A hónapokon át tartó szárazság és hőség súlyos nedvességhiányt okozott a mezőgazdasági területeken. A szeptemberi csapadék eloszlása ráadásul rendkívül egyenetlen volt. Míg a Dunántúlon több helyen 25–35 milliméter eső hullott, addig az Alföldön jellemzően csak 8–14 millimétert mértek. Ez utóbbi mennyiség szinte alig javított a kiszáradt földek állapotán.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy a Dunántúlon már elkezdték, sok gazdaságban pedig be is fejezték a repce vetését. A közelmúlt kiadósabb esői Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is lehetővé tették a munkák megindítását. Az Alföld szárazabb térségeiben ugyanakkor a gazdálkodók többsége még kivár.

A biztonságos vetéshez ezeken a területeken további 30–40 milliméter esőre lenne szükség, enélkül ugyanis fennáll az úgynevezett alászáradás veszélye. A kevés csapadék csupán a talaj legfelső rétegét nedvesíti át, ami elindíthatja a csírázást, miközben a mélyebb rétegek teljesen szárazak maradnak. Ha a felszín gyorsan elveszíti a nedvességét, a fejlődésnek indult növények károsodhatnak vagy elpusztulhatnak.

A GOSZ elnöke szerint kedvezőbb lett volna, ha a lehűlés és a csapadék már szeptember elején megérkezik, méghozzá legalább 50–60 milliméteres mennyiségben. A felhalmozódott hiány azonban ennél jóval nagyobb. A becslések alapján a talaj vízkészletének helyreállításához kora tavaszig további 300–350 milliméter csapadékra lenne szükség. Ezt nem hirtelen lezúduló záporoknak, hanem az ősz és a tél során egyenletesen érkező esőzésnek kellene biztosítania.

A szárazság a következő évi zöldség- és gyümölcstermést is veszélyezteti. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke az Agrárszektornak arról beszélt, hogy szeptember végén a szántóföldi zöldségtermesztésben már a talaj-előkészítés és az őszi vetés kerül előtérbe. A nyári aszály okozta károkat már nem lehet visszafordítani, a következő szezon előkészítését pedig sokfelé a porzó, kőkemény föld akadályozza.

A még betakarításra váró, jellemzően öntözött növények helyzete egyelőre stabil. Az őszi munkákhoz azonban legalább 30 milliméter eső szükséges, a kisebb, 10–15 milliméteres csapadék hatása ugyanis gyorsan elvész a kiszáradt talajban.

A megfelelő vízellátás a gyümölcsültetvényekben is elengedhetetlen a következő évi termést megalapozó virágrügyek fejlődéséhez. A kiadósabb eső ezért nemcsak a föld megmunkálását könnyíti meg, hanem a fák kondícióját is javítja. Tartós megoldást ugyanakkor a csapadékosabb térségekben is csak a rendszeres utánpótlás hozhat, hiszen újabb esők nélkül a talaj heteken belül ismét kiszáradhat.