Elléstõl a technológiai választásig

Agro Napló
A sertéstartáson belül a szaporítás tradícionálisan alulértékelt Magyarországon - legalábbis ami a jövedelmezõséget illeti. Nagyobb technológiai költsége, anyag,- munkaerõ, - és szakértelemigénye ellenére a szaporítás egy-egy telepen nullszaldós vagy nagyon alacsony nyereségszintû, az eredményt a hízlalás hozza. Értékesíteni - másfélszeres hízóáron - csak átmeneti túltermelés esetén szokás vagy akkor sem, így nagy számú korban, testtömegben, genotípusban egyöntetû hízóalapanyaghoz jutni lehetetlen. Ennek következtében:
a.) nem válik külön térben a szaporítás a hízlalástól (nyugaton ez pedig természetes), ami elérhetővé tenné a kistermelők számára is a megfelelő genetikai alapokat b.) aki hízlal, az szaporít is, természetesen nagyon eltérő hatásfokon, ami az egyik lehetséges magyarázata annak, miért értékesítünk évente 6-8 db sertéssel kevesebbet kocánként az élenjáró országokhoz képest.
Ellés után: ( az ellés lefolyása jelen cikknek nem tárgya) Változóban van a korábban erről vallott szinte dogmatikus, a teendőket algoritmizáltan felsoroló felfogás. Egyes szerzők azt sugallják, hogy talán nem is biztos, hogy be kell avatkozni az ellés alatt és után, talán jelen sem kell lenni az ellésnél ( sarkítva: jobb nem ott lenni). Az tény, hogy egy teljesen normális élettani folyamatról van szó, és egy jól előkészített kocánál túl nagy gond nem lehet. Az egyedi különbségek azonban oly nagyok - nincs két azonosan lefolyó ellés - hogy a folyamat ellenőrzésétől nem szabadna eltekinteni:
· a légzést mindenképpen ellenőrizni és biztosítani kell. Burokban születés esetén azt fel kell tépni, légzést be kell indítani · a köldökcsonkot ajánlatos fertőtleníteni · a fogelcsípést újabban nem javasolják egyrészt állatvédelmi okokból, másrészt a túl nagy stressz miatt, harmadrészt helytelen alkalmazás esetén a rossz csonkolás következtében épp úgy sérül a csecsbimbó, mint ha nem végeztük volna el. Nem akarok állást foglalni ebben a kérdésben, mindenesetre - néhány negatív tapasztalat után - mi továbbra is csonkoljuk a szemfogakat.
Első napok: - a dajkásításról: jóllehet a koca viszonylag pontosan ellik - 113-118 napos vemhesség után - a dajkásítás szempontjából az első 24 óra döntő, ebből a szempontból a 5 napos intervallum sok. Emiatt - és egyéb megfontolásokból is pl.: ellés lefolyása, ellés időtartamának rövidülése, holt ellések számának csökkenése - szóba jöhet az ellés technológia szintû szinkronizálása. A 113. vemhességi napon adott PGF 2a analóg 24-48 órán belüli ellést eredményez ( enzaprost, dinolitic).
Dajkásítani mindig előre szabad csak, azaz az idősebb malacokat 24 óránál fiatalabb alomhoz helyezzünk. Ha kevés a malac: néhány telepen szokás, hogy az elletőben a kutricaszámhoz képest 5-10 %-kal több kocát elletnek le, az alacsonyabb népességû almokat a többiek között szétosztják. Gazdasági megfontolásnak látszik, de én éppen gazdasági megfontolásból nem értek vele egyet. Egy koca szoptatás alatti többlet-takarmányfelhasználása 90 kg körüli, melynek az értéke nem éri el egy 1 napos malac eszmei értékét, ezt pedig elveszítjük a feldajkásított almokban előforduló nagyobb elhullás okán.
Ha sok a malac:
a.) mûködő, egészséges csecsek száma szerint „szétosztjuk” a malacokat
b.) föccstej időszak után, a többletmalacokat mesterséges felnevelésben részesítjük (kapható automata tejkeverő-adagoló, jó eredményekkel)
Voltak olyan szakmai vélemények, hogy a kocasüldőket minél nagyobb alomszámra dajkásítsuk fel, hogy a második elléstől már egy fungált csecs álljon a vélhetően nagyobb számú alom rendelkezésére. Nem javasolnám a második vemhesülés nagyobb valószínûségû elmaradása miatt.
1-3. nap: Kísérjük figyelemmel a szoptatás rendszerességét, gyakoriságát. A szopások gyakorisága a laktáció teljes időszakában(!) napi 20-30, az első napokon ez különösen fontos. Kimaradt szoptatások vélhető okai: · fájdalmas a csecs (oka lehet mastitis): állatorvosi feladat, vagy LA antibiotikum + hosszú hatástartamú oxytocin analóg · csecsbimbó sérülés - kutricaprobléma vagy malacfog · nem fogadja el a malacokat, ideges, fél a malactól, támadja azokat: kis adagú anesztetikum (3-4 ml stressznil) + oxytocin analóg · rossz padozat, szûk, kényelmetlen kocapihenő · rossz általános egészségi állapot (állatorvosi feladat)
Kísérjük figyelemmel a:
koca: takarmányfogyasztását, étvágyát, bélsárürítését, a trágya konziszenciáját. Mérhetjük a hőmérséklet (41 °C felett kóros). Hőmérő hiányában a perifériák (elsősorban a fül) hőmérsékletét tapintással ellenőrizhetjük. Figyeljük a hüvelyváladék mennyiségét, színét, szagát (metritis gyanúja), a csecsek állapotát, a koca élénkségét, reakciókészségét, általános állapotát.
malac: a malacfészek minőségét (legyen száraz, meleg). A malacok közérzetét, az alom terültségét, az oldalfekvés arányát, különösen: a trágya jellemzőit. Ez utóbbit - ha kell, például almozás esetén - tapintással is ellenőrizhetjük, ha a végbéltájék nedves, kezelni kell. Minden óra számít, ha a malac már kezd exikálódni, a folyamat gyakran irreverzibilis. A napos coli ellen javasolt a vakcinázás, így a kártétel - amely gyakran egész almokat érint - lényegesen csökkenthető. Ennek hiányában per os antibiotikum, kúraszerûen.
3-5. nap: Minden esetben: · vaspótlás - lehetőleg vitamint is tartalmazó injekciós készítmény formájában · coccidiosztatikum per os formában. A fehér hasmenés (21 napos hasmenés) okozója jelen ismereteink szerint a rotavírus, melynek egyes szerzők szerint szövődménye a coccidiózis, mások szerint előzménye az Eimeria fajokkal való fertőzöttség, vagyis a rotavírus kártételének feltétele az Eimeriák jelenléte. Tény, hogy amióta a Baycox 50 %-os vizes oldatából 1 ml-t adunk a malacoknak, a fehér hasmenés gyakorlatilag megszûnt (Bíró H. 2000).
Ha az alom egészségi állapota jó, ekkor végezzük a jelölést, ivartalanítást (!), esetleg a farok-kurtítást. Választás előtt 10 nappal kezdjük a szilárd takarmányra való szoktatást egyidejûleg víz biztosításával. Választás: egy termet egyszerre ürítünk, a kocákat kondíció és kor szerint minimum 2 falkába helyezzük.
Szóba jöhető megoldások:
· csoportos tartás és etetés
· csoportos tartás és egyedi etetés (szimultán illetve multibox)
· egyedi boksz illetve állás A malacok az utónevelőbe kerülnek.
Malac utónevelő:
- kapacitásigény: az össz. hízókibocsátás hatodrésze (helyfoglalás: 60 nap, melyből 50 nap nevelés, 10 nap szervízidő = évi 6-os forgó) - teremméret: legyen szinkronban az ellető teremméretével (kibocsátásával) - kutricaméret: az átlagos alomszámmal megegyező, vagy annál kisebb. Férőhelyigény rácson 0,24 m2/db, padozatos tartásnál 0,3 m2/db.
Főbb malac-utónevelő típusok: - rácspadlós - teremfûtéssel, lagúnával vagy víztálcával - félrácspadlós - a fedett részen malacmelegítő lappal - padozatos almos - malacbúvóval és helyi sugárzó hőforrással - padozatos, alom nélküli - padlófûtéssel. Jelenleg a padozat valamilyen módon történő fûtésének reneszánszát éljük, tény, hogy nagyon pozitívak a tapasztalatok. A malacok szinte rátapadnak a fûtőlapra, illetve - padlófûtés esetén - a padozatra. A hőveszteség a hason keresztül a legnagyobb, a sugárzó hőforrásokkal szemben ezt küszöböli ki az alulról történő fûtés, ugyanakkor mindenféle teremfûtésnél olcsóbb.
Választási idő: a korábban tárgyaltaknak megfelelően a szoptatás ne legyen 28 napnál hosszabb. Választási mód: csak a koca szempontjából lényeges. A csecsproblémák elkerülésére ( ha nagyon magas tejtermelésnél választunk, az utolsó 3 napon a takarmányadag csökkenthető, a víz korlátozható, de csak indokolt mértékben, az ivarzás biztosságát szem előtt tartva. (Magas LTH mellett drasztikusan választva biztosabb a búgás, magasabb szintû GnRH-FSH löket várható.) Telepítési mód: mindenki a maga szisztémájára esküszik, mi a gyengébbeket összeszedjük egy falkába (mínusz variánsok leszínelése), melyek a prestartert magasabb szintû és összetettebb medikációval tovább kapják, majd a további malacokat almonként telepítjük.
Választás utáni 2 hét - a krízisidőszak: A választással megszûnő tejellátással megszûnik a tejből képződött tejsav is, a gyomor illetve a vékonybél első szakaszának pH-ja emelkedni fog. A pH emelkedésével az E. coli felszaporodik, ami a választást követő 3-6. napon krónikussá váló hasmenést okoz (előfordulhat ödéma is). A hasmenés viszonylag nagy morbiditás mellett nem túl magas mortalitással jár, a kártétel mégis nagyon jelentős a súlyveszteség, a bél nyálkahártya sérülése (ennélfogva később alacsony hozam magas fajlagos költség mellett), és a betegség ideje alatt elmaradt tömeggyarapodás miatt. Egyedi kezelés lehetséges, a gyógyulás esélyei sem rosszak, ennek ellenére a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Nagyon hosszú választási idő mellett nincs probléma, a gyomor fundus mirigyei elkezdik termelni a sósavat, ami a pH-t lent tartja. Egyéb megfontolások miatt ez mégsem járható út.
Megelőzés lehetőségei:
- segédanyagok nélkül: szigorúan adagolt, napi többszöri kiosztással (napi 4-6 alkalom) adjuk ugyanazt a takarmányt, mit választás előtt kapott. Nem szokott beválni, másrészt az alacsony takarmányadag korlátozást jelent a tömeggyarapodásra nézve, ami pont ebben az időszakban nem kívánatos. - segédanyagokkal: - szóba jöhetnek pH stabilizátorok ( ezek közül egyet, a ZnO-t emelem ki, melynek egyéb hatásai is vannak), melyek az E. coli gradációjához szükséges feltételeket szüntetik meg. - gyógyszerek (pl.: amoxicillin): már a választást megelőző időszakban, majd a választást követő 2 hétben terápiás szintû adagban, takarmányba keverve adjuk. Hatásának feltétele a minimum életfenntartó szintû takarmányadag elfogyasztása már az első napokban. Takarmánykorlátozás nem kell, sőt ajánlott az ad libitum etetés. Túl alacsony fogyasztás esetén válasszuk az ivóvízen keresztüli gyógyszerezést.
Minden korcsoportban fontos, itt azonban kiemelkedő szerepet játszik a mikroklíma, a levegő optimális minősége. Megfelelő környezet esetén az utónevelés végére 80 napos korban 35 kg-os átlagos testtömeget érhetünk el.
Ajánlott klímaparaméterek az utónevelőben:
Hőmérséklet: 26-28 °C 20 °C
Páratartalom: 40-60 %
NH3 tartalom: 0,2 %
Légcsere: 1,5 m3/h/ttkg
Légsebesség: 0,1-0,2 m/s
Dr.Gács Pál
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?