Agro Napló • 2026. július 7. 08:33
A magyar haltermelés 2025-ös adatai jól tükrözik azt az átalakulást, amelyet a nemzetközi trendek is előrevetítenek. Miközben a hazai tógazdaságok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a haltermelésben, egyre inkább kirajzolódik, hogy a jövő növekedését már nem a hagyományos extenzív rendszerek, hanem a magas technológiai színvonalú intenzív akvakultúra biztosíthatja. Az AKI frissen megjelent Lehalászás kiadványa szerint a tógazdasági haltermelés 2025-ben jelentősen visszaesett, ugyanakkor az intenzív haltermelés tovább bővült, amelynek legnagyobb nyertese továbbra is az afrikai harcsa - olvasható Sziráki Bence, agrármérnök, vezérigazgató-helyettes, Dózsa Mezőgazdasági Zrt. cikkében az Agrárszektor Metszet rovatában.
A magyarországi tógazdaságokban 2025-ben összesen 20 634 tonna halat termeltek, ami 9,7 százalékkal maradt el az előző év eredményétől. A visszaesés első látásra jelentősnek tűnik, ugyanakkor az adatok mögött elsősorban az időjárási szélsőségek húzódnak meg. A 2025-ös év az elmúlt évtized egyik legmelegebb és legszárazabb éve volt, a csapadék mennyisége országos átlagban az 1991-2020 közötti időszak átlagának mindössze 74 százalékát érte el.
A tartós vízhiány és a rendkívüli aszály következtében sok halastavat nem tudtak feltölteni, vagy a termeléshez szükséges üzemi vízszintet tartani, ezért a rendelkezésre álló tóterületek egy része kiesett a termelésből.
Nem épülnek új halastavak
A hazai tógazdasági haltermelés alapját továbbra is a mintegy 26 ezer hektár üzemelt halastó jelenti. Az elmúlt évtized adatai alapján azonban jól látható, hogy ez a terület lényegében nem változott. Az üzemelt tóterület 2015 óta végig 26-27 ezer hektár között alakult, 2025-ben pedig 26 423 hektárt tett ki. A tavalyi évben ráadásul egyetlen új halastó sem épült, miközben csupán rekonstrukciós munkák történtek. Mindez arra utal, hogy a hagyományos tógazdasági haltermelés területi bővülésének lehetőségei mára jelentősen beszűkültek.
Bár Magyarország természeti adottságai kedvezőek a tógazdasági haltenyésztés számára, új halastavak létesítése rendkívül tőkeigényes beruházás, amelynek megtérülési ideje hosszú, ezért gazdaságilag csak korlátozottan vonzó. Emellett a közép-európai piacokon a hagyományos tógazdasági halfajok, elsősorban a ponty iránti kereslet hosszabb távon stagnál vagy mérséklődik. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a fogyasztás továbbra is döntően alacsony feldolgozottságú, egész halas termékekre épül, miközben a vásárlók egyre inkább a könnyen elkészíthető, szálkamentes és magasabb feldolgozottságú haltermékeket keresik. Mindezek alapján a hazai haltermelés jövőbeni növekedése várhatóan nem új halastavak építéséből, hanem a termelés hatékonyságának javításából, a technológiai fejlesztésekből, valamint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításából származhat.
A ponty maradt a legfontosabb halfaj
Ugyanakkor piaci szerepe egyre inkább kettős: az étkezési célú értékesítés mellett meghatározó szerepet tölt be a horgászvizek telepítési igényeinek kielégítésében is. A hazai tógazdasági haltermelés szerkezete érdemben nem változott. A ponty továbbra is messze a legfontosabb tenyésztett halfaj, amely 2025-ben az étkezési célú tógazdasági haltermelés 84,4 százalékát adta. A magyar haltermelés alapját tehát továbbra is a hagyományos pontytermelés jelenti, amely nemcsak gazdasági jelentőséggel bír, hanem a hazai vizes élőhelyek fenntartásában is kulcsszerepet játszik. A halastavak számos védett madár-, kétéltű-, hal- és emlősfaj számára biztosítanak táplálkozó-, szaporodó- és pihenőhelyet, ezért a tógazdasági haltermelés visszaszorulása természetvédelmi szempontból is jelentős kedvezőtlen következményekkel járna.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.