Milyen előzmények után fogalmazódott meg a döntés a szervezet szükségességéről?
A kormány 2012-ben meghirdette a fehérje programját, és ezzel kapcsolatban 2013 februárjában a Vidékfejlesztési Minisztériumban szerveztek egy találkozót, amelyre meghívtak mindenkit, aki a fehérje növényekkel kapcsolatban áll: termelőt, növénynemesítőt, forgalmazót. A többórás találkozón mindannyian elmondhatták a véleményüket, és néhányan, akik a fehérje program szója részével foglalkoztak, megfogalmazták az előre lépés szükségességét. Indokoltnak látták egy szerveződés megalakulását, s ezt követően folyamatos konzultációval kialakították a Magyar Szója Nonprofit Kft. profilját.
A történetben tehát maga a szója játssza a főszerepet.
Igen, hiszen alapvetően a szójából fedezzük Magyarország fehérje-felhasználását. Hazánkban pedig a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően és klimatikus adottságaink alapján is jóval több szóját lehetne termelni, mint amennyit ma előállítunk. Felmerült hát a szakemberekben, hogy akkor miért nincs több szójatermés az országban. Közösen arra a véleményre jutottak, hogy valószínűleg nem értenek kellően a termelők a szójához. Évekkel ezelőtt a szójának nem volt jó az ára, tehát sem gazdaságilag, sem sikerélmény tekintetében nem lehetett népszerű a termelése. Az elmúlt időszakban 30–40 ezer hektár között ingadozott a szója termesztési területe, ennek pedig a többszörösén is lehetne termelni Magyarországon.
Ma már kiszámíthatóan, gazdaságosan lehetne termelni?
Az árak most már viszonylag tartósan magasak, és az idei trendet figyelve is látható, hogy miközben az ipari növények árai kissé estek, a szójáé stabil maradt. S ha magunk nem termelünk többet, és nincs belőle elegendő mennyiség, noha a felhasználóknak szüksége lenne rá, akkor az igényt csak importtal lehet kielégíteni. De hiába állítja a kormányzat is, hogy kellenek a fehérje növények – ha nem termelünk, akkor nincs.
Itt valóban csak a szakemberek lehetnek hitelesek a tudatformálásban. Beszélni valamiről vagy irányt mutatni nem ugyanazt jelenti.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. alapvető feladata az lesz, hogy a lehető legszélesebb körben ellássa a termelőket információval és szakanyagokkal, illetve bemutatókkal igyekszünk a szójatermesztés irányába terelni a gazdálkodókat. Látni kell, hogy ami jó a termelőnek és jó a felvásárlónak, az az ország import kitettségének helyzetét is javítja. Ezért hoztuk létre 9 cég alapításával a Kft.-t. Az idő sürget, s mivel széles szakmaközi szervezetet vagy szövetséget létrehozni hosszadalmas munka lenne, és már idén rengeteg tennivalónk van, ezt a szervezeti formát választottuk. Így már képesek vagyunk akár egy külföldi szervezethez is csatlakozni, de a kormányzattal való kapcsolatfelvételhez is kellő formával bírunk.
A szeptemberi OMÉK-on tervezzük első megjelenésünket. A későbbiekben mindenképpen egy szakmaközi szervezetté alakulás a cél, hogy az inputanyag-beszállítók, legfőképpen a termelők, de a szójafelhasználók, a tofugyártók, a takarmánykeverők, s még az állattartás illetve az élelmiszertermelés szereplői is támogatásokat szerezhessenek.
A szójatermelésről nincs kellő információja ma még a termelőnek sem, és ezen szeretnének változtatni a nonprofit vállalkozás keretében. Eddig a szójával kapcsolatos információk legfeljebb újságcikkek formájában jutottak el a gazdálkodókhoz, még ha azt a legelismertebb szakemberek is tárták fel.
A szójával kapcsolatban azonnal felmerül a GMO kérdése is. Erről szeretnénk hallani bővebben.
A hazai táplálékok nagy része az import szójával takarmányozott állatoknak köszönhetően génmódosított alapanyagú. Ennek a szójának a kiváltása a hazai árérzékeny piacon hosszabb folyamatot igényel majd. Nagy az igény a GMO-mentes szójára – az európai felhasználása ma mintegy hétmillió tonnára becsülhető – vagyis a teljes szójaimport egyötöde génmentes. Becslés szerint ebből 400 ezer hektáron ma 1–1,2 millió tonnát tud Európa megtermelni – a 7 milliós igény tehát még messze van. Azokban az országokban, ahol eddig termeltek, a glifozát felhasználása minél inkább teret nyer, így egyre kisebb mennyiségben, és egyre nehezebben lehet külföldről génmentes szóját behozni.
Magyarország még az Alaptörvényben is deklarálta, hogy mindenkinek joga van GMO-mentes termékhez, és a hazai ellenőrzés valóban szigorú is. A Magyar Szója Nonprofit Kft. már csatlakozott is a Donau Soja Szövetséghez, amely az országokat rizikófaktorokba sorolja – hazánk a legjobb pozícióban, az egyes faktorban szerepel, vagyis a legkisebb kockázati országként tartanak bennünket számon a GMO-mentes növények termelése szempontjából.
– Ezzel a pozíciónkkal élnünk kellene!
Mindenképpen. A génmentes szójára felárat lehetne elérni egy ellenőrzési folyamaton keresztül. Ezt már kidolgozta a Donau Soja – és aki ezt a védjegyet tudja majd használni, az az ellenőrzési rafteren keresztülmegy, és magasabb áron tudja a szójáját értékesíteni. Hogy ennek mi a folyamata, és hogy a minősített szója mennyivel lesz drágább, az őszre derül ki. Természetesen erről a minősítési folyamatról is tájékoztatni fogjuk a gazdákat. Ha ezt meg tudjuk csinálni, akkor elképzelhető, hogy olyan piacon is megjelenhetünk exportőrként, mint például Svájc, aki 100%-ban GMO-mentes szóját használ fel, vagy Németország, ahol egyes tartományokban 50%-ban igénylik ezt a terméket, ahogy ilyen arányban használja azt fel Ausztria is.
– Akkor ideje a hazai szójakampányba is belevágni!
Ez már meg is kezdődött. A Magyar Szója Nonprofit Kft. felvállalta a széles körű tájékoztatást annak érdekében, hogy a gazdák megtanulják a minőségi szójatermesztést. Pár éven belül ezt már mindenki fogja tudni, de ahhoz el kellett kezdeni ezt a minden részletet átfogó tevékenységet. Az OMÉK lesz az első olyan nagyszabású fórum, ahol az információk a fogyasztókhoz is eljuthatnak, hiszen ők generálják a keresletet. Az ágazat legnagyobb hazai seregszemléjén a várakozások szerint megszólal majd a szakminisztérium egy prominense is, és ott szeretnénk nagyobb teret adni az információknak, hogy aktuálisan hol tartunk ez ügyben.
Köszönjük beszélgetést, érdeklődve várjuk a fejleményeket és az eredményeket.
-Keresztes-
