Idén május 8-án Budapesten tartott szakmai konferenciát a Baromfi Termék Tanács, ahol az ágazat szereplői a hazai és nemzetközi trendeket, a legfontosabb kihívásokat, valamint a lehetséges megoldásokat tekintették át. A rendezvény kiemelt témái között szerepelt a madárinfluenza helyzete, a globális kibocsátási trendek, valamint a Mercosur-egyezmény hatásai, amely az ágazat szereplői szerint jelentős versenykihívásokat okozhat. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU-ban a baromfihús-fogyasztás jelentős részben importból származik: a csirkemellfilé esetében ez az arány akár 25-30% is lehet - írta meg az Agrárszektor.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke szerint a baromfiágazat kulcsszerepet tölt be Magyarország élelmiszer-önellátásában, és globálisan is a fehérjetermelés egyik legfontosabb motorja.

A szektor a sertés- és marhahús-termeléssel szemben stabilabb növekedési pályán van, és 2026-ban is 2,5-3%-os bővülés várható. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatok - köztük a közel-keleti konfliktusok és az ukrán baromfiipar erősödése - hosszabb távon komoly hatást gyakorolhatnak az európai piacokra. A szakember a madárinfluenza mellett a Newcastle-betegség újbóli megjelenését is kockázati tényezőként említette, amelyek nemcsak az állományokra, hanem az árakra is hatással vannak.

Az AVEC képviseletében elhangzott, hogy a globális fehérjeigény 2050-re akár 40%-kal is nőhet, miközben a baromfihús iránti kereslet emelkedik a legdinamikusabban. Az EU ezen a téren különleges helyzetben van: egyszerre jelentős exportőr és importőr, miközben a termelési költségek 20-40%-kal magasabbak a globális versenytársakhoz képest. A legnagyobb uniós termelő Lengyelország, Magyarország pedig az élmezőny első harmadában helyezkedik el. A nemzetközi kereskedelemben az EU erősen kitett Brazília és az Egyesült Államok exportjának, miközben belső piaci szerkezetét is jelentősen befolyásolják az importok és exportok egyensúlyai. A szakértők szerint a Mercosur-egyezmény tovább növelheti a versenynyomást az európai termelőkre, és a kvótarendszer átalakítása komoly piaci átrendeződést hozhat.

A jövő kapcsán a szakértők a technológiai fejlődésre, a precíziós gazdálkodásra és a digitalizációra helyezték a hangsúlyt, miközben arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az emelkedő költségek tartós kihívást jelentenek az ágazat számára.