Karantén kutatást végzett a Nébih a koronavírus-járvány ideje alatt

Agro Napló2020. július 27. 10:09

Karantén kutatást végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetével és a TÉT Platformmal közösen a koronavírus-járvány ideje alatt Magyarországon: a 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatást májusban végezték a szakemberek. Az eredményeket pedig június elején tették közzé egy online kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyre újságírókat is meghívtak.

Az eredmények összegzése alapján megállapítható volt, hogy a járványügyi vészhelyzet alapvetően nem változtatta  meg a fogyasztói szokásokat az élelmiszervásárlással kapcsolatban hazánkban. Az alábbiakban közreadjuk azokat a fontosabb megállapításokat, amelyeket a szakemberek megosztottak egymással és a szélesebb érdeklődői körrel a témáról tartott online konferencián.

Bognár Lajos, országos főállatorvos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, mint a rendezvény házigazdája a résztvevőket üdvözölve elmondta: a Nébih-kerekasztalok történetében – a mostani volt az ötödik – 2018 óta ez az első alkalom, hogy online módon szervezték meg a szakmai véleménycserét a vészhelyzetre való tekintettel. A Nébih a kerekasztal-beszélgetésein közérdeklődésre számot tartó aktuális kérdéseket tűzött és tűz napirendjére. A soron lévő téma is közérdeklődésre tart számot, hiszen az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos kérdéseket dolgozza fel egy különleges helyzetben, mivel gyakorlatilag mindenkit érint, aki Magyarországon él.

Kiemelte: a Nébih-nek létrehozása óta egyik legfontosabb feladata a válságkezelés, illetve a válságkommunikáció. Minden válság más és más, de a krízisek folyamata, illetve azok kezelése általában hasonló. A válság menedzseléséhez mindenképpen szükséges a szakemberek felkészültsége, a hiteles, tudományosan megalapozott információk és azok széleskörű feldolgozása, amelyen azután a hatékony és megalapozott döntéshozatal alapulhat. Ez tükröződik a Nébih által májusban elvégzett karantén kutatás összegzésében is.

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány nem élelmiszeralapú megbetegedés, mégis igen jelentős kihívás elé állította az egész magyar élelmiszerláncot, annak valamennyi szereplőjét. Ebbe bele kell érteni az előállítókat, a kereskedőket, a vásárlókat és a hatóságot is. Ezért is gyűjtötte az eseményekről az információkat a Nébih, és ezért is keresett több partnert ahhoz, hogy oly módon tudja a válságkezelést szolgálni, hogy a birtokában lévő tudást megosztva az ismeretek mindenki számára elérhetőek legyenek, és a szakértők azokat a továbbiakban fel tudják használni, ami egy hasonló helyzetben alapvető információkat nyújthat a hatékony válságkezeléshez. Ezért is indította el a Nébih még a koronavírus-járvány idején a karantén kutatást.

Mindennek alapján az állapítható meg, hogy a hazai élelmiszerlánc szereplői a rájuk nehezedő hatalmas nyomást kibírták. Az élelmiszer-ellátás biztosítva volt, az információ-megosztás pedig működött, mindenki hozzájutott ahhoz az információhoz, aminek nyomán az élelmiszer-ellátás biztonságát lehetett szavatolni. Ezzel az információ-megosztással pedig a lakosságot is meg lehetett nyugtatni.” Van elég élelmiszer a boltokban, az ország élelmiszer-ellátása biztosított.” – mondta a főállatorvos.

Bognár Lajos felhívta arra az akcióra is a figyelmet, amelyet a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezett a felhalmozott élelmiszerkészletek levezetésére. Ez lényegében a két szervezet közös adománygyűjtését jelentette a gyakorlatban. A háztartásokban feleslegessé vált élelmiszereket az országban 89 helyen lehetett adományként leadni, elhelyezni.

A 3000 fős felmérést május eleje és közepe között készítették – mint azt Szakály Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetének igazgatója elmondta –, a felsőoktatási intézmény munkatársai az élelmiszervásárlói magatartás változásait vizsgálták a karantén idején.

Mint azt Szakály Zoltán ismertette: a járvány kitörése előtt a legfontosabb szempontok az élelmiszervásárláskor a termékhez kötődő ízek, az állandó magas minőség és a kedvelt, megszokott márkához való ragaszkodás volt a leginkább. Ezek a szempontok szerepeltek az első három helyen. Ezt követte a kedvező ár, az egészséges étrendbe való beilleszthetőség, valamint az élelmiszerek tartóssága. Továbbá a vevők figyelembe vették még az akciós árat és a magyarországi előállítást is.

A járvány időszakában az élelmiszerek vásárlásakor a megkérdezett mintában az emberek szintén első helyre sorolták a termékhez kötődő ízeket, míg az állandó magas minőség szintén a második helyre került, ugyanakkor az élelmiszerek tartóssága már a harmadik helyen állt a megkérdezettek körében, és csak hatodik helyre rangsorolták a kedvelt, megszokott márkát. A kedvező ár ugyancsak a negyedik lett a sorrendben, mint a járványt megelőző időszakban, míg az egészséges étrendbe való beilleszthetőség szintén az ötödik helyen végzett. A besorolási rangsorban az utolsó két helyen nem történt változás.

Az egyetemi tanár megjegyezte: ez a kutatás is megerősíti, hogy a magyar fogyasztók Európa egyik legíztudatosabb vásárlói, hasonlóan a német és holland fogyasztókhoz. A felmérések szerint ugyanis a magyar fogyasztók általában több mint 80 százaléka soha nem mond le az élelmiszerek jó, általuk megszokott ízéről. A járvány időszakában alapvetően nem változott meg a fogyasztói keretrendszer. A szempontok között előrébb lépett a tartóssági, eltarthatósági kritérium, valamint a termékek csomagolása iránti igény. Továbbá a magyarországi előállítás szerepe is erősödött a vizsgált vásárlói kritériumok között. Ez a szakember szerint már azt jelzi, hogy ez a feltétel közösségi preferenciaként érvényesül hazánkban.

A járvány időszakában gyakorlatilag a vásárlási preferenciák nem változtak. Feltűnő volt a tartósság és a csomagolt jelleg előretörése, ez a két tényező kapott egyedül nagyobb fontossági értéket a járvány ideje alatt. A márka és a védjegy szerepe a járvány ideje alatt némiképp csökkent, viszont a magyar származás megőrizte pozícióját a vizsgált periódusokban, annak ellenére, hogy a közösségi preferenciák a járvány időszakában háttérbe szorultak.

A kutatók azt külön is megvizsgálták, hogy a fogyasztók mivel is társítják gondolkodásukban és vásárlói hajlandóságukban a magyar élelmiszert. A magyarországi előállítás kézenfekvő, amit tanúsító védjegy is igazol. Továbbá fontos, hogy helyi vagy kistermelői élelmiszert vegyen, környezetbarát csomagolásban, de helyet kapott még a kritériumok között az organikus jelző és az egészséges étrendbe való beilleszthetőség is. A kutatókat meglepte, hogy a fenntarthatósági szempontok milyen szignifikánsan érvényesültek a magyar fogyasztói szokásokban, ami az élelmiszerek egészséges étrendbe illeszthetőségét mint preferencia szempontot érvényesítette az élelmiszerek vásárlásakor.

Az egyetemi tanár beszélt arról is, hogy az igényes vásárlók egyre nagyobb számban vannak jelen a magyar élelmiszerpiacon, ami az összes vásárló 27,7 százalékát jelenti. Ebben a rétegben felülreprezentáltak a nők a felmérés szerint. A tudatosság leginkább az egészség és a környezet iránti fogékonyságban mutatkozik meg. (Ezért félnek sokan a járvány következményeitől.) A fogyasztói patriotizmus ugyancsak jelentős tényező, amin belül igen jelentős a minőségorientált patrióták csoportja. Ebben a fogyasztói szegmensben pedig a férfiak a felülreprezentáltak. Megjelenik az erős minőségtudatosság, ami abban is megnyilvánul, hogy az árakat nem feltétlenül tekinti ez a fogyasztói réteg elsődleges szempontnak. Viszont ezek a vásárlók igen motiváltak a tekintetben, hogy az ár-érték arány megfelelő legyen. Ez a két csoport  a felmérés szerint a magyar lakosság mintegy 50 százaléka, ami igen erős fogyasztói patriotizmust mutat. A magyar előállítást egy áru esetében minden második élelmiszervásárló tartotta fontosnak, azaz ez utóbbi arány gyakorlatilag megegyezik az előbbivel.

Vannak olyanok is, akik a rövid távú előnyöket érvényesítik vásárlásaik során, az esetükben az élvezeti érték, ezen belül elsősorban az íz dominál. Ők az ízorientált kozmopoliták, akik nem az alapján választanak, hogy milyen származású a termék, viszont számukra igen fontos az ár, azaz, hogy a lehető legolcsóbban kapják meg a terméket. További csoportok még a közömbös vásárlók, valamint az akció- és árérzékeny fiatalok. Ők nem igazán érdekeltek az élelmiszerek vásárlásában, szívesen „bespájzolnak” hosszabb időre, míg az akciók és a kedvező árak is lényegesek számukra, azaz az ár-érték arány sem biztos, hogy fontos számukra, mivel a legolcsóbb árat keresik általában.

A kutatók szerint ebben az időszakban a megszokotthoz képest mintegy 30 százalékkal vettek több tésztafélét, zöldséget és tojást, de jelentős növekedést mutattak még a konzerv, a rizs, a száraz hüvelyesek és a tejtermékek vásárlási adatai. Mindez azt jelzi, hogy az emberek az alapvető és tartós élelmiszereket, alapanyagokat vásárolták elsősorban az otthoni étkezéshez. Az emberek ugyanakkor lényegesen kevesebbet vásároltak a gyorséttermi ételekből, az édességekből, csokoládékból, a rágcsálnivalókból, az alkoholos italokból, az üdítőkből, a gyümölcslevekből, valamint az energiaitalokból, azaz az impulzív és a nagy kényelmi jellemzőjű termékek látták leginkább kárát a járványos időszaknak.

 A boltlátogatási gyakoriság a járvány időszakában csökkent, azaz nőtt a heti egyszeri és a boltban soha nem vásárlók aránya, ami várhatóan hatással lesz a későbbi időszakokra is – vélekedtek a kutatási eredményekről a felmérést végző szakemberek.

Antal Emese és munkatársa Pilling Róbert a TÉT Platform szakmai, illetve kommunikációs vezetője a kutatás során az emberek életmódját kívánta felmérni a koronavírus-járvány idején. Ezért a tapasztalataikat összefoglaló összegzésnek is azt a címet adták, hogy „Így élünk mi járvány idején”. A kutatás célja az volt, hogy az életmóddal, a táplálkozással foglalkozó szakemberek rajtuk keresztül pedig az egész lakosság számára hasznos információkkal szolgáljanak többek között azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen hatással van egy rendkívüli helyzet a hazai lakosság táplálkozására, fizikai aktivitására, hogy jobban ki lehessen számítani a lakosság reakcióit, így segítve az ellátási lánc jobb, hatékonyabb megszervezését ez következő vészhelyzet esetén.

A felmérés alapján megállapítható volt, hogy az emberek étkezése nem vált egyhangúbbá, ugyanis minden második ember azt mondta, hogy színesebben étkezett a járványhelyzet alatt. Mivel az emberek több időt tudtak fordítani a táplálkozásra, ezért változatosabban állították össze napi étrendjüket és minden harmadik válaszadó arról számolt be, hogy több időt töltött főzéssel, mint a járványhelyzetet megelőzően. Minden hatodik ember jobban, egészségesebben étkezett a járványidőszak alatt, mint korábban, saját bevallása szerint. Háromnegyedük azonban nem változtatott korábbi étkezési szokásain. A válaszadók több mint háromnegyedénél az étkezések gyakorisága nem változott a korábbiakhoz képest. A szakértők pozitívumnak értékelték ugyanakkor, hogy az emberek mintegy 15 százaléka gyakrabban evett, mint korábban, de az adagok nagyságából a többség nem engedett.

Jelentősen mérséklődött viszont a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. Az önbevalláson alapuló adatok alapján a kutatásban részt vevők negyede hízott, viszont minden tízedik ember fogyott. Az átlagos testtömeg-növekedés 1 kilogramm volt két hónap alatt. A táplálkozástudomány szempontjából pozitív, hogy zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket, száraz hüvelyeseket nagyobb mennyiségben tettek a vásárlók a kosarukba és csökkentették az alkoholos italok, valamint a sós nassolnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok mennyiségét, és valószínűleg fogyasztását is. A szakemberek szerint mindez azt mutatja, hogy a járványhelyzet pozitív folyamatokat indított el hazánkban az emberek táplálkozásában.

Kasza Gyula, a Nébih kockázatkezelési igazgatóságának osztályvezetője és munkatársai azt vizsgálták a szóban forgó kutatás során, hogy az élelmiszerbiztonság, valamint a tartalékolás hogyan érvényesült a vizsgált háztartásokban. Ennek kapcsán megállapították, hogy az emberek a bolti vásárlások során gyakorlatilag csaknem teljes mértékben, azaz 92 százalékos arányban betartották az előírt védőtávolságot. Továbbá a kézfertőtlenítés lehetőségét is igénybe vették az üzletben, vagy saját maguk által vitt kézfertőtlenítőt használtak csaknem 90 százalékos mértékben. Maszkot mintegy 82 százalékuk viselt bevásárláskor, kesztyűt viszont már ennek az aránynak csak mintegy a fele, 43 százalékuk húzott.

Az élelmiszerek online vásárlását a megkérdezettek csak mintegy 15 százaléka vette igénybe a járványügyi helyzetet megelőző időszakban. A rendkívüli helyzetben viszont ez az arány már 24 százalékra növekedett. Az online ételrendelés lehetőségével a megkérdezettek 38 százaléka élt a járványos időszakban.

A járványügyi helyzet időszakában a lakosság a konyhában is elővigyázatosabb volt. A megkérdezettek több mint 70 százalékának otthonában a kézmosás és –fertőtlenítés gyakoribbá vált, mint korábban. A bevásárlás és az ételkészítés tervezését a megkérdezettek mintegy 48 százaléka most sokkal fontosabbnak tartotta, mint korábban, és az élelmiszerrel való takarékoskodásra is jobban odafigyelt a válaszadók 46 százaléka. A konyhai higiéniára a megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy fokozottaban figyel, mint korábban.

Az élelmiszer-tartalékolást a megkérdezettek csaknem háromnegyede tartotta fontosnak otthonában. A felmérés szerint a vizsgált háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszert tartalékoltak a járvány idején. Ebből szilárd halmazállapotú élelmiszer mintegy 20 kilogramm. A háztartások csaknem negyede több mint 2 hétre elegendő élelmiszert halmozott fel, 1-2 hétre való élelmiszer pedig több mint a felüknél volt található. 2-3 napig elegendő élelmiszertartalékkal a vizsgált háztartások 8 százaléka rendelkezett. Egynapi élelmiszertartaléka ellenben a vizsgált háztartások csak 1,3 százalékánál volt.

A megkérdezett emberek jelentős többsége csaknem kétharmaduk – 63 százalékuk – szerint kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett a háztartásában a járvány alatt, mint azt megelőzően. Csupán 10,5 százalékuk mondta azt, hogy több az élelmiszerhulladék, mint a járvány előtt.

Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének szakmai és kommunikációs vezetője a koronavírus hatásait mutatta be a résztvevőknek és az érdeklődőknek élelmiszeripari szemlélettel. Mint mondta: sokkhatás érte a globális gazdaságot, mind keresleti mind pedig kínálati oldalon. Emellett sokk érte a társadalmat és az egyént is. Globális egészségügyi és gazdasági válság bontakozott világviszonylatban és az országok, valamint a társadalom és az egyén szintjén is.

Ezt jól mutatja, hogy már a koronavírus-járvány kezdetekor bezárultak az országhatárok, és jórészt nyitva maradtak a piacok az országokon belül. A személy- és a teherforgalom az országok között, valamint globálisan is akadályokba ütközött. A gazdasági működés biztosítása érdekében ugyanakkor számos lépés történt annak érdekében, hogy a szállítás folyamatosságát fenn lehessen tartani. A nemzetközi és a nemzeti politika számára is új helyzetet teremtett a koronavírus-járvány. Sokféle megoldással próbálkoztak az országok és a globális szervezetek is, hogy a legkisebb megrázkódtatással vészeljék át az országok és az emberek a nehéz időszakot.

Globális szinten és az egyes országokban is számos addig nem tapasztalt fogyasztói viselkedési forma jelent meg. Az emberek fogyasztásának átalakulása szinte az egész világon tapasztalható volt. Az élelmezés- és az élelmiszerbiztonság kérdésköre előtérbe került minden országban. Ennek nyomán átalakultak a disztribúciós csatornák, előtérbe került az önellátás, ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy az emberek otthon étkeztek, főztek leginkább.

A koronavírus-járvány miatt a turizmus, vendéglátás, közétkeztetés gyakorlatilag eltűnt a mindennapokból. A logisztikai nehézségek miatt körülményessé vált az alapanyagok és a csomagolóanyagok beszerzése. Ez pedig sokszor hátráltatta az élelmiszeripari termelést. Emellett megnövekedtek a gyártók és az emberek higiéniára és a védekezésre fordított költségei. A gyártók exporttevékenysége szintén nehézségekben ütközött. Mindent összevéve a termelés hatékonysága szinte minden cégnél csökkent.

Országos szinten megjelentek a munkaerőgondok, növekedett a munkanélküliség, a bizonytalanság, a fogyasztás az átmeneti felfutás után csökkenő tendenciát mutatott. Magyarországon megjelent a helyi fizetőeszköz árfolyamgyengülése, továbbá az állategészségügyi járványok hatása is kimutatható volt a rendkívüli helyzetben. A járvány kezdetén jellemző volt a védőfelszerelések és a szűrések hiánya is. Az állami költségek enyhítése érdekében újra megjelent a kereskedelmi különadó a rendszerben.

