Tojóbattéria

Az már bebizonyosodott, hogy az új ketrecek kedvezőbben hatnak a tyúkok egészségi állapotára, és kevesebb porszennyezéssel is járnak, de vajon milyen hatásfokkal takaríthatóak… A relatíve hosszú ideig tartó termelési időszakban jelentős mennyiségû szennyeződés (trágya, takarmánymaradék, por, vízkő stb.) keletkezik az egységekben, melyektől nem egyszerû megszabadulni az állományváltások alkalmával. A tisztítás-fertőtlenítés elvégzésére nagyjából 13 havonta nyílik lehetőség, tehát alapos munkát kell végezniük a szakembereknek, ha patogénektől (pl. Salmonella törzsek) mentes környezetet szeretnének az új állomány számára biztosítani.

A különböző rendszerek higiéniai ellenőrzésére szeretnénk bemutatni egy kísérletet, melyet Karel Bossuyt végzett Belgiumban, öt különböző rendszert (ld. táblázatok) vizsgálva. Az összehasonlítás során kiemelt figyelmet kaptak a következő tényezők: munkaerő szükséglet, vízfogyasztás, felhasznált vegyszer mennyiség, tisztítás-fertőtlenítés hatásfoka a különböző rendszerek között. Annak érdekében, hogy pontos eredményeket kapjanak, a folyamatokat ugyanazon cég ugyanazon dolgozói végezték ugyanazon eszközökkel. A tisztítás és fertőtlenítés hatásfokát tamponos mintavétellel ellenőrizték (Rodac lemez), az inkubálást követően a telepeket értékelték az analízis során.

Az egységeket képző telepek (cfus) száma lemezenként a következők szerint került kiértékelésre:

A tamponminták vizsgálata, az inkubálás, az értékelés hivatalos, független laboratóriumban történt (DGZ, Animal Health Care, Flanders, Belgium).

Nagyításhoz katt a képre

Az egyes rendszerek között jelentős eltérések vannak az eredményekben, hiszen mindegyik sajátos szerkezeti kialakítású, így azok kritikus pontjai is különbözőek. Amely rendszert nehéz takarítani ott a kockázat is nagyobb, így újra és újra fertőződhetnek kórokozókkal. A tisztítás lúgos tisztítószer 1,5%-os koncentrációjú munkaoldatával került elvégzésre, kivéve a hagyományos tojóketreceket, ahol kizárólag vízzel tisztítottak. (A fertőtlenítést követően adott pontszámok a 2. táblázatban láthatók.)

Nagyításhoz katt a képre

Jól látható, hogy a különböző árutojás termelő rendszerek hatással vannak a száraz és nedves tisztítási fázisra, viszont, ha ezeket alaposan elvégzik, akkor a fertőtlenítési eredményeket nem befolyásolják jelentősen. A fertőtlenítést természetesen igazoltan széles hatásspektrumú (virucid, baktericid, fungicid) vegyszerekkel végezték habosítva (1%-os konc.) vagy ködképző berendezéssel (20–25%-os konc.) kijuttatva.

Forrás: Karel Bossuyt és Lieven Dambre, CID LINES

Fordította: Litz Tamás

A cikk szerzője: Litz Tamás