A világ egyik legrangosabb vízügyi rendezvényének megnyitóján a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az UNESCO képviselői is hangsúlyozták, hogy a felszín alatti vizek folyamatainak megértése nélkülözhetetlen hazánk jövője szempontjából. Ezek a készletek biztosítják ugyanis a magyarországi ivóvízellátás mintegy 95 százalékát, de az ökoszisztémák fenntartása és az energiatermelés is jelentősen függ tőlük. Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter köszöntőjében kiemelte, hogy a kormány vízpolitikájának középpontjában a felszín alatti készletek védelme, utánpótlása, valamint a természetes vízvisszatartó rendszerek helyreállítása áll, amihez a közelmúltban egy fenntartható vízgazdálkodási akciótervet is elfogadtak.

A vízbiztonság fontosságát jól mutatja az a nyári eset, amikor a Duna rekordalacsony vízállása miatt energiavészhelyzetet kellett hirdetni, mivel a paksi atomerőmű hűtési igénye miatt a létesítmény működése bizonytalanná vált. Bár az állami, civil és üzleti szektor összefogásával a helyzetet sikeresen kezelték, az eset rávilágított arra, hogy a vízgazdálkodásnak a legmagasabb szintű prioritást kell élveznie. Ehhez ráadásul aktív diplomáciára is szükség van, hiszen a magyarországi felszíni vizek döntő többsége a határokon túlról érkezik.

A tiszta víz globális felértékelődéséről beszélt Pósfai Mihály, az MTA elnöke is. Felidézte, hogy az 1980-as években egyetemi hallgatóként még nehéz volt elhinni azt a professzori jóslatot, miszerint a jövő geológusainak legfőbb feladata a víz felkutatása lesz, hiszen akkoriban a szénhidrogének jelentették a legfőbb szakmai kihívást. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a víz rendelkezésre állása és minősége a modern társadalom legmeghatározóbb problémájává vált. A megnyitón Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE rektorhelyettese és a kongresszus tudományos bizottságának elnöke egyúttal megemlékezett a közelmúltban elhunyt világhírű magyar hidrogeológusról, Tóth Józsefről is, akinek elméletei alapjaiban formálták át a felszín alatti vízáramlásokról alkotott modern tudományos képet.

A konferencia szakmai programja szeptember 14-én terepbejárásokkal vette kezdetét, ahol a nemzetközi szakemberek a gyakorlatban is szembesülhettek az aktuális hazai kihívásokkal. A résztvevők vizsgálták a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatát a Velencei-tónál, a vízhiány és a célzott vízutánpótlás kérdéskörét a Duna–Tisza közén, valamint a vízbázistól függő ökoszisztémák sérülékenységét a Balaton-felvidéken és a Tihanyi-félszigeten.