Visszaállítják a kötelező tagságot az Országos Magyar Vadászati Kamarában (OM VK), az erről szóló előterjesztést még augusztusban nyújtották be kormánypárti képviselők. A módosító javaslat célja kettős, egyrészt összhangot teremt a közelmúltban módosított, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezéseivel, másrészt visszaállítja a kötelező kamarai tagságot minden vadászati tevékenységet folytató természetes személy számára. A tervezet szigorításokat is tartalmaz, rögzíti ugyanis, hogy vadászati tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki a jogszabályok által előírt és a kamara által lebonyolított, magas szintű elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte.
Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a tervezet egyik előterjesztője a parlamenti vita során elmondta: mind a szakma, mind a társadalom érdeke az, hogy a vadászati tevékenység gyakorlása során csak és kizárólag elméleti, szakmai és etikai szinten is megfelelően képzett, felkészült és morálisan is alkalmas emberek használjanak olyan eszközt – vadászfegyvert –, amelynek használata fokozott biztonsági kockázattal jár. A vadászfegyverrel végzett tevékenység ugyanis veszélyes üzemnek minősül. E követelmények betartása és betartatása érdekében szükség van arra, hogy valamennyi, vadászjeggyel rendelkező hazai vadász a vadászkamara tagja legyen – emelte ki. Hozzátette: mivel a vadászati tevékenység más fontos jogszabályokban is egységes foglalkozásként jelenik meg és a kamarai feladatok egyformán fennállnak a hivatásos vadászok és a sportvadászok esetében is, ezért a jogszabály-módosítás megszünteti a különbségtételt e két terület közt.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, országgyűlési képviselő a parlamenti vita során elmondta: a 2002-ig kötelező kamarai tagságot az Alkotmánybíróság döntése szüntette meg. A vadászati tevékenység azonban Győrffy Balázs szerint magas szintű szakmai és gyakorlati ismereteket követel, ezek betartása miatt szükséges a kötelező tagság. A kötelező tagságon felül fontos változás, hogy kibővülnek a köztestület feladatai, 2017. március elsejétől a külföldiek vadászengedélyét is a szervezet adhatja ki. Az ebből származó bevétel, valamint a vadászjegyek értékesítéséből befolyó összeg is a kamarához kerül. Jelenleg a vadászjegyek árának 50 százaléka az államot illeti.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást, a jelentős forrástöbbletből a kamara szakmai programokat finanszíroz, illetve újra létrehozza a Vadgazdálkodási Alapot, amelynek elsődleges célja az apróvad- gazdálkodás és az élőhelyek fejlesztése lehet. A kamara jelenleg 60 ezer sport- és hivatásos vadász számára biztosít szakmai, etikai, adminisztratív, érdekképviseleti hátteret. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke korábban az M1-en elmondta, a kamara szervezettsége jelenleg 99 százalék fölötti, tehát a 63 ezer vadász anélkül is kamarai tag, hogy ez kötelező lenne.
A tervezetet a parlamenti vita során az ellenzéki képviselők is támogatták. A módosító törvény rendelkezései két időpontban lépnek hatályba. Ez részben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény új rendelkezéseinek hatálybalépéséhez igazodik, részben pedig lehetővé teszi, hogy a kamara a 2017/2018-as vadászati évben elvégzendő feladatai ellátásához szükséges bevételek teljes összegéhez hozzájusson.
Forrás: nak.hu
