Választása: bármelyik hónaptól választható, de az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
A bejelentkezés módja: a T101E bejelentő lapot a már mûködő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be; a már mûködő kkt., bt., egyéni cég a T201T jelû adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.
Kisadózónak minősül: a törvény alapján kisadózó a tételes adót jogszerûen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
Fizetendő adó: a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs). A tételes adó 10032000-01076349 költségvetési számlaszámra történő megfizetésével mentesül az említett, KATA által kiváltott adónemekhez kapcsolódó átutalásoktól.
A főállású kisadózó ellátást (pl. táppénzt) havi 81 300 Ft alapul vételével kap.
A naptári év egészében kisadózó vállalkozás esetén a naptári évben elért bevételének 6 millió Ft-ot meghaladó része után, az év közben kezdő vagy választó kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozási jogállás hónapjainak száma x 500 E Ft feletti összeg után 40% plusz adófizetési kötelezettség terheli.
Megszûnik az adóalanyiság: ha az adózó ezt bejelenti az adóhatósághoz (a bejelentés hónapjának utolsó napjával); ha vállalkozási formájában, tagjaiban olyan változás áll be amellyel már nem felel meg a választás feltételeinek; ha naptári negyedév utolsó napán az állami adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható adótartozása meghaladja a 100 E Ft-ot; ha a NAV az adóalanyiság időszakára vonatkozóan az alábbi jogcímek miatt mulasztási vagy jövedéki bírságot állapít meg a kisadózó vállalkozás terhére: számla-nyugtaadási elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetû áru forgalmazása. Adóalanyiság megszûnését követő 24 hónapon belül nem választható újra ez az adózási forma.
Kiváltott adóterhek a kisadózó vállalkozás és bejelentett kisadózók után: vállalkozói szja, vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, társasági adó, szja, járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás.
Nem mentesül: kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel fizetendő adókötelezettségek alól és az áfafizetési kötelezettség alól (kivéve, ha alanyi adómentességet választott).
Helyi iparûzési adó: a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó helyi iparûzési adóalapja a székhelye, telephelye szerinti önkormányzatonként egységesen 2,5-2,5 millió Ft. Ez 2%-os adómérték esetén évi 50 ezer Ft kötelező adófizetési kötelezettséget eredményez.
Bizonylatolás, nyilvántartások, határidők: a kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, mivel nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.
Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig – az adóalanyiság megszûnése esetén a megszûnéstől számított 30. napig – kell számot adnia a 13KATA nyomtatványon. Ezen a nyomtatványon kell bevallania a 40 százalékos adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékû számlát bocsátott ki.
Munkaviszony vélelmezése: ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az adóhatóság az ellenőrzési eljárás során az adatszolgáltatásra kötelezett egyéb adózóval kötött szerződések minősítésekor vélelmezi a munkaviszony fennállását, egészen addig, amíg a kisadózó nem bizonyítja ennek ellenkezőjét.
Krenovszkyné Lovász Andrea
Reg. Okl. adószakértő
A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea
