Az előző évek negatív tapasztalatai következtében 2012 őszén a vetési szándék lecsökkent, így a 2012. November 5 – i statisztikai jelentések alapján jelenleg közel 197 000 hektár őszi káposztarepce várja a tavaszt hazánkban, szemben az átlagosan 240 000 hektár vetésterülettel, pedig a várható felvásárlási árutőzsdei ár igencsak csábító.

A 2012 őszén tapasztalható kedvező időjárásnak köszönhetően az elvetett őszi káposztarepce területek többsége jó, vagy közepes állapotban ment a télbe és a téli időjárás is bizakodásra ad okot.

Mely tényezők befolyásolják az őszi káposztarepce télállóságát? 

Klímaviszonyok:

Hazánk adottságai ezen a területen mind zonálisan, mind évjáratban meglehetősen nagy eltérést mutatnak. Természetesen az időjárásra nincs ráhatásunk, viszont a hatásukat, a tőlük való függőségi viszonyt csökkenteni, mérsékelni tudjuk (tápanyag-ellátottság, vízmegőrző talajmûvelés). 

Genetika:

Közismert, hogy a hibridek tûrőképessége, intenzitása, illetve terméspotenciálja meghaladja a fajták tulajdonságait.

A genetikai hátteret tekintve megemlíthető, hogy hazánkban 2 féle télállóság különböztethető meg:

- Genetikai fagytûrő képesség

- A fluktuáló (változó) hőmérséklettel szembeni tolerancia

Az idén, 2012/2013 telén is megfigyelhető az a sajátosság, hogy a hőmérséklet naponta, vagy akár napszakonként is jelentős kilengéseket mutat. Előfordul, hogy napközben a levegő hőmérséklete a 10 0C – ot is meghaladja, majd éjjel erősen fagy. Mivel az őszi káposztarepce asszimilációs küszöb értéke 6 - 7 0C, így belátható, hogy ilyen esetben napközben a növény élettevékenységet folytat, illetve éjszaka megáll. Ezt a fluktuáló hőmérsékletet a növényeknek nagyon nehéz tolerálni. Különös veszélyt jelent az állandóan és gyorsan változó hőmérséklet az egyik héten tavaszias időjárás, majd hirtelen csökkenő, és igen hidegre forduló télies időjárás. Ebben az esteben a repcének akár 10-15 0C hőmérséklet változást kell elviselnie akár egy pár napon belül is.

Fejlettségi állapot:

A legjobb télállóságú növények 8-12 levéllel, 1-1,5 cm gyökérnyak átmérővel és mélyen ülő tenyészőcsúccsal rendelkeznek, azaz tőlevélrózsás állapotban telelnek át. Minél inkább eltér a növények, az állomány állapota a fenológia ezen optimumától, annál nagyobb az áttelelés kockázata.

Ez a fejlettségi állapot számos technológiai és klimatikus tényező függvénye. A megfelelő fenológiai fejlettséget elsősorban a vetés időpontja határozza meg. Az utóbbi évek hektikus őszi időjárásához nem egyszerû igazodni, a vetés időpontja csak nehezen tervezhető, a kelés időpontja bizonytalan. Ilyen körülmények között a legnagyobb biztonságot azok a hibridek jelentik, melyek gyors, „robbanásszerû” fejlődéssel rendelkeznek. A kiváló fejlődési eréllyel bíró hibridek vetésével lehetőségünk nyílik arra, hogy a növények még egy relatíve késői vetés esetében is elérjék a fejlődésük optimumát, megnyugtató állapotban menjenek a télbe.

Az ábrán látható, hogy a DK EXPOWER, illetve a DK EXSTORM hibridek kiemelkedő fejlődési eréllyel rendelkeznek, így ezek használatával kényelmesen tudunk igazodni a hektikus őszi időjáráshoz. Akkor is elérik a biztonságos átteleléshez szükséges fejlettségi állapotot, ha a keléshez szükséges csapadék csak késve érkezik meg.

Fontos megemlíteni, hogy mivel ezen 2 hibrid fejlődési intenzitása igen erős, így optimális évjáratokon a túlfejlődés elkerülése érdekében regulátor használatára szükség lehet.

Általánosságban az is elmondható, hogy a termés és a fejlődési erély között szoros a kapcsolat. Minél jobb egy hibrid kezdeti fejlődése, annál magasabb termést realizálni a területen.

Hajdu Attila

fejlesztőmérnök

Monsanto Hungária Kft.