Módosította a közbeszerzési törvényt, amely augusztus 1-től hatályos. E szerint az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.



A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei jelentősen javulnak, emellett a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, -feldolgozó és értékesítő vállalkozások és közétkeztető intézmények.

Az illetéktörvény módosításának kihirdetését követő 3. naptól – összhangban az európai vidék- és agrárpolitikával – a családon belüli (közeli hozzátartozók esetében, pl. házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbe fogadott mostoha, illetve nevelt gyermek, testvér) ún. gazdaságátadás illeték- és adómentessé válik. Mindez segíti – a tradicionálisan mezőgazdasági tevékenységből élő családokban többletteher viselése nélkül – az egymást követő generációk kapcsolatának erősödését, a családon belüli élethivatásszerû gazdálkodás folytatását, ez által annak folytonosságát, stabilitását.

A vízgazdálkodási törvény módosítása jövő év január 1-től megszünteti a mezőgazdasági termelők által a vízgazdálkodási társulásoknak hozzájárulás címén fizetett járulék átutalási kötelezettséget.

A Kormány a Nemzeti Földalapkezelő 2010. szeptember 1-jei létrehozásával megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, földhöz juttatja a fiatal gazdákat. A termőföldről szóló törvény módosításával megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való

visszaéléseket.

Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként” tudjon fellépni.



A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2–3 gyermeket felnevelnek.

Fontos tudnivaló, hogy a törvény újraszabályozza a „helyben lakó” fogalom meghatározását. „Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.”

Varga Gábor

A cikk szerzője: Varga Gábor