazni!
Az is látható, hogy a nem kellő odafigyeléssel végzett növénytermesztés, mechanikai és vegyszeres gyomirtás oda vezet-vezetett, hogy egyre nagyobb mértékben jelentenek problémát a termelésben az olyan egy- és kétszikû gyomnövények megjelenése, amelyek eddig nem jelentettek ekkora problémát, mivel alacsonyabb volt az előfordulásuk, vagy egyáltalán elő sem fordultak! Bár ezek ellen a gyomnövények ellen is létezik megfelelően hatékony megoldás, de ezek a technológiák költségesebbek, nagyobb odafigyelést és szakmai tapasztalatot igényelnek!
Az is látszik a termelői hozzászólásokból, véleményekből, hogy a megoldási lehetőség adott, csak tudni kell a lehetőségeket kihasználni, és alkalmazni a kukorica gyomirtásában is.
Következtetésként elmondható, hogy a megjelenő gyomnövények, illetve a gyomnövények fontosságának ismerete, alapvetően fontos ahhoz, hogy a megfelelő technológiát tudjuk kiválasztani a védekezés megalapozására! A technológia kiválasztása után rendelkezünk a hatékony és teljes körû herbicid palettával, így biztosítva van a minőségi kukorica gyomirtás alapja! Ha tudjuk, hogy mely gyomnövények ellen kell védekezni, kiválasszuk az engedélyezett herbicidek közül a leginkább ideálist számunkra, továbbá rendelkezünk azokkal a technológiai elemekkel, amelyek alapvető fontosságúak a hatékony gyomirtás kivitelezéséhez, akkor biztonsággal kijelenthetjük, hogy Magyarországon az engedélyezett herbicid készítményekkel meg tudjuk védeni a kukoricát a megjelenő gyomnövényektől!
Hornyák Attila herbológus • Nógrád Megyei MgSzH NTI.
A cikk szerzője: Hornyák Attila
