Agro Napló • 2026. május 27. 14:23
A klímaváltozás, az átalakuló fogyasztói igények és az egyre erősebb nemzetközi piaci verseny egyszerre helyez komoly nyomást a magyar szőlészeti és borászati ágazatra - erről beszéltek a szakma képviselői a NAK Fenntartható szőlő- és borágazati konferenciájának budapesti kerekasztal-beszélgetésén. A résztvevők szerint a hazai borászatoknak gyorsabban kell alkalmazkodniuk a változó környezethez, miközben az összefogás és a tudatos marketing szerepe is felértékelődik. A szakemberek úgy látják, hogy a magyar ágazatnak jelentős, évtizedes lemaradást kellene ledolgoznia - írja az Agrárszektor.
Molnár Ákos, a Teleki-Kober Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: sürgős feladat lenne a Kárpát-medence szőlőállományának genetikai megerősítése, mert Magyarország ezen a területen lemaradt a nemzetközi versenytársak mögött. Véleménye szerint az ágazatnak mielőbb meg kell újulnia, ellenkező esetben tovább nőhet a versenyhátrány. Koch Csaba elsősorban a vízgazdálkodás problémáját emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy a vízhiány kérdését közösségi megoldásokkal kellene kezelni, miközben az ágazat versenyképességének megőrzése továbbra is az egyik legnagyobb kihívás. Hozzátette: ma már pontosan ismerni kell a fogyasztói igényeket, azt, hogy milyen bort keresnek a vásárlók, és mennyit hajlandók fizetni érte. Aki erre nem tud megfelelő választ adni, könnyen kiszorulhat a piacról.
Baranyai Péter, a Garamvári Szőlőbirtok főborásza és ügyvezetője szerint a borágazat sokszor túl lassan reagál a változásokra. Kiemelte, hogy egy szőlőültetvény telepítése hosszú távú döntés, hiszen akár 20–30 évre meghatározza a gazdálkodást. Emiatt a termelők jóval nehezebben tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó piaci és klimatikus környezethez, mint más mezőgazdasági ágazatok szereplői. A fogyasztói szokások változását szintén komoly kihívásnak nevezték a résztvevők. Ifj. Babits László, a Babits Pincészet ügyvezetője a szélsőséges időjárás következményeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a száraz őszök sem kedveznek a szőlőtermesztésnek, mert ilyenkor gyakran megjelenik a szürkerothadás, amely ellen sok esetben nehéz eredményesen védekezni. Véleménye szerint az ágazat jelenleg egyszerre több problémával kénytelen megküzdeni.
A beszélgetés során többször előkerült az összefogás hiánya is. Molnár Ákos szerint az elmúlt harminc év egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a szereplők inkább egyénileg próbáltak boldogulni, miközben nem alakultak ki erős szövetkezeti együttműködések. Ez szerinte jelentős versenyhátrányt okoz a magyar borászatoknak.
A szakemberek ugyanakkor úgy látják, hogy a fiatal fogyasztók megszólításában komoly lehetőségek rejlenek. Molnár Ákos hangsúlyozta: nem igaz, hogy a fiatalok nem szeretik a bort, csupán másképp fogyasztják azt. Ma már nem elég kizárólag a termék minőségére építeni, élményt és történetet is kell társítani a borokhoz. Példaként a butikfesztiválokat említette, amelyek egyre népszerűbbek a fiatalabb korosztály körében, és ahol elsősorban magyar borokat fogyasztanak.
Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza szintén úgy véli, hogy jelentős hiányosságok vannak a hazai bormarketing területén. Tapasztalatai szerint a fiatalok továbbra is nyitottak a borfogyasztásra, ugyanakkor ízlésük folyamatosan változik. Szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a magyar borfogyasztás népszerűsítésére. Baranyai Péter a szüret technológiai kérdéseiről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma már a gyorsaság és a hatékonyság kulcskérdés, ezért a szőlőt egyre inkább gépesített módon érdemes betakarítani. Ha a termelők nem tudnak időben reagálni, az jelentős minőségromláshoz és értékvesztéshez vezethet.
Ifj. Babits László az édesborok helyzetét is problémásnak nevezte. Elmondása szerint az édesbor-fogyasztás kultúrája folyamatosan háttérbe szorul, miközben az aszú és más különleges édesborok komoly kitörési lehetőséget jelenthetnének Magyarország számára. Szerinte aki megkóstolja ezeket a borokat, általában elismerően nyilatkozik róluk, mégis egyre nehezebb értékesíteni őket. Úgy véli, a régi mondással ellentétben a jó bornak igenis szüksége van marketingre, ezen a téren pedig jelentős lemaradásban van a hazai ágazat. A fejlődés kulcsa szerinte is az összefogás lehet.