A Rosztovi területen gazdálkodó Vlagyimir és Ljubov Fedorcsenko esete jól szemlélteti a világ legnagyobb búzaexportőrének számító orosz mezőgazdaság mindennapi küzdelmeit. Bár a termés idén kedvezőnek ígérkezik, az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróncsapások miatt a gépek működéséhez szükséges gázolaj ára drasztikusan megugrott. Az üzemanyaghiány olyan mértékű, hogy a munkásoknak esetenként félnapot kell sorban állniuk a gázolajért, amely nélkül a traktorok és a kombájnok képtelenek kijutni a földekre.

A termelési nehézségeket tovább fokozza az Azovi-tengeren kiújult tengeri hadviselés. Mivel a régió gabonakivitele elsősorban ezen az útvonalon zajlik, a hajózási korlátozások miatt a felvásárlók szinte teljesen eltűntek. A búza és az árpa kereskedelme gyakorlatilag leállt, miközben a gazdaságoknak égető szükségük lenne a bevételekre az üzemanyag, a műtrágya és a munkabérek kifizetéséhez. A termelők rendkívül alacsony árakkal szembesülnek, hiszen egy tonna gabonáért mindössze 14 500 rubeles, azaz körülbelül 185 dolláros ajánlatot kapnak, amiből a 2500 rubeles szállítási költség levonása után szinte semmi nyereségük nem marad.

A válság nem korlátozódik a Rosztovi területre, a konfliktus ugyanis új szakaszába lépett azzal, hogy a felek az elmúlt időszakban már több tucat tartály- és teherhajót vettek célba az Azovi- és a Fekete-tengeren. Okszana Lut orosz mezőgazdasági miniszter is megerősítette, hogy bár a terméskilátások kedvezőek, az üzemanyag-ellátás az ország minden régiójában akadozik. A tárcavezető ugyan állami segítséget ígért, a piaci szakértők azonban továbbra is borúlátóak.

Andrej Szizov, a SzovEkon agrárpiaci elemző intézet szakértője arra figyelmeztetett, hogy ha az év második felében is fennmaradnak a tengeri korlátozások, az orosz búzaexport akár 5-10 millió tonnával is visszaeshet. Ez komoly veszteséget jelentene, hiszen tavaly a több mint 61 millió tonnás teljes orosz gabonakivitelből 46 millió tonnát a búza tett ki. Az elemző rámutatott, hogy a dráguló gázolaj önmagában tonnánként ezer rubeles veszteséget okoz a gazdáknak, amit az exportútvonalak ellehetetlenülése megdupláz.

A folyamatosan növekvő terhek miatt a termelők arra kényszerülhetnek, hogy tovább csökkentsék a vetésterületeket, folytatva a 2022 óta tartó negatív tendenciát. A kilátástalan helyzetet jól összegzik Ljubov Fedorcsenko szavai, aki szerint a szárazság és a jelenlegi pénzügyi akadályok miatt évről évre egyre nehezebb a gazdálkodók sorsa, hiszen hiába bőséges a termés, ha azt képtelenség értékesíteni.