Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből I. (x)

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből I. (x)

PR cikk
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. III. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing.

A Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetben.

IMIDRA kutatóközpont. Forrás: Jakab Ágnes (NAK)IMIDRA kutatóközpont. Forrás: Jakab Ágnes (Nemzeti KAP-hálózat ZTE)
IMIDRA kutatóközpont. Forrás: Jakab Ágnes (NAK)IMIDRA kutatóközpont. Forrás: Jakab Ágnes (Nemzeti KAP-hálózat ZTE)

A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban. Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal a céllal, hogy kutatási eredményei közvetlenül a gyakorlatban is hasznosuljanak.

A látogatás során Dra. Blanca E. Sastre Rodríguez (Madridi Vidéki, Agrár- és Élelmiszerkutatási és Fejlesztési Intézet régiós igazgatója) és Roberto Saiz (Mezőgazdasági alkalmazott kutatás osztály vezetője) bemutatták az IMIDRA aranjuezi telephelyét, ahol betekintést adtak a legújabb mezőgazdasági kutatásokba és gyakorlati fejlesztésekbe. A tanulmányút alkalmával értékes tapasztalatot osztottak meg a mediterrán klímához alkalmazkodó gazdálkodási módszerekbe, amelyek számos tanulsággal szolgálhatnak a magyar mezőgazdaság számára is.

Néhány információ Spanyolországról

Spanyolország az Ibériai-félsziget legnagyobb állama, és az Európai Unió második legnagyobb területű tagállama Franciaország után. Teljes területe a szigetekkel együtt 505 370 km2, amelyből 499 542 km² szárazföldi terület, 5 240 km² vízfelület (folyók, tavak stb.). Az országban az öntözött mezőgazdasági területek nagysága megközelíti a 3 millió hektárt, ez az ország teljes mezőgazdasági területének jelentős része, összehasonlításképpen Magyarországon ez az érték mindössze körülbelül 150 000 hektár. A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában. Ugyanakkor ez komoly kihívásokat is jelent, mivel Spanyolországban a mezőgazdaság használja fel az ország édesvízkészletének több mint 80%-át.

1. Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák

A madridi régió éghajlati sajátosságai

A madridi régió éghajlati viszonyai számos párhuzamot mutatnak a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal. Az évi 400 milliméter körüli csapadék már önmagában is komoly kihívást jelent, de a helyzetet tovább bonyolítja annak rendkívül egyenetlen eloszlása. A csapadék főként ősszel és tavasszal érkezik, míg a nyári hónapok szinte teljesen szárazak. Egy hónapon belül akár 50-100 milliméter eső is hullhat, ami a helyi viszonyokhoz képest jelentős mennyiségnek számít, ugyanakkor ezt hosszú száraz periódusok követik.

Az éves átlaghőmérséklet 23°C körül alakul, de az évszakos eloszlás itt is problémás. Bár a téli hónapok (január, február) nem különösebben hidegek, márciusban és áprilisban gyakran előfordulnak váratlan fagyok, amelyek komoly károkat okozhatnak a már vegetációs időszakba lépett növényekben. Ez a jelenség egyre gyakoribb hazánkban is, ahol a korai melegedést követő tavasz végi fagyok rendszeresen pusztítják el a gyümölcsös ültetvényeket és a vetéseket.

Olívatermesztés intenzív rendszerben

Az IMIDRA kutatói hangsúlyozták, hogy az agroklimatikus adottságok megértése kulcsfontosságú a sikeres gazdálkodáshoz. A bemutatott olívaültetvények intenzív rendszere kiváló példát mutat arra, hogyan lehet a hagyományos kultúrákat modern technológiákkal kombinálni. A rendszer alapját az 1 méteres tőtávolság és 3,75 méteres sortávolság jelenti, ami hektáronként körülbelül 215 fát eredményez.

Olíva ültetvény. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)Olíva ültetvény. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)

Ez az intenzív ültetési rendszer több előnnyel is jár. Egyrészt teljes mértékben gépesíthető, ami a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságok számára különösen fontos. A metszés gépi úton történik, ami jelentős költségmegtakarítást jelent. Másrészt a sűrű térállás lehetővé teszi a hektáronkénti magasabb hozamok elérését, ami gazdaságilag is előnyösebb.

A magyar mezőgazdaság számára ez a modell különösen érdekes lehet, mivel a munkaerőhiány hazánkban is egyre súlyosabb problémát jelent. A gyümölcstermesztésben és más intenzív kultúrákban a gépesíthetőség fokozása jelentős versenyelőnyt jelenthet.

Cikkünk következő része hamarosan elérhető lesz az Agronapló portálon. Örömünkre szolgál, ha felkeltettük érdeklődését és velünk tart a folytatásban is!

Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége / Jakab Ágnes, dr. Novák László (Gazda Kontroll, innovációs szaktanácsadó) és Pardavi Laura (Gazda Kontroll, innovációs tanácsadó)

(x)

NEKED AJÁNLJUK
KONFERENCIA
2026. szeptember 8.
Sustainable World 2026
2026. június 9.
Debrecen Economic Forum 2026
2026. június 2.
Portfolio X-Cycling Day
EZT OLVASTAD MÁR?