Folytatódik az esős idő

Agro Napló2022. szeptember 30. 22:17

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből.

Frontok sorozata alakította időjárásunkat az elmúlt napokban. A múlt pénteki és szombati átmenetileg szárazabb idő után vasárnap reggelre hullámzó frontrendszer érkezett, mely aznap az ország északi, északnyugati harmadán, hétfőn pedig máshol is többfelé hozott 10-15 mm csapadékot. Kedden is többfelé alakultak ki záporok, néhol zivatarok, melyekből jellemzően 1-5 mm esett, aznap csak elszórtan, nagyobb területen a Kisalföldön hullott 10-20 mm. Szerdán napközben két front között napos időben szikkadhattak a talajok, de a kora esti óráktól ismét egyre többfelé eredt el az eső, záporeső, és csütörtök délig ismét sokfelé esett újabb 5-15 mm. Így az elmúlt napokban összességében 10-30 mm csapadék öntözte a földeket (1. ábra). A Dunától keletre valamint a Dunántúl északkeleti és délkeleti tájain az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál, a Tiszántúlon nagy területen az 50 mm-t is meghaladja az átlaghoz képesti csapadéktöbblet (2. ábra). Így a talajok felszín közeli rétege mostanra országszerte telítődött nedvességgel (3. ábra), de a délnyugati és az északkeleti országrészben valamint a keleti, délkeleti határ mentén a felső fél méteres talajréteg is telített állapotban van (4. ábra). Az alsóbb rétegekben azonban még bőven van helye a nedvességnek, a felső egy méteres talajrétegbe az ország nagy részén még 90-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez (5. ábra).
Az átlaghőmérséklet a hét első felében is elmaradt az ilyenkor szokásostól (6. ábra). Bár a múlt hét második felére jellemző hideg, néhol fagyos éjszakák vasárnap reggel óta megszűntek, a borongós, felhős időben többnyire 10 fok körül alakultak a minimumok, de napközben is csak délen, délkeleten emelkedett 20 fokig vagy kevéssel a fölé a hőmérséklet – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

 

1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2022. szeptember 28-ig (mm)

 

2. ábra: Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. szeptember 28-ig (mm)

 

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. szeptember 28-án (%)
 

 

4. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2022. szeptember 28-án (%)

 

5. ábra: Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. szeptember 28-án (mm)

 

6. ábra: Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. szeptember 28-ig (Celsius fok)
 

A nyári növények betakarítási munkáit a csapadékos időjárás késlelteti. A kukorica és a napraforgó termése a nyári csapadék függvényében nagyon vegyes képet mutat az egyes országrészek között. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. A kukoricát sokfelé már a nyáron lesilózták. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak (7. ábra). Az augusztus 20-a óta érkező csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok (8. ábra). Az őszi kalászosok vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a talajokban. A csapadékos időben azonban a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvez a megnövekedett páratartalom.

 

7. ábra: Kukorica Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 23-án (fotó: Kovács Attila)

 

8. ábra: Repce Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 23-án (fotó: Kovács Attila)
 

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a szeptember közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Szembetűnő, hogy a térkép a gyakran felhős idő miatt többfelé tartalmaz fehér foltokat, ahonnan sajnos a felhőzet takaró hatása miatt nem származik adat. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkenni szokott, a nyári növények beérnek, és az erdők zöld tömege is csökken. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására többfelé jelentősen növekedett a zöld tömeg, a rétek, legelők kizöldültek, a szántóföldek gyomosodásnak indultak, ugyanakkor a repce is szépen zöldell. Az anomália térképen továbbra is kivehetők még vörös foltok, de az előző időszakokhoz képest tovább csökkent a nagy negatív eltérést mutató terület nagysága, vagyis az aszály megszűnését a zöld tömeg mennyiségének növekedése egyértelműen követi.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1560 és 1730 foknap között alakulnak, a hűvös időben alig növekednek, de a kukorica már beérett, vegetációs időszaka a végéhez ért. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 70-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor a nyári aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot[*] ezúttal Kaposvár és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptemberben több hullámban immár bőven érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken, szeptemberben már a betakarítást hátráltatta. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.

 

9. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. szeptember 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)

 

10. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. szeptember 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A következő napokban is frontok alakítják időjárásunkat, ezért folytatódik a változékony idő további esőkkel, záporokkal. Csütörtök délután elszórt záporokra, néhol zivatarokra lehet számítani, majd estétől délnyugat felől egyre többfelé várható csapadék, legkisebb eséllyel a Tiszántúlon. Pénteken a nap második felében átmenetileg szárazabb idő valószínű, de estétől déli, délnyugati irányból ismét csapadékzóna halad át fölöttünk, melyből még szombaton napközben is sokfelé valószínű eső, zápor. Vasárnap napközben csak kevés helyen valószínű csapadék, inkább az esti óráktól várható eső hétfő reggelig. Így a hét végéig újabb 10-40 mm csapadékra számíthatunk, ami a talajok további nedvesedését eredményezi. A jövő hét első napjaiban csökken a csapadékhajlam, kevesebb helyen, főként északkeleten valószínű eső, szerdától pedig országszerte száraz időre van kilátás. Reggelente sokfelé jelennek meg köd- és párafoltok. A hőmérséklet a héten nem változik számottevően. A felhős tájakon kevéssel 10 fok fölötti minimum hőmérsékletek lesznek jellemzőek, ahol azonban éppen kiderül az ég, ott 5 fok közelébe hűl a levegő. A maximum értékek az északi, északnyugati országrészben 16-18 fok körül, míg délen, délkeleten 20 fok fölött, pénteken és szombaton akár 25 fok fölött várhatók. Hétfőtől országszerte lehűl az idő, 20 fok alá esnek vissza a maximumok, kedd reggeltől pedig egyre többfelé hűl hajnalonként 5 fok alá a levegő.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Címkék:
kukorica, napraforgó, növénytermesztés, repce, talaj, agrárgazdaság, árpa, betakarítás, gazdaság, csapadék, agrometeorológia, szántóföldi növénytermesztés, mezőgazdasági piac, országos meteorológiai szolgálat (omsz),