A lestyán az Ernyősvirágzatúak családjába tartozó évelő növény. Gyöktörzse függőleges és karószerûen megvastagodott, mely számos 15-20 cm-es gyökeret visel. E gyökerek felülete barna, belső állománya fehér. A növény az első évben csak összetett levelekből álló tőlevélrózsát nevel, második évtől virágszárakat is fejleszt. Az egyes levélkék sötétzöldek, jellegzetesen sima és fényes felületûek. Összetett ernyővirágzatában az egyes virágok sárgák, június-júliusban nyílnak. Termései sárgásbarna, lapított, szárnyas ikerkaszatok, melyek éretten pergésre hajlamosak.
Az egész növény illóolajat tartalmaz, de szervenként eltérő mennyiségben. A gyökérzet (Levistici rhizoma et radix) illóolajtartalma 0,5-1,0 %, míg a levélé (Levistici folium) 0.1-0.25 %, az érett termésé (Levistici fructus) pedig 0.5-1.5 %. Legértékesebb a gyökérzetből kinyerhető illóolaj (Aetheroleum levistici).
Meleg fekvésû termőhelyeken, mély rétegû, középkötött, jó vízellátottságú, tápdús talajokon lehet eredményesen termeszteni. Kultúráit vetésforgón kívül helyezik, drognyerés céljából 1-2 évig, illóolaj előállítása esetén 3-4 évig tartják fenn. Hazánkban elsősorban Békés megyére jellemző a lestyán-termesztés.
Jó előveteményei a korán lekerülő kapások, ugyanarra a területre viszont a lestyán legalább négy év után kerüljön. Nagy tápanyagigénye kielégítése érdekében az elővetemény alá juttassunk ki szerves trágyát. Alaptrágyaként 60-70 kg/ha nitrogén-, 140-150 kg/ha kálium- és 100-120 kg/ha foszformûtrágyát adagoljunk a talajba. A többéves kultúrákban a N-fejtrágyázás (50-60 kg/ha) a tavaszi hajtásnövekedés megindulása, valamint a zöld részek betakarítása után esedékes. Az őszi talajlazításkor pedig 70-80 kg/ha foszfor- és 60-80 kg/ha kálium-hatóanyagot juttassunk a talajba.
A gyakorlatban az október végi-november eleji helybevetés terjedt el, emiatt a talajelőkészítést korán el kell végezni. Az alaptrágyát a mélyszántással forgassuk a talajba, majd készítsünk aprómorzsás, ülepedett, sima felületû magágyat a vetéshez. Kényszermegoldásként a márciusi magvetés is szóbajöhet. Az alkalmazott vetésmélység 1,0-1,5 cm, a sortávolság 50-60 cm, a kivetendő magmennyiség pedig 10-12 kg/ha (70-75 db/fm).
Az ápolási munkálatok közül legfontosabb a gyomirtás megoldása. Drognyerés céljából létesített állományokban csak az esetenkénti (2-4 alkalommal történő) mechanikai gyomirtás megengedett. Illóolaj-termelés esetén vegyszeres gyomirtási technológia is alkalmazható, melynek során a klórbromuron tartalmú Maloran 50 WP 2,5-3,0 kg/ha dózisban használható preemergensen, illetve a második és harmadik években kihajtás előtt 4-6 kg/ha-os adagban. Tavaszi vetés esetén a vetést megelőzően 4-5 kg/ha Merkazin (prometrin) kijuttatása javasolt. Gyökérdrog előállításakor ajánlatos az első évben megjelenő magszárakat eltávolítani.
Legjelentősebb betegsége a fuzikládiumos varasodás, melyet a Passalora depressa okoz. Elsősorban a szárbaindulás és magérés közötti időszakban jelenik meg: Efuzin 500 FW (dodin), vagy Rubigan 12 EC (fenarimol) növényvédőszereket alkalmazhatunk fellépte esetén. A ramuláriás levélfoltosság (Ramularia schroeteri) során a levélen kialakult foltok idővel öszefolynak és kifehérednek, mely az asszimilációs felület csökkenésével, ezáltal terméskieséssel jár. Ellene hatékony a benomil hatóanyagú Chinoin Fundazol 50 WP. Az idősebb állományokban fellépő tőrothadás (Rhizoctonia solani) elleni védekezés még nem megoldott.
Kártevői közül a levéltetvek jelentősek, melyek visszaszorítására alkalmas a Pirimor (pirimikarb, 0,35-0,5 kg/ha) illetve a Decis 2,5 EC (deltametrin, 0,5 l/ha) és a Chinetrin 25 EC (permetrin+tetrametrin, 0,3-0,4 l/ha).
A betakarítás és az elsődleges feldolgozás módja drogtípusonként eltérő. Levéldrog előállításakor a kifejlett állapotú tőleveleket a vastag levélnyél felett vágják le kaszálvarakodó géppel, kisebb területen kaszakéssel vagy sarlóval. A leveleket betakarítás után azonnal szárítják 30-40 oC-on. A beszáradási arány 6:1, a hektáronkénti drogmennyiség 1,5-1,8 t.
A növényolajat az első tenyészidőszakban a szeptember második felében betakarított tőlevelekből, a második évtől a zöldmagvas állapotú – júliusban járvaszecskázóval levágott - növényekből állítják elő. A betakarítható friss zöldtömeg az első évben 4-5 t/ha, a második évben 10-12 t/ha, melyből 2-3 kg/ha illetve 8-15 kg/ha illóolaj állítható elő. A harmadik évben már csökken a friss tömeg és a kinyerhető illóolaj mennyisége is.
Gyökérdrog nyerése céljából a gyökereket – a lombozat előzetes eltávolítása után - gyökérkiemelővel vagy kormánylemez nélküli ekével ősszel, szeptember végén, október elején termelik ki. A gyökereket felszedés után tisztítják, mossák, darabolják, majd 40-50 oC-on, mûszárítóban, vagy jól levegőző, árnyékos helyen kiterítve szárítják. A beszáradási arány 4:1, a drogmennyiség 1,5-2,0 t/ha. Az I. osztályú gyökérdrog (MSZ 17017-1975) illóolaj-tartalma legalább 0,5 %. A gyökérdrog-tárolás során ügyelni kell a raktári kártevők távoltartására, ugyanis a molykártétel igen gyakori.
Gyökérolaj-előállítás esetén a tisztított, mosott és aprított gyökereket szakaszos üzemû lepárló berendezésekben párolják le. A nyersanyag összetömörödése ellen és az illóolaj hatékonyabb feltáródása érdekében a gyökérrétegeket szalmarétegekkel felváltva helyezik a desztilláló berendezésbe. A betakarítható friss gyökértömeg 6-8 t/ha, melyből 6-7 kg/ha illóolaj nyerhető ki.
A legjobb minőségû vetőmag akkor állítható elő, ha a folyamatosan érő főernyőket a termések érésekor levágják, majd ponyvára helyezve 5-6 napon át utóérlelik. Ezt követően kicséplik és tisztítják. A mag két évig őrzi meg csírázóképességét.
Aktuális feladatok
A február a gyógynövény-termesztő és -feldolgozó gazdaságokban az éves munka ütemezésével, megtervezésével, a szerződések megkötésével és az esetleges raktári készletek értékesítésével telik. Eközben befejeződik a drogfeldolgozás és a magtisztítás, a tavaszi vetésekhez a vetőmag beszerzése. Gondolni kell a tavaszi vetésû gyógynövények (pl. mák, kapor, édeskömény, stb.) esetében a talajelőkészítésre, melyhez a gépek mellett a gyomirtó vegyszerek és mûtrágyák beszerzéséről is gondoskodni érdemes. Ha a helybevetendő fajok közül a hideghatást igénylők (pl. lestyán, angelika, levendula, citromfû) ősz végi vetése elmaradt, akkor a tavaszi vetést megelőzően a magvakat fagyasztani kell. Ahol palántanevelésre van szükség (pl. kakukkfû, citromfû, orvosi zsálya), ott gondoskodjunk a palántanevelő berendezés (üvegház, fóliasátor) előkészítéséről és ha időszerû, a magvetésről. Az évelő kultúrákban még kihajtás előtt érdemes eltávolítani az előző évi magszárakat, ha erre eddig még nem került sor.
