A két uniós hivatal tudósai tapasztalataikat egyesítve végeztek elemzést a tagországok adatainak összevetésével. A vizsgálat megállapította, hogy a rezisztencia megfigyelhető olyan állatról emberre terjedő, valamint az élelmiszerekben is megtalálható kórokozókban, mint a Salmonella és Campylobacter. A rezisztencia jelen van olyan baktériumokban is, amelyek általában nem okoznak emberi megbetegedéseket, mint az E.coli vagy az Enterococcusok.

Dr. Hubert Deluyker, az EFSA kockázatértékelési és tudományos igazgatója elmondta: „felismerve, hogy az antibiotikum rezisztencia fontos közegészségügyi fenyegetés, ez a két ügynökség, szoros együttmûködésben egymással, és különböző más európai intézményekkel, vezető szerepet fog betölteni a kidolgozott módszerek harmonizációjában, és az adatgyûjtésben, orvosi, állatorvosi és élelmiszer ágazatokban, az egész unió területén.”

ECDC igazgatója, Marc Sprenger hozzátette: „közös célunk, hogy összehangoljuk a felügyeleti és ellenőrzési munkát olyan esetekben, mikor fertőzések történnek állatról emberre és felmerül az antibiotikum rezisztencia jelenléte. Ezek az információk fontosak, hogy helyes döntéseket hozhassunk a növekvő európai lakosság védelmében.”

Az antibiotikumokat azért használják mind a humán-, mind az állatgyógyászatban, hogy gyógyítsák az olyan mikroorganizmusok okozta fertőzéseket, mint a baktériumok. Az élelmiszertermelő állatok fertőző betegségeinek kezelésére hasonló vagy teljesen azonos hatóanyagokat használhatnak, mint az ember esetében. A rezisztencia azt jelenti, hogy a mikroorganizmus olyan mechanizmust fejleszt ki (saját maga védelmére), amellyel az antibiotikum hatását csökkenti, vagy használatát teljesen hatástalanná teszi. Rezisztens baktériumok kialakulására több utat is ismerünk. Ezek közül az egyik, amikor a rezisztencia kialakul az állatokban élő baktériumokban majd az állati termékeket elfogyasztva, az emberi fertőzések hatékony kezelését veszélyeztetik.

A jelentés legfontosabb megállapításai

Az emberre vonatkozólag: 



- Campylobacter: az emberben, magas rezisztenciát találtak a ciprofloxacin antibiotikum (47%) esetében, valamint ellenáll az ampicillin (43%) és nalidixinsav (40%) hatóanyaginak. Az ellenállása egy másik fontos antibiotikumnak, az eritromicinnek – alacsony volt (3,1%). 



- Salmonella: a jelentés azt mutatja, hogy az ellenállás a gyakori antibiotikumokkal szemben, mint az ampicillin, tetraciklin és a szulfonamid mérsékelt/közepes volt, a vizsgált baktériumoknak mintegy 20 százalékára volt hatástalan. Ellenállás a klinikailag jelentős antibiotikummal szemben – a harmadik generációs cefalosporinok és a fluorokinolonok – 10 százalék alatt volt. 



- E. coli: a jelentés nem tartalmaz adatot az emberi E. coli rezisztenciájára vonatkozóan.

Az állatokra vonatkozólag:



- az állatokban kimutatható volt, a Campylobacter magas szintû ellenállóképessége a ciprofloxacinnal szemben. Ez különösen igaz a csirkék (46% Campylobacter jejuni és 78% a Campylobacter coli) és sertések (50% a Campylobacter coli) esetében. 



- Salmonella: az állatokban magas rezisztencia szintet mértek ampicillin, tetraciklin és szulfonamid antibiotikumokkal szemben a sertésekben és a sertéshúsokban (47-60%), szarvasmarha (37-40%) és a csirkehúsokban (27-33%). Közepes szintû rezisztenciát találtak a ciprofloxacinnal szemben csirkékben és csirkehúsokban (20% körüli).



- a megbetegedést nem okozó E. coli nagyfokú ellenállást mutatott a tetraciklinnel, ampicillinnel és szulfonamiddal szemben sertésekben és csirkékben. Találtak ciprofloxacinnal szemben ellenálló E. colit csirkékben (47%) és sertésekben (12%). A harmadik generációs cefalosporinnal szembeni rezisztencia előfordulása még mindig alacsony szintû.

Forrás: ThePigSite News Desk 2011. július 13.

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán