A K&H Csoport és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényének témája a belga agrárium működése volt. „Belgiumban az egy gazdaságra jutó éves kibocsátás 100 ezer euró, míg Magyarországon ez az arány 8-10 ezer euró között mozog, amivel messze az EU átlag (25 ezer euró) alatt vagyunk. Ezzel összefüggésben a belga élelmiszeripar 2012-es árbevétele közel ötször nagyobb volt, mint Magyarországé, ráadásul Belgium mindezt kevesebb alkalmazottal érte el” – mondta el Tresó István a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „Mivel a K&