Az aratással megcsúszott termelőknél a hántás, míg másoknál a kizöldült hántott tarló ápolása került veszélybe. A kétes minőségû tarlómûvelés végett elmaradó biológiai talajállapot-javulás és a táblák erős gyomosodása miatt aligha várható kedvező alapmûvelési minőség. Nem mindegy, hogy ilyen körülmények között hogyan választjuk meg a mûvelés módját és eszközét…
Mint ismert, az őszi kalászos növényeink nem feltétlenül igényelnek mélymûvelést. Meghálálják viszont a mélyen lazult, mûvelő talpaktól mentes és szerkezetes, jó kultúrállapotú talajt. Törekedni kell ennek megteremtésére, hiányában ugyanis terméscsökkenéssel kell számolnunk.
Az alapmûvelés módjának megválasztásához figyelembe kell vennünk az előző mûvelések hatásait (tömörödés) és a talajnedvességet. Amennyiben az előző év(ek)ben sekélymûvelésben részesült az adott terület, vagy kényszerûségből mûvelőtalpat alakítottunk ki, ne döntsünk a sekély (tárcsás) alapmûvelés mellett! Ha a talaj állapota lazult, akkor nem indokolt a mélymûvelés, de a nedvességi viszonyokat mindenképp szem előtt kell tartani, ahhoz mérten kell megválasztani a munkaeszközt.
A talaj lazultsági állapotáról egy fémpálca több helyen történő leszúrásával győződhetünk meg. A nedvesség vizsgálatához vegyünk kézbe egy maréknyi földet a célzott munkamélységből. Tenyerünkbe szorítva, ha összetapad, kenődik, akkor nedves a talaj. Ha tapad, de nyomásra szétomlik, nyirkos, míg ha kemény és szúrja a bőrünket, száraz a talaj. Ezek az egyszerû és praktikus helyszíni vizsgálatok segítenek az objektív döntésben, ne legyünk restek a talajba nézni!
Száraz talaj alapmûvelésére – különösképp, ha tömörödött is – alkalmas a középmély lazító. Száraz állapotban jól érvényesül a lazító hatás és sikerrel mûvelhetők át a mûvelőtalpak. A lazító is beéredett talajon végez kedvező minőségû munkát, amikor a felső talajréteg már lazult, szerkezetes (újra és újra visszatér a tarlómûvelés fontossága). Ennek hiányában rögösödés várható, megelőzésére egy tárcsás előmûvelés javasolható. Így valamelyest tartható a fokozatos mélyítés elve, kevésbé drasztikus a bolygatás. Törekedjünk arra, hogy a lazítóra legyen elmunkáló elem, rögtörő henger szerelve. Egyéb híján kapcsoljunk mögé gyûrûshengert. Ne hagyjuk kiszáradni a talajt, a lazítást kövesse az elmunkálás, magágykészítés. Fordítsunk gondot a felszín lezárására!
Száraz talaj alapmûvelésére kockázat nélkül alkalmasak a nehézkultivátorok. A modern konstrukciókkal elérhető a 30 cm-es mûvelési mélység, így az enyhébb tömörödések átmunkálhatók. Az elmunkáló és lezáró elemeknek köszönhetően csekély a rögösítő hatásuk, ugyanakkor intenzíven kevernek, porhanyítanak. Beéredett hántott-ápolt tarlón kiváló minőség érhető el alkalmazásukkal, míg hántatlan területen tárcsás előmûvelés javasolt.
A nedves talaj alapmûvelésére alkalmatlan a lazító, nem érvényesül a repesztő hatás. Eketalp létrehozásának kockázatával szánthatunk. Ha a talaj tömörödött, ezzel vastagítjuk a mûvelőtalpat. A tárcsás mûvelés is tömöríti a nedves talajt és a tárcsatalp sekélyebben helyezkedik el, így még nagyobb a termesztés kockázata. Leginkább a nehézkultivátorok alkalmazása ajánlható ilyen körülmények között, hiszen egy helyesen felszerszámozott és beállított grubber nem alakít ki mûvelőtalpat és alkalmas mélyítő mûvelésre. Kerüljük a lúdtalp kapákat, mert az ekevashoz hasonlóan elkenik a talajt a mûvelés mélységében. A lándzsa, ék, szív alakú szerszámtípusok a megfelelők.
Aki nem rendelkezik nehézkultivátorral és szántani szeretne, szántson jól, mérsékelje a talpképzést lazítótüskék eketestre szerelésével. Minden második fejre szerelve nem növeli jelentősen a vonóerő-igényt (8–10%), de egy menetben fellazítja a képződő eketalpat.
Nyirkos talajon valamennyi eszköz biztonsággal járatható, a döntésben a tömörödöttségi viszonyok ismerete segít. Mûvelőtalp jelenlétében a mélyítő mûvelés mellett döntsünk, amit lazítóra, kultivátorra vagy ekére alapozzunk. A felszín elmunkálását, lezárását ne hanyagoljuk el.
Az idei évben sok helyütt kell vízjárta, elgyomosodott területen növénytermesztésre alkalmas talajállapotot létrehozni. Ez esetekben a gyommentesítés a kiinduló lépés, majd egy bekeverő jellegû tárcsás tarlóhántás következzék. A víznyomások, esetleges taposási károk miatt e területek jellemzően tömörödöttek. Amennyiben a talajnedvesség lehetővé teszi – megszikkadt – mélyítő mûvelést kell végezni.
Kíméletesen lazítja és keverő munkájával átlevegőzteti a mûvelt réteget a nehézkultivátor. Ennek hiányában a nem túl nedves területet lazíthatjuk vagy szánthatjuk. Az elmunkálásra és magágykészítésre könnyû gépeket használjunk, kerüljük el a túlzott visszatömörítést.
Régebbi nézetek szerint az alapmûvelést egy-két héttel a magágykészítés előtt volt célszerû elvégezni, hagyva időt az ülepedésre, beéredésre. A munkagépek fejlődésével és a klimatikus szélsőségek egyre nagyobb térnyerésével ezek az elvek megdőlni látszanak. Aki rendelkezik modern alapmûvelő, magágykészítő és vetőgépekkel, az helyesen teszi, ha – óvva a talajnedvességet – egymást követően járatja gépeit. Ügyeljünk rá, hogy a vetőágy készítése során ne rontsuk le az alapmûveléssel kapott minőséget.
Bottlik László
A cikk szerzője: Bottlik László