Emellett érzékelhető volt a magyar gazdaság rendkívül nagy nemzetközi kitettsége is, mind versenyképességi, mind fogyasztási szempontból. Mindezt tetézte az aszály mezőgazdasági hatása, ami szintén befolyásolta az élelmiszeripari cégek munkáját, lényegesen sérülékenyebbé téve azokat.

Erre az összetett helyzetre – mivel rendkívül eltérő viszonyok alakultak ki az egyes cégeknél – a vállalkozások a járványhelyzetre is rendkívül eltérően reagáltak. Minden cég megtette azokat a szükséges óvintézkedéseket, amelyeket az egészségügyi helyzet megkívánt, de ezek költségnövekedéshez és a hatékonyság csökkenéséhez vezettek a termelés szintjén általában. A cégek csak nehezen kaptak, illetve kapnak a többletköltségeik enyhítésére elsődleges forrásokat, főként a bankszektoron keresztül kívánnak számukra a krízis-beavatkozáshoz többletforrást adni. A kereskedelmi cégek kieső bevételeik pótlására új értékesítési csatornákat és célcsoportokat kerestek, továbbá új termékeket és kiszereléseket dobtak piacra, ha módjukban állt, megváltoztatták a termékportfolióikat. Ez általában szűkítést jelentett. A vállalkozások törekedtek a költségeik visszafogására, az export visszaesése miatt pedig hozzáláttak új piacok kereséséhez. Emellett a cégek nagy része készül a koronavírus-járvány egy esetleges második hullámára is.

Összességében megállapítható, hogy a globális ellátási láncok jól vizsgáztak, de a koronavírus nyomában járó gazdasági válság a világ élelmiszerellátási rendszerére is hatást gyakorol, nemcsak rövid, de közép- és hosszú távon is. Egyelőre a szakemberek szerint is megjósolhatatlan, hogy milyen tartós változásokat idéz elő globális, térségi, országos vagy egyéni szinten a koronavírus-járvány és visszaáll-e az élet a korábban megszokott régi kerékvágásba. A rendkívüli helyzet azt is megmutatta, hogy mennyire fontos a vállalati rugalmasság, mennyire fontos az ellátási rendszerek regenerálódási képességének biztosítása. Továbbá különleges jelentőséget kapott globális, országos, társadalmi és egyéni szinten is az élelmiszeripar nyújtotta élelmezés- és élelmiszerbiztonság.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a hazai vendéglátás összeomlásának állomásairól tájékoztatta az online konferencia résztvevőit. Elmondta: pár nap alatt mondták le Magyarországon a koronavírus-járvány miatt a rendezvényeket, valamint az éttermi foglalásokat. A tapasztalatok szerint a vendéglátásban dolgozók egyik napról a másikra maradtak munka és pénz nélkül. Több étterem házhozszállítással próbálkozott életben tartani a vállalkozást és munkát adni az ott dolgozók egy részének, de a legtöbb vendéglátóhely bezárt, mivel ezt az értékesítési formát nem tudta biztosítani. A szakember szerint a járulékcsökkentés későn jött, a turisztikai hozzájárulás elengedése sem volt megoldás a gondokra. Voltak ugyan bérleti díjelengedések, ám az üzletbezárásokat ez sem tudta megakadályozni. A szakmai szervezet elnöke szerint az újranyitás után jön a neheze a vendéglátásban.

A vendéglátó ipartestület vezetője az ágazatban lévő gondokat a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatokkal illusztrálta. Magyarországon az összesített vendéglátóhelyi forgalom márciusban folyó áron számolva 40 százalékkal csökkent (a munkahelyi értékesítés pedig 20 százalékkal) az előző év azonos időszakához viszonyítva. A forgalom volumene ugyanebben a hónapban 43-45 százalékkal esett vissza, a munkahelyi vendéglátás pedig 25 százalékkal. A vendéglátóhelyi forgalom egy hónappal később, áprilisban 70-75 százalékkal maradt el az előző évihez képest. Május 1-26. között a rendelkezésre álló adatok szerint a vendéglátás forgalma 50 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány miatt áprilisban a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén kellett a leggyakrabban szüneteltetni a vállalkozások tevékenységét, ez elérte a 90 százalékot. – mondta a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Címkék:
mezőgazdaság, kutatás, debreceni egyetem, élelmiszer, agrárgazdaság, nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (nébih), gazdaság, agrárminisztérium, mezőgazdasági piac, élelmiszerellátás, fogyasztói szokás, élelmiszerfogyasztás, tét platform,