A precíziós mezőgazdaságban a szenzorok használata hasonló az emberi érzékszervek működéséhez. A szemünk, fülünk és egyéb érzékszerveink által felfogott rengeteg információ bekerül az agyba, de ezeknek csak töredékét használjuk fel tudatosan; a mezőgazdaságban ezek az érzékszervek a szenzorok, például a GPS – fogalmazott előadásában Pesti Csaba, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi szakmai igazgatója.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Digitális Transzformáció; a digitalizáció hatása az élettudományokban címmel szervezett június 2-án konferenciát, amelynek három fő témaköre közül az egyik az agrárium volt.
Pesti Csaba a Sok adat, kevés információ című előadásában a fenti hasonlat kapcsán kifejtette: akárcsak az agyban, a szenzoros érzékelés esetében is több információt tárolunk, mint amennyit felhasználunk. A különbség abban keresendő, hogy míg az emberi agy képes ezeket a nem tudatosult adatokat is felhasználni, addig a mezőgazdaságban ehhez tudatosságra és szándékosságra van szükség. Az informatikai technológia fejlődése következtében jelentős változások történtek a mezőgazdaságban is, melyek egyik folyománya a precíziós gazdálkodás. Hazánkban még gyerekcipőben jár az új technológiák alkalmazása, pedig a lehetőségek adottak, a kérdés csak az, hogy mennyire képesek kiaknázni ezeket a gazdák és a vállalkozók – fogalmazott.
Az uniós csatlakozás óta a szántóföldi növénytermesztés a leginkább jövedelmező ágazat a mezőgazdaságon belül, ebből kifolyólag ezen a területen terjedtek el leginkább a precíziós technológiák – kezdte a különböző ágazatok alkalmazási területeinek bemutatását Pesti Csaba. Hazánkban is elterjedt a GPS sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, aminek lényege, hogy a traktor minél egyenesebben menjen és a lehető legkisebb területet járja be feleslegesen, ezzel gázolajat takarítva meg. Kevesebben használják az úgynevezett hozamtérképeket, amiken látszanak a különböző minőségű talajfoltok, illetve azok a területek, ahol nem érdemes input anyagot felhasználni. A hozamtérképet a műholdas vagy drónos távérzékelés tudja tovább pontosítani, segítségükkel az is megállapítható, hol szükséges növényvédő szert alkalmazni. Ehhez kapcsolódik a precíziós műtrágya és növényvédő szer kijuttatás, ami a különböző talajfoltok speciális igényeihez, tulajdonságaihoz igazodik. Ennek köszönhetően csak oda kerül trágya, ahol valóban érdemes trágyázni, a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba pedig kevesebb vetőmag jut.
A kertészetben és az állattenyésztésben is lehet még fejlődni
A kertészetben az automatizált üvegházak nélkül gyakorlatilag ma már nem is lehetne eredményesen termelni, tehát itt mindenképpen működik a digitalizáció – hívta fel rá a figyelmet Pesti Csaba. Ugyanakkor ez csak egy kis szelete a meglévő lehetőségeknek. Az ültetvényeken meglehetősen fontos a fagyvédelem, amit saját, a mikroklímát mérő meteorológiai államossal lehet támogatni. Fontos megemlíteni a korokozó modelleken alapuló növényvédelmet is, aminek segítségével könnyebben lehet védekezni a betegségek ellen. Hazánkban egyelőre nem terjedt még el a precíziós öntözés, pedig jelentős megtakarítást képes eredményezni. Ezzel a technológiával pontosan annyi víz jut a növénynek, amennyire szüksége van. Szenzorok segítségével lehet mérni a talajnedvességet, így kalkulálható ki az optimális vízmennyiség és az öntözés gyakorisága.
A precíziós technológiák a legkevésbé az állattenyésztésben nyertek teret, mivel ebben a szektorban alacsonyabb a jövedelmezőség, az állatlétszámok is jelentősen csökkentek az elmúlt években Magyarországon. Leginkább a sertés- és a baromfiiparban jellemző, hogy számítógépes módszerekkel oldják meg a takarmányozást, illetve egyes tejtermelők alkalmaznak egyedi takarmányozást az állat viselkedése és szokásai alapján, annak érdekében, hogy több tejet adjon – festette le a hazai helyzetet a szakember.
A probléma és a megoldás
A felsorolt példákon is látszik, a lehetőségek tárháza igen széles, ráadásul a precíziós eszközök alkalmazásával 5-10 százalékot lehet spórolni. Mi lehet hát az oka annak, hogy a magyar gazdák kevésbé élnek az új technológiákkal? – tette fel a kérdést Pesti Csaba. Jelenleg a termelők digitalizáció nélkül is aránylag magas hozamokat tudnak elérni, ráadásul a precíziós mezőgazdasághoz szükséges némi informatikai gondolkodásmód is. Ugyanakkor az input anyagok drágulása a precíziós gazdálkodás malmára hajtja a vizet, így előbb-utóbb muszáj lesz elmozdulni ebbe az irányba. A megoldást – bár már-már közhelynek számít – a gazdálkodók és a szaktanácsadók képzése, az adatok szabványosítása és az alkalmazások egyszerűsödése hozhatná meg – világított rá Pesti Csaba.
Klímaváltozás: segíthet a precíziós nemesítés
A mezőgazdaság az emberiség egyik legrégebbi tevékenysége, ami természetesen profitorientált is. Utóbbi tulajdonságából fakadóan nem mindegy, hogy milyen terméshozamot és minőséget produkálunk – vezette fel előadását Makai Szabolcs, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Intézetének kutatója. Ismertette: a gabonafélék terméshozama Magyarországon a 90-es évekig aránylag jól alakult, de a „rendszerváltozást rosszul viselte”. Ahogy vége lett a tervgazdaságnak, nem volt pénz fémzáras vetőmagra, illetve megjelentek a külföldi vetőmagok is a piacon.
A nemesítés célja alapvetően az, hogy a javítsa a terméshozamot és biztosítsa a minőséget. Hazánkban a nemesítés informatikájának komoly hagyományai vannak, már a Commodore 64-es időszak óta van informatikai háttere a nemesítésnek, egy úgynevezett nemesítési döntés támogató rendszer. Ehhez társul a környezet digitalizációja, a precíziós mezőgazdaság, illetve a bioinformatika, ami magát az élőlényt digitalizálja. A bioinformatikának köszönhetően egyre több növénynek és állatnak ismerjük a teljes génállományát, ugyanakkor ezen adatok feldolgozása, illetve a gazdák számára is releváns információvá alakítása nem egyszerű feladat – jegyezte meg a kutató.
A nemesítés a küszöbönálló klímaváltozás és a fenntarthatóság szempontjából is lényeges kérdés. A változó környezethez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell, ehhez pedig adaptációs készségre van szükség, mind a növények, mind a gazdák részéről. A bioinformatikának köszönhetően pontosan lehet tudni, hogy milyen genetikai markereken kell változtatni ahhoz, hogy a búza szárazságtűrőbb legyen, ez az úgynevezett precíziós nemesítés. A klímaváltozás okozta kihívásokra és a fenntarthatóságra ez adhatja meg a választ – hangsúlyozta Makai Szabolcs.
Forrás: NAK
