A szakmai nap központi üzenete az volt, hogy a talaj egészsége ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a versenyképes és fenntartható mezőgazdasági termelés egyik alapfeltétele. Az előadások és a terepi bemutatók azt szemléltették, hogy a megfelelő talajhasználati gyakorlatok egyszerre javítják a vízmegtartó képességet, növelik a termésbiztonságot és hozzájárulnak a klímaváltozás okozta szélsőséges hatások mérsékléséhez.
A rendezvényt Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a mai rendezvényt a Nemzeti KAP-hálózat hívta életre. Ez a hálózat az Európai KAP-hálózat részeként egy olyan fórum, amelynek elsődleges célja és feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése, a tudásátadás és a jó gyakorlatok népszerűsítése, az érintettek bevonása a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába.
„A szaktárca mellett a hazai hálózat három támogató egységen keresztül végzi munkáját: a Zöld Támogató Egységen (ZTE), az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységen (ITE), valamint a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységen (VTE) keresztül, az Agrármarketing Centrum kommunikációs és rendezvényszervezési támogatása mellett. Az egységek és a gazdálkodók közti információáramlás, a gyakorlati fókuszú szakmai együttműködések erősítése a hálózat kiemelt célja” – foglalta össze Dr. Juhász Anikó, s örömét fejezte ki, hogy a gyakorlati fókuszú szakmai rendezvény iránti érdeklődés jelentős volt, és a rendelkezésre álló helyek rövid idő alatt beteltek, ami jól mutatja a téma iránti elköteleződést. Hangsúlyozta: egy ilyen esemény akkor tekinthető igazán sikeresnek, ha a résztvevők legalább egy új ismerettel, valamint legalább egy, hosszú távon is értékes új szakmai kapcsolattal térnek haza.
A szakmai nap előadásai és terepi bemutatói közös üzenetet közvetítettek: a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás nem halasztható tovább, ehhez pedig a talaj egészségének megőrzése, a vízgazdálkodás javítása és a talajmegújító gazdálkodási módszerek alkalmazása elengedhetetlen.
A rövid szakmai előadások során szó esett a szén szerepéről a talaj vízgazdálkodásában, a regeneratív gazdálkodás és a karbontanúsítás lehetőségeiről, valamint a klímaváltozás hazai hatásairól. A résztvevők a kötetlen beszélgetés során a saját gazdaságukban felmerülő gyakorlati kérdésekre is válaszokat kaphattak a szakértőktől.
A terepi program során a talaj összetételét egy kiásott talajszelvényen, míg a talajélet aktivitási szintjét egy rendhagyó „pamutteszten” keresztül mutatták be a szakértők.
A mintaterület lehetőséget biztosított a különböző növénykultúrák és agrárerdészeti megoldások bemutatására is.
„Az agrárerdészet fenntartható megoldást kínál a hagyományos, intenzív mezőgazdaság kihívásaira, mint az aszályok, talajkimerülés és a termésbiztonsági kihívások, mivel a szántó és az erdő előnyeit ötvözve növeli a profitot. Ez a több szinten termelő rendszer a fák hűtőhatása révén csökkenti a hősokkot, miközben a mezővédő sávok és fásított legelők a gépi műveléshez igazodva növelik a termésbiztonságot. Ezzel a módszerrel csupán visszahozzuk azt a nagyapáink által is használt józan logikát, amellyel a modern gépesítés mellett is biztonságosabbá tehető a gazdálkodás és adott területről többféle haszonvétel lehetséges” – nyilatkozták a ZTE agrárerdészeti szakértői, Gergely Márta Julianna és Kovácsovics Pál.
Kiemelt érdeklődés övezte a vízügyi ágazat által telepített aszálymonitoring mérőállomás működésének bemutatását is, amely jól érzékeltette, hogyan segíthetik a valós idejű mérési adatok a gazdálkodói döntéshozatalt.
Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöld Támogató Egységének szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a talaj jóval több egyszerű támasztóközegnél.
„A talaj nem csupán por és sár, hanem a Föld egyik legösszetettebb és legnélkülözhetetlenebb élő rendszere. Élelmiszer-termelésünk alapja, a víz- és klímaszabályozás egyik kulcsszereplője, miközben rendkívül gazdag élővilágnak ad otthont. Ennek ellenére még mindig nem fordítunk rá kellő figyelmet” – hangsúlyozta.
Hozzátette: a talaj sérülékeny, emberi léptékben nem megújuló erőforrás, ezért a gazdálkodás jövője azon múlik, hogy sikerül-e megőrizni annak szerkezetét és vízmegtartó képességét.
„A klímaalkalmazkodás nem halasztható tovább. Aki ma a talaj vízmegtartásába, a hőstressz mérséklésébe és a vízgazdálkodás javításába fektet, az saját gazdaságának jövőjét védi.”
Pozsonyi Dávid, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője a regeneratív gazdálkodás és a karbontanúsítás kapcsolatáról beszélt. Előadásában rámutatott, hogy az európai mezőgazdaság új korszak küszöbén áll.
„Napjainkra világossá vált, hogy a talajok állapotának romlása és a klímaváltozás új szemléletet követel. A regeneratív mezőgazdaság egyszerre segíti a klímaváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, ezért az Európai Unió új pénzügyi ösztönzőrendszere, a karbontanúsítás is ezt a szemléletet kívánja támogatni” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, hanem aktív alakítója is lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
A terepi program keretében az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer működésének bemutatására is sor került. Felföldi Anita és Szobonya Nikoletta meteorológusok ismertették, hogy az országos aszálymonitoring hálózat miként segíti a gazdálkodókat a gyors és megalapozott döntések meghozatalában.
„Az aszály Magyarország egyik legsúlyosabb természeti veszélye, amelyet az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és csapadékhiány tovább erősít. Az országos mérőállomás-hálózat folyamatosan figyeli a meteorológiai és talajállapot-jellemzőket, így naprakész információt biztosít a vízhiány alakulásáról. Ezek az adatok hatékonyan támogatják az öntözési, vízgazdálkodási és mezőgazdasági döntéseket, hozzájárulva az aszály káros hatásainak mérsékléséhez” – emelték ki a szakértők.
A mezőfalvai szakmai nap egyértelműen megmutatta, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokra már ma is rendelkezésre állnak olyan tudományosan megalapozott és a gyakorlatban is alkalmazható megoldások, amelyekkel növelhető a hazai mezőgazdaság ellenálló képessége. A résztvevők nemcsak új ismeretekkel, hanem közvetlenül hasznosítható gyakorlati tapasztalatokkal is gazdagodtak, amelyek hozzájárulhatnak gazdaságaik hosszú távú fenntarthatóságához.
(x)
