Agro Napló • 2026. június 19. 08:47
Bár idén országosan jól sikerült ütemezni a burgonya ültetését, a hazai termelőknek komoly kihívást jelent a klímaváltozás, a vízhiány és a szigorodó növényvédelmi szabályozás. A nyugat-európai többlettermés ugyan biztosította a magyar piac tavaszi importigényét, az extrém időjárási körülmények és a növekvő termesztési költségek egyre nehezebb helyzetbe hozzák az ágazatot - olvasható az Agrárszektor oldalán.
Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense elmondta, hogy az ágazat vizsgálatakor érdemes külön kezelni a vető- és az étkezési burgonyát. Hazánk a vetőburgonya-termesztésben alulreprezentált, mindössze 80 hektáron folyik a termelés, a termést pedig kizárólag belföldön, főleg kistermelőknek értékesítik. A kereskedelmi forgalomba kerülő étkezési burgonya alapját adó szaporítóanyag mintegy 90 százaléka Nyugat-Európából, elsősorban Franciaországból, Hollandiából és Németországból érkezik.
A legutóbbi szezonban a nyugat-európai termés a növekvő termőterületeknek köszönhetően bőséges volt, Franciaországban és Németországban is jelentős hozamnövekedést mértek. A többlet egy része Magyarországra is eljutott, ami jól jött, hiszen hazánk a tél végén és tavasszal, jellemzően februártól májusig importra szorul. Bár Nyugat-Európában a sárga, nálunk pedig a piros héjú burgonya a népszerűbb, a megnövekedett külföldi hozamokból elegendő piros fajta is jutott a hazai piacra. Mivel egyes külföldi tételek minősége nem volt elég jó ahhoz, hogy vetőburgonyaként értékesítsék őket, ezek is az étkezési piacon kötöttek ki.
A burgonyapiac sajátos árdinamikája miatt a bőséges európai termés ellenére sem csökkentek jelentősen az árak. A nyugat-európai árak eleve magas szinten indultak, a kifejezetten erős hazai kereslet pedig magasan tartotta az árszintet. Érezhető árcsökkenés hagyományosan csak május és június fordulóján tapasztalható, amikor az új szezon indulása előtt leértékelve kiárusítják a raktárakban maradt óburgonyát.
Magyarországon a burgonya vetésterülete idén enyhén, 6300-6400 hektár köré nőtt, de a hazai gazdák leginkább a korai fajtákat részesítik előnyben, a jól tárolható, kései burgonya iránt továbbra is csekély az érdeklődés. A korai termesztésre fókuszáló Csongrád-Csanád vármegyében már február közepén földbe került a vetőmag, itt azonban az áprilisi fagyok helyenként 5-30 százalékos károkat okoztak. A későbbi ültetési területeken, így a Duna–Tisza közén, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a március közepi ültetés már kedvezőbb időjárási körülmények között zajlott.
A jövő legfőbb problémáját az egyre szélsőségesebb éghajlat jelenti. A vegetációs időszak idén hetekkel előrébb jár, a talajok vízhiánya miatt pedig a termesztés ma már elképzelhetetlen öntözés nélkül, ami jelentősen növeli a gazdák költségeit. A hőség és az erős UV-sugárzás károsítja a növények lombozatát, emiatt a burgonya a védekezésre fókuszál a növekedés helyett, ami terméshozam-kiesést okoz. A helyzetet a növényvédelmi szabályozás is nehezíti, hiszen a szigorodó uniós előírások miatt folyamatosan szűkül a felhasználható hatóanyagok köre, miközben a fertőzött területeken a vírusok és kártevők elleni védekezés egyre nagyobb terhet ró a termelőkre.