Agro Napló • 2026. szeptember 12. 12:59
A klímaváltozás súlyos élelmiszer-biztonsági és gazdasági kockázatokat teremtett a tejágazatban, leginkább a takarmányokból a tejbe átjutó mérgező aflatoxin, valamint a gyógyíthatatlan Prototheca-fertőzések terjedése miatt. A visegrádi országok kutatóintézetei a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet koordinálásával, a nemrég lezárult MILKCHECK-projekt keretében kétéves közös munkával dolgoztak ki javaslatokat a problémák megelőzésére és kezelésére - olvasható az Agrárszektor oldalán.
A globális felmelegedés és a szélsőséges időjárás egyenes következménye a takarmány-alapanyagok gyakoribb mikotoxin-szennyezettsége, ami miatt a nyers tejben is mind többször mutatnak ki erősen mérgező aflatoxin M1-et. Szintén a klímaváltozásra vezethető vissza a közép- és kelet-európai tehenészetekben egyre komolyabb fejtörést okozó Prototheca-fertőzés. Mivel az ezen kórokozó által kiváltott tőgygyulladásra jelenleg nem létezik hatékony gyógymód, a fertőzött állatokat ki kell vonni a termelésből, ez pedig jelentős anyagi veszteséget ró a gazdálkodókra. Ez a két veszélyforrás az elmúlt években egyre gyakrabban jelent meg, közvetlenül fenyegetve az állományok egészségét és a tejtermékek biztonságát.
A növekvő kihívásokra válaszul a visegrádi négyek - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - tejkutató intézetei 2024 és 2026 között összehangolt vizsgálatokat végeztek. A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával megvalósult MILKCHECK-projekt záróeseményén a szakemberek kijelölték azokat a területeket, ahol elengedhetetlen a szorosabb regionális együttműködés.
A közös munka rávilágított arra, hogy a védekezés alappillére a megelőzés, vagyis a takarmány betakarításának és tárolásának szigorú ellenőrzése a penészedés megakadályozása érdekében. Mivel az aflatoxin-szennyezettség erősen függ az időjárástól, az aszályos években - különösen az őszi és téli időszakban - gyakori mintavételre van szükség. Emellett a szakértők javasolják a tejüzemekbe érkező beszállítások azonnali gyorstesztes szűrését is, ami érdemben felgyorsítaná a döntéshozatalt.
A hatékony regionális védekezéshez a szakemberek egy meteorológiai adatokra épülő, közös V4-es előrejelző rendszer kiépítését sürgetik, amely aszály idején automatikusan fokozott ellenőrzést rendelne el. Ugyancsak elengedhetetlen a mérési eredmények egységes formátumú megosztása és a laboratóriumi körvizsgálatok kiterjesztése. A jövőbeli kutatások fő irányaként a toxintermelő gombákat kiszorító biológiai védekezést, az új típusú mentesítő és analitikai technológiák ipari bevezetését, valamint a klímaváltozás hatásainak folyamatos nyomon követését jelölték meg.