Szociális farmok

Agro Napló
A szociális farm fogalma nem elterjedt még itthon, a helyi gazdaságfejlesztés témájában is ritkán merül fel, mint eszköz. Horváth Janka és Siklósi Rozália egy hónapos tanulmányút keretén belül vizsgálta a norvég care farming rendszert. Tanulmányukban élményeikről, tapasztalataikról számolnak be. 

Mi is az a szociális farm?

A szociális farm[1] fogalma nem elterjedt még itthon, a helyi gazdaságfejlesztés témájában is ritkán merül fel, mint eszköz. Meglátásunk szerint azonban egy fontos iránya lehet a jövőben a vidékfejlesztésnek, mivel egyszerre kínál egy fejlesztési lehetőséget a különböző problémákkal küzdők számára és egy alternatív jövedelemszerzési lehetőséget a gazdálkodók számára. Úgy látjuk, mind kettőre szükség lehet itthon.


A szociális farmokon a természet szolgálatatásait használják ki terápiás céllal.

Már az 1940-es években is felismerték a megváltozott képességű emberekkel dolgozó szakemberek, hogy a természetközeli lét, a zöld környezetben végzett fizikai munka jelentősen növeli az emberek jóllétét. Ilyen jellegű élményekre épül az Észak - és Nyugat-Európában rohamosan erősödő green care[2] mozgalom, melynek a következő főbb irányzatai léteznek:

  • Ökoterápia, terápiás jellegű kertészkedés, gyógyító kertek: a növényekről való gondoskodás, a kertben történő ténykedés beolvasztása a terápiás folyamatokba;
  • Állatterápia: Az ember-állat kötődés gyógyító hatásának kihasználása;
  • Care farm-ok (szociális farmok) az eltérő képességekkel rendelkező emberek hagyományos gazdaságoknál, zöld környezetben, értelmes munkát végezve fejlődhetnek, erősödhetnek lelki, szellemi és fizikális értelemben.

Legfőbb cél, hogy valós munkafolyamatba kapcsolódjanak be a kliensek.

Kik számára ideálisak a care farm-ok?

  • tanulási nehézségekkel küzdőknek,
  • mentális problémákkal küzdőknek,
  • autizmussal élőknek,
  • iskolakerülő, motiválatlan fiataloknak,
  • demenciával küzdő idős embereknek,
  • a munkájukban és a városi létben kiégett embereknek.

A care farming számos probléma megoldását hordozza magában. Gondoljunk csak a gazdálkodók labilis anyagi helyzetére, a gyakran izolált, társadalmon kívüli életére vagy a mezőgazdasági munkák negatív társadalmi megítélésére. Egy care farmer a termelő tevékenységén túl ugyanis, lehetőséget biztosít a segítők (= farm helper: páciens, kliens számunkra szimpatikusabb megnevezése) számára, hogy bekapcsolódhassanak a birtokon folyó munkába, amiért a farmer anyagi juttatásban részesül. Továbbá megélheti, hogy elismerik, megbecsülik munkáját, tudását, sőt – a care farm-okon végzett kutatások szerint - példaképpé válik a farmon dolgozó segítők számára.


A szociális farmok egy alternatív fejlesztési terepet biztosítanak a problémákkal küzdő embertársaink számára, korosztálytól függetlenül.

A másik szemszögből nézve a különböző problémákkal küzdő embertársaink számára a care farm-okon végzett hasznos, értelmes munka, tartást, önbizalmat, önbecsülést ad. Lehetőséget arra, hogy kiszakadjanak a konvencionális intézmények (gondozók, pszichiátriai osztályok, tantermek, idősotthonok stb.) légköréből, és jó levegőn, nyugodt, zöld környezetben részt vegyenek a társadalom értékteremtő munkafolyamatában, emellett tudást, ismereteket, rutint szerezhetnek az ételek eredetéről, természetről, gazdálkodásról, ami akár pályaorientációjukat is befolyásolhatja.

Egy külföldi minta: Inn pa tunet

A következő, európai országokban erőteljes a care farming „mozgalom:” Hollandia, Olaszország, Franciaország, Norvégia, Belgium (Flandria), Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. A továbbiakban Norvégia példáját ismertetjük röviden, hiszen ott egy széleskörűen elterjedt módszernek tekinthetjük, aminek hátterében intézmények, fejlesztési programok és egységes stratégia áll.

Norvégiában már a 90-es években elindult Élő iskola program is a care farm rendszer előzményének tekinthető, amelynek keretén belül egy iskola közeli gazdaság is bekapcsolódott a gyerekek oktatásába. Emellett a green work pojekt is megalapozta a green care későbbi elterjedését az országban, amikor is a tartós munkanélkülieket egy gazdaság munkájába kapcsolták be, így segítve elő visszailleszkedésüket a munka világába.


Norvégiában Inn pa tunet név alatt (szabad fordításban: “Ki az udvarra”) szervezték meg a szociális farmok.

Ezt követően a norvég Mezőgazdasági Minisztérium - felismerve a green care-ben rejlő gazdasági lehetőséget - tudatosan generálta, katalizálta a gazdaságok ilyen jellegű profilbővítését. 2012-ben egy ún. nemzeti Green Care Stratégiát is elfogadtak, amely a gazdálkodás és a szociális jellegű szolgáltatások kollaborációját, a care farmokra érvényes egységes minőségbiztosítást, továbbá a témában történő kutatásokat segíti elő. A stratégia 5 működési területet fogalmaz meg, ahol a care farmok érvényesülhetnek:

  • oktatás,
  • munkanélküliek, motiválatlan fiatalok,
  • egészségügyi problémával küzdők,
  • integráció (bevándorlók, menekültek),
  • bűnmegelőzés, rehabilitáció (alkohol, drog, stb).

Norvégiában jelenleg 500-600 farm kínál jóléti szolgáltatásokat. E gazdaságok közel 40 százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre.


A norvég farmok többsége iskolás korosztályra és a pszichés problémákkal küzdőkre specializálódik.

A rendszer minőségbiztosításáért egy független szervezet felel (MATMERK), amelynek kidolgozásban egy szintén független, gazdákat tömörítő szövetség is közreműködött (Norwegian Farmers' Union). A brand, ami alatt megjelenhetnek a rendszerhez csatlakozó gazdaságok, az “Inn pa tunet” nevet viseli. A rendszerben fontos szereplő a NAV (Norwegian Labour and Welfare Administration), a norvég szociális és jóléti ellátó rendszer központi intézménye, ami fizet a gazdálkodóknak/intézményeknek az általuk nyújtott szociális/egészségügyi szolgáltatásokért, adott esetben a szolgáltatást igénybevevő rászorulóknak is. Gyakran ez a szerv köti össze a keresletet a kínálattal, mivel a ő rendszerükben jelenik meg sok potenciális segítő, kliens (munkanélküliek, bármilyen szociális juttatásban részesülő személyek). Emellett a norvég egészségügyi, oktatási és szociális intézmények segítőket/klienseket küldhetnek a gazdaságokhoz terápiás célzattal, amiért vagy saját költségvetésükből vagy állami forrásokból fizetnek. A norvég rendszerben fontos szereplők még a megyei szintű “Inn pa tunet” szervezetek, akik összefogják a gazdákat, helyi találkozókat szerveznek, teret biztosítanak a tapasztalatcserének, valamint képzéseket szerveznek.

A tapasztalatok szerint a norvég gazdák care farmingból származó bevétele változó, 10-90%-között mozog. Sok esetben a care farming szolgáltatásokból eredő pluszjövedelem tette lehetővé a gazdák számára, hogy megtartsák az egyébként piciny területű, több generáció óta működő családi farmjukat.

Szerző: Horváth Janka, Siklósi Rozália

További információ: http://carefarm.blog.hu/


[1] A tanulmányban szinonimaként használjuk a szociális farm és a care farm kifejezéseket, mivel érzésünk szerint még nem találtuk meg a megfelelő magyar kifejezést.

[2] Green care: a természet bevonásával szociális, lelki, fizikális jóllét fokozását célzó tevékenységek.

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 13. 14:03