Agro Napló • 2026. május 16. 12:06
Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb kihívások elé állítja a hazai vízgazdálkodást. A szélsőséges időjárás, valamint a gyakoribb aszályok és árvizek komoly gazdasági kockázatot jelentenek Magyarország számára. Egy átfogó OECD-tanulmány rámutat: a jövőbeni vízbiztonság érdekében paradigmaváltásra van szükség. A hagyományos válságkezelés helyett a hosszú távú alkalmazkodásra, a vízvisszatartásra, továbbá a mezőgazdaság, az ipar és az államigazgatás szorosabb együttműködésére kell fókuszálni.
Világszerte a természeti katasztrófák túlnyomó többsége hidrológiai eredetű, és ez a tendencia hazánkban is egyértelműen érvényesül. Bár Magyarország felszíni és felszín alatti vízkészletei jelentősek, az ország rendkívül kitett a vízrajzi adottságoknak. A rendelkezésre álló édesvíz mintegy 96 százaléka ugyanis a határainkon túlról érkezik. Ez a függőség az elmúlt évtizedekben egyre sűrűbben jelentkező aszályokkal párosulva hatalmas gazdasági károkat okoz. Az évezred kezdete óta az éghajlatváltozáshoz köthető hazai veszteségek elérték a 6,5 milliárd eurót. A 2022-es extrém szárazság ráadásul európai uniós szinten is kiugró mértékű kárt eredményezett nálunk. Mindez jól mutatja, hogy a víz már nem csupán környezeti, hanem kiemelt gazdasági és társadalmi tényezővé vált - írja az Agrárszektor.
A magyar vízgazdálkodás történelmileg az ár- és belvízvédelemre fókuszált. A megváltozott éghajlati viszonyok miatt azonban új alapokra kell helyezni a rendszert. A csapadék gyors elvezetése helyett ma már a vízvisszatartáson és a kockázatok integrált kezelésén van a hangsúly. Az OECD elemzése szerint a hatékony alkalmazkodás alapja nem új intézmények létrehozása. Sokkal fontosabb a meglévő szereplők közötti stabilabb együttműködés és koordináció kialakítása a vízügyi ágazat, a mezőgazdaság, az energiaellátás, valamint a területfejlesztés között. Mindezek mellett elengedhetetlen egy egységes, hosszú távú vízbiztonsági stratégia megalkotása is.
A fenntarthatóság érdekében indokolt a vízkészletjárulék és a kapcsolódó díjrendszer felülvizsgálata. Ennek célja, hogy a szabályozás reálisan tükrözze a víz gazdasági értékét, és hatékonyan ösztönözzön a takarékos felhasználásra. Emellett a vízhasználat szigorúbb nyomon követésére, azaz a monitoringrendszerek fejlesztésére is szükség van. Mivel Magyarország vízrajzi és éghajlati viszonyai térségenként jelentősen eltérnek, a megoldásokat a helyi adottságokhoz kell igazítani. Ehhez elengedhetetlen a területi vízügyi igazgatóságok és az önkormányzatok szerepének megerősítése. A társadalmi bizalom növelése és a hatékony döntéshozatal érdekében pedig biztosítani kell az adatok nyilvánosságát, továbbá be kell vonni az érintett szakmai és civil szereplőket a folyamatokba.
Az új, klímaadaptációs szemlélet a mezőgazdasági termelőktől is proaktív cselekvést kíván. A gazdálkodók feladatköre kibővül: ma már nem elegendő pusztán a hatékony vízfelhasználásra törekedniük, hanem aktívan hozzá kell járulniuk a vízvisszatartáshoz is. Korszerű talajművelési eljárásokkal javítaniuk kell a termőföldek vízmegtartó képességét. Emellett olyan komplex agronómiai és tájgazdálkodási megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek segítik a csapadék helyben tartását. A tudatosan megtervezett vízgazdálkodás és a korszerű öntözési rendszerek kiépítése javítja a helyi mikroklímát, és tompítja a szélsőséges időjárási jelenségek negatív hatásait. Mindezek együttesen nagymértékben növelik a hazai agrárium ellenálló képességét az éghajlatváltozással szemben.