Az ünnepi időszak közeledtével egyre jobban előtérbe kerülnek a téli desszertek, amelyek kiváló alapanyaga a különleges ízélményt nyújtó szelídgesztenye. Sőt, az édességek mellett a húsos fogásokat is feldobja ez a tápláló gyümölcs.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt növény. A legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (75-72 hektáron), valamint Zalában (60 hektáron) foglalkoznak a termesztésével – értesült a közleményből az Agro Napló.

Mivel hazánkban nagyüzemi termesztéstechnológiája nincs kidolgozva, valamint ökológiai igényeit tekintve nem egyszerű megfelelő termőterületet találni számára, így a legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található. Emiatt az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.

Az idei esztendő sajnos nem kedvezett a szelídgesztenyének, hazánkban és Európa főbb termővidékein is alacsony hozamok jellemezték a szezont, főként Spanyolországban és Olaszországban, illetve Franciaország egyes termőkörzeteiben jelentkeztek problémák. Ennek oka, a virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, azok eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett.

A magyar fogyasztók körében nagy népszerűségnek örvend a szelídgesztenye, a vásárok hangulatát idéző sültgesztenye mellett főként desszert formájában kerül legtöbbször a fogyasztókhoz. Ma már széles termékpalettából válogathatnak a fogyasztók: ízesített pürék, bio pürék, krémek, liszt, töltött péksütemények, előfőzött gyorsfagyasztott gesztenye, valamint az igazán különlegesnek mondható gesztenyefasírtig és pogácsáig terjed a skála.

Ugyanakkor míg a hazai feldolgozók dolgát az elmúlt évben a magas energiaköltségek nehezítették meg – a gesztenyefeldolgozásnak jelentős az energiaigénye –, idén a szűkös európai termés okoz gondot. A legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint míg egy átlagos évben 1200-1500 tonna gesztenyét dolgoznak fel, az idén alig 500-600 tonna gesztenye került az üzembe.

A szelídgesztenye egyébként egy igazi vitaminbomba: B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Sokan nem gondolnák, de a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket.

Fontos, hogy a gesztenye – szemben más gyümölcsökkel – feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából. A hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz az értékes vitaminokból.

(Forrás: NAK)