A  Déli-Farm fő termékei takarmány alapanyagok, késztakarmányok, tejpótló tápszerek, ásványi és vitamin-kiegészítők, premixek, szarvasmarha szaporítóanyagok, valamint haszonállatok tenyésztéséhez és tartásához kapcsolódó eszközök az állatápolási kellékektől a farmtechnikai berendezésekig. Az agráreszközöket 2006 óta forgalmazó vállalkozás az új állattenyésztési szakáruházának megnyitásával nagyobb területen, a feladatokat is megosztva tudja partnereit kiszolgálni. A takarmányozási üzletág termékeit továbbra is Szeged-Kiskundorozsmán találják meg a vásárlók, az agráreszközök értékesítése pedig már a 200 m2 bemutatótérrel és közel 2000 m2 raktárkészlettel rendelkező szegedi áruházban történik.

Bernhard Strauss a Kerbl-Austria GmbH export menedzsere,

id. Palotás Sándor és ifj . Palotás Sándor, a Déli-Farm Kft. tulajdonosai

A konferencia témái között elsőként „A toxintartalom csökkentésének lehetőségei kukoricában és búzában Fusarium és Aspergillus fajokkal szemben kiemelten a nemesítésre és az agrotechnikára” címmel Prof. Dr. Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja tartott előadást. Mesterházy Ákos a téma szakavatottjaként előadásában beszélt arról is, hogy a szennyezett gabonatermékek közvetlen emberi és állati felhasználásán túl az igen jelentős részben gabonát felhasználó állattenyésztés is veszélyeztetett, a gyengébb gyarapodásból, reprodukciós zavarokból, esetleg elhullásból eredő gazdasági problémák is igen nagy súllyal esnek latba. A toxinok állati termékekben is jelentkezhetnek, s könnyű belátni, hogy az állati takarmányozásban felhasznált alapanyagok révén az élelmiszerbiztonság is közvetetten érintett, hiszen az állati termékekben kimutatható toxinok az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek minőségét is befolyásolhatják. A biztonságos, határérték alatti aflatoxin tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása. Minthogy az átvétel alapja a toxinszint, ezt a fajtaminősítésbe is be kell vonni, a fertőzöttség alapján nem lehet megbízhatóan toxinszintet megállapítani. Többéves adatok alapján a kukoricahibridek között sokszoros ellenállósági különbség van a Fusarium fajokkal szemben. Az A. flavus-szal szemben jelentős különbségeket kaptunk mind természetes, mind mesterséges fertőzésnél. Rezisztenciaoldalról az elmúlt évi járvány nem volt meglepetés, a palettán sok a fogékony hibrid (épp ezért alapvető fontosságú a mesterséges fertőzések bevezetése a fajtaminősítésbe). A 2012. év extrém meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együttes hatására a hazai termesztésű kukoricában megjelent szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltűnik. A takarmány alapanyagok esetében az aflatoxin B1-re megengedett határérték 20 mikrogramm/kg, de a tejelő tehén takarmánykeverékek határértéke csak 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, ebben minden tejtermelő vállalkozásnak fokozott felelőssége van. A tej aflatoxin-szennyezettség megelőzésének legfontosabb eszköze a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása.
A takarmányok toxintartalmának ismeretében lehetséges a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés a minimális legyen. Az aflatoxin-szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica-feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs).

Európa legnagyobb kukorica keményítő gyára a Hungrana Kft. A cég tevékenységéről, az alkalmazott termékkontrollról és minőségpolitikáról valamint a Déli-Farm Kft.-vel való több mint 20 éves beszállítói kapcsolatról Szabó Attila, a Hungrana Kft. termékmenedzsere tájékoztatta a jelenlévőket. A Hungrana Kft.-hez évente beérkező 3500 t kukorica minőségi összetételét – épp a micotoxin tartalom miatt is – rendszeresen és tételesen vizsgálják. Sőt, a kimenő készleteket is 100–150 tonnás tételekben, egymástól elkülönítve tárolják és bevizsgálják, különös tekintettel a tejelő szarvasmarha takarmány alapanyagokra. Az elmúlt évi mikotoxin-szennyeződés ijesztő, de kezelhető volt. Az idei eredményekből egyelőre az látszik, hogy lényegesen gyengébb a fertőzés, gyakorlatilag a tételek 90%-a toxinmentes volt. A fennmaradó 10%-nál azonban a tárolás során a feldolgozásig eltelt idő és a körülmények függvényében tovább emelkedhet a toxintartalom. A helyzetelemzésen túl gyakorlati tanácsot is kaphattunk a Hungrana képviselőjétől: „Ne deponálják a nedves kukoricát, 16% körüli nedvességtartalomnál már célszerű szárítani a toxinterjedés elkerülésének érdekében”.

A Déli-Farm partnerek már jól ismerik a német Kerbl termékeket. Bernhard Strauß key account manager (Kerbl Austria GmbH) ízelítőt adott a haszonállatokhoz kapcsolódó tenyésztési és farmtechnikai eszközöket forgalmazó cég kínálatából. A villanypásztorok a szarvasmarhák, lovak, juhok, de még vaddisznók megbízható védelmét is garantálják, sőt nemcsak az állatok, hanem a termények védelmét is szolgálják. Ez valószínűleg már a tenyésztőknek sem újdonság, a német minőség azonban garanciát jelenthet. A Kerbl villanypásztor rendszerek részegységei is – mint pl. vezetékek, szalagok, szigetelők – megtalálhatók a palettán. Másik jelentős Kerbl termékkör az állattenyésztési technológiához kapcsolódó termékek, az istállókban használható munkaeszközök, pataápolási vagy épp ivóvíz-ellátási eszközök. A bemutatott istállóeszközöket, állatorvosi műszereket és villanypásztorokat természetesen a Déli-Farm kínálatában és katalógusában is megtalálhatjuk.

A nap során a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál működő Enterprise Europe Network dél-alföldi irodájának szervezésében egy külgazdasági konzultációt is rendeztek, amelyen a házigazda cég meghívására román és horvát cégek vettek részt. Jelen volt továbbá az eseményen a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki munkatársa is. Ifj. Palotás Sándor, a Déli-Farm Kft. ügyvezetője elmondta, hogy cégük számára fontosak a külkapcsolatok, így a romániai tapasztalatokat figyelembe véve lehetőséget lát arra, hogy Horvátország felé is nyissanak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárpát-medencei Kollégiumának Csongrád megyei tagjaként pedig feladatának érzi, hogy segítse ezen kapcsolatok kiépítését más magyar vállalkozásoknak is. Ezért a konzultációra meghívást kapott néhány olyan magyar cég is, akivel már régebb óta szakmai kapcsolatban állnak, így számukra is lehetőség nyílik a kárpát régióban új üzleti lehetőségeket felkutatni.
A konzultáció sikerét pedig az mutatja, hogy a bemutatkozások után minden résztvevő konkrét kétoldalú megbeszélést tudott folytatni – tette hozzá az ügyvezető és kiemelte, hogy ennek folytatása várhatóan Eszéken lesz, ahol már a helyi gazdakörrel együtt rendeznek üzleti fórumot.