Kilátás a nyúltenyésztésben

Agro Napló
Az elmúlt évtized nem tartozott a nyúltenyésztés „fényes napjai” közé. Az egész magyar mezõgazdaságot érintõ válság ennél az állatfajnál is érezhetõ volt: a takarmány ára lényegesen gyorsabban nõtt, mint a felvásárlási ár, a jövedelmezõség romlott, a termelés és az export csökkent. A kedvezõtlen változások ellenére fontos megjegyezni, hogy Kína és Belgium után még mindig mi vagyunk a világ harmadik legtöbb nyúlhúst exportáló országa

Fellendülés várható

Az elmúlt egy-két évben nem romlott tovább a nyúltenyésztés helyzete, sőt, egyértelmûen kirajzolódik egy új fellendülés lehetősége. A termelés növekedésének legfontosabb mozgatója, hogy a külpiacon egyértelmûen hiány van nyúlhúsból, ezért akár rövid idő alatt is jelentősen növelhető lenne az export.

Segíteni kell a termelőket



Az elkövetkezendő időszakban nagyon fontos lenne, ha a vágóhidak, az exportot bonyolító vállalatok - szerényebb nyereséggel is megelégedve - magasabb felvásárlási árakkal segítenék a termelés gyors felfutását, az elkezdődött struktúraváltás gyorsítását.

Amint a 2. ábra mutatja, az olasz, a francia és a spanyol vágónyulat (élve) lényegesen magasabb áron veszik át, mint a hazai szerződéses árak. A jelentős árkülönbözetet semmi sem indokolja, hiszen a magyar nyulat sokszor ugyanabban az országban (pl.: Olaszországban) ugyanaz a vevő vásárolja, mint a belföldi (pl. olasz) árut. Egyértelmû tehát, hogy a különbözet egy részét érdemes lenne a termelés segítésére fordítani, hiszen a megtermelt többlet-nyulat valószínûleg ugyanezek a vágóhidak fogják felvásárolni és exportálni.

Új szereplők a nyúlvertikumban

A nyúltermelés élénküléséhez, a versenyen keresztül magasabb felvásárlási árak kialakulásához vezethet az, hogy néhány tőkeerősnek ígérkező cég lát fantáziát a nyúltermelésben és termeltetésben. Várhatóan újra indítanak már leállt vágóhidat, saját nyúltelepet és termeltetési rendszert hoznak létre.

Természetesen igaz az a mondás, hogy „nyugtával dicsérd a napot”. Még kevés biztosat lehet tudni ezekről az új kezdeményezésekről, de nagyon hasznos lenne, ha ebből a várható változásból a termelők is profitálhatnának.

Vállalkozó nyúltenyésztés

Az elmúlt években a hazai nyúltenyésztés jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek legfontosabb eleme, hogy a „hagyományos” sok kis nyúltelep helyét több ezer anyás, vállalkozó méretû tenyészet veszi át. Amíg régebben a felvásárlás több mint 90 %-a kis telepekről származott, addig mára ez az arány kb. felére csökkent. Vagyis az elmúlt évek változatlan termelése mögött egy jelentős szerkezeti változás történt.

A nyúl „nagyüzemi állatfajjá” kezd válni, egyre több vállalkozás bizonyítja életképességét. A nagy telepeken intenzív fajtákkal és takarmányozással előállított vágónyulak egységesebbek, tetszetősebbek, jobb minőségûek. A szerződéses rendszerben ezek a telepek jobban szervezhetők, a vágás jobban tervezhető, ütemezhető. Ez az átalakulás a fejlett nyúltenyésztéssel rendelkező országokban korábban végbement. Nem utánozzuk őket, hanem a piac törvényei diktálják ezeket a változásokat. Ami országos szinten örvendetes, az sajnos a kistermelők részére kilátástalan helyzetet jelenthet.

Mi lesz a kis telepekkel?

A sok figyelembe veendő tényezőből kettőt szeretnénk kiemelni.

Az egyik vágóhíd kiszámította, hogy a hagyományos felvásárlásnál egy nyúlért a túrakocsi átlagosan 2 km-t tesz meg. Egyértelmû tehát, hogy a kis telepekről való összegyûjtés drága, bizonyos költség felett már nem éri meg vele foglalkozni.

Másik tényező, hogy az EU (a vásárló) elvárja, hogy a termék útja a termelőtől az üzletek polcáig követhető legyen, ismerni akarják az előállítás körülményeit. Ezt heterogén, kis telepeken nem lehet garantálni.

A kis nyulászatok túlélésének egyetlen esélye van, mégpedig, ha a régi szakcsoportokhoz hasonló formában szerveződnek. Egy-egy település, vagy néhány szomszédos község nyulászai vállalják, hogy azonos fajtával termelnek, ugyanazt a takarmányt etetik, a gyógykezelést ellenőrizhetően végzik stb. Ebben az esetben olyan közösségek (mikroszervezetek) jönnek létre, amelyek hasonló módon termelnek és így a fenti elvárásoknak is megfelelnek.

FVM támogatás

A nyúltenyésztők is részesülhetnek ebből a támogatási rendszerből (gépvásárlás, fiatal agrárvállalkozók segítése stb.), amelyre a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés többi résztvevője is pályázhat.

Kifejezetten a nyúltenyésztést, a nyúltenyésztőket segíti a tenyész-növendéknyúl támogatás. Ebben az évben is 2.000 Ft/egyed igényelhető vissza, ha elismert tenyésztő szervezettől vásárolnak tenyészállatot. Meggyőződésem, hogy a nyúltenyésztők számára ez az egyik legfontosabb támogatás, hiszen kisebb teher vállalásával tudnak hozzájutni a legjobb nyúlfajtákhoz és hibridekhez. A heterogén állomány leváltásával vagy átkeresztezésével egy magas termelési szint elérésére képes, jó minőségû termék előállítására alkalmas tenyész-alapanyaghoz jutnak.

Szaktudás

A nyúltenyésztés elsajátításához szükséges szakmai ismeretek megszervezésének nincs akadálya. Több nyúltenyésztési könyv kapható, több szaklapban jelennek meg ezzel a témával foglalkozó cikkek. Kaposváron minden évben megrendezzük a Nyúltenyésztési Tudományos Napot, ebben az évben május 23-án tartjuk, ahol sok új ismeretre tehetnek szert az érdeklődők.

Dr. Szendrő Zsolt

egyetemi tanár

Kaposvári Egyetem

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!