A csemegeszőlő termesztésére is érvényes az az előírás, amely szerint az 1500 m2-t meghaladó területû árutermelő szőlőültetvényt csak a vonatkozó rendeletekben ismertetett fajtákkal lehet létesíteni. Ebből következik, hogy 1500 m2-nél kisebb területre (házikertek, kiskertek, üdülőkertek) nem vonatkozik a rendelet. Ennek ellenére hiába szeretne valaki a kereskedelmi forgalomban megvásárolható gyökeres szőlő ültetési anyaggal olyan szőlőfajtákat ültetni, amelyek 20-40 évvel ezelőtt telepíthetők voltak (pl. a jól tárolható Izbégi muskotály, Csiri-csuri), de jelenleg már nem szerepelnek a szaporításra engedélyezett szőlőfajták jegyzékében, ezért üzemileg nem szaporíthatók. Ugyanez vonatkozik az új, de állami elismerésre még be nem jelentett hazai előállítású vagy külföldről behozott és nálunk is eredményesen termeszthető csemegeszőlő-fajtákra.
Az utóbbi években gyakran még a szaporítható fajták gyökeres szaporítóanyagát sem lehet megvásárolni, különösen a megkésett házikerti tavaszi ültetéshez. Ezért a gyökeres szaporítóanyagok (gyökeres dugványok, gyökeres oltványok) vásárlását még azok felszedése előtt kezdjük el. A telepítésre tervezett fajták ültetési anyagát legbiztonságosabban úgy vásárolhatjuk meg, hogy az ültetés előtt egy évvel, még a szaporító-alapanyagok (szaporítóvesszők) megszedése előtt megrendeljük egy vagy több alkalmas „szőlőiskola engedélyestől” - szerződésbe foglalva – azt.

A család szükségletének kielégítésére a csemegeszőlőfajtákból a legkorábbitól a legkésőbbi érésû, de az adott területen biztonságosan beérő fajtákat ültessünk. A fajták között legyenek eltartásra alkalmasak is. Ehhez legalább 8-10 fajtát érdemes kiválasztani.
Ha piaci értékesítést is tervezünk, néhány olyan fajtát válasszunk, amelyek könnyen értékesíthetők. Ezek arányát a kiválasztott fajtasorban az értékesítési és a területi lehetőségektől függően növeljük meg.
Ha a kiskerti szőlőtermesztéshez valamilyen fajtából nem tudunk gyökeres szaporítóanyagot vásárolni, ültessünk gyökeres alany szőlődugványokat. Majd esetleg már az ültetés utáni évben, de inkább egy vagy két év múlva, amikor a kívánt vagy tervezett fajta oltóvesszőjét vagy oltóhajtását sikerül beszerezni, oltásra alkalmas időben végezzük el az alanytőkébe a helybenoltást.
Árutermelő csemegeszőlő-ültetvényt csak a csemegeszőlő-fajták biztonságos termesztésére alkalmas területeken, jól eladható fajtákkal érdemes létesíteni, különös tekintettel a nagy telepítési költségekre.
Azokban a kertekben, ahol nincs lehetőség a rendszeres növényvédelemre, valamint a környezetkímélő termesztésre, olyan fajtákat érdemes telepíteni, amelyek jól ellenállnak a betegségeknek, néhány permetezéssel megvédhetők a betegségekkel és kártevőkkel szemben, esetleg – az időjárástól függően – a vegyszeres védekezés teljes elhagyásával is termeszthetők. Az e követelményeknek megfelelő fajták több szőlőfaj, illetve származékaik keresztezéséből származnak; ezek a fajhibridek, az úgynevezett interspecifikus fajták. Az államilag elismert csemegeszőlőfajták közül ilyen a Nero, a Palatina (Augusztusi muskotály), a Pölöskei muskotály és a Teréz.
Az országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által kiadott, „Szőlő- és gyümölcsfajták leíró fajtajegyzék 2000/2001” címû kiadványban közzétett Nemzeti fajtajegyzék – Államilag elismert fajták jegyzékében szereplő csemegeszőlő-fajták néhány jellemzőjét a mellékelt táblázatba foglalva ismertetem.
Mindenkor tartsuk szem előtt, hogy a jól megválasztott szőlőfajtákkal, kedvező termőhelyen is csak idejében, szakszerûen, gondosan végzett munkákkal lehet eredményesen csemegeszőlőt termeszteni.

Dr.Sz. Nagy László

1. táblázat

2. táblázat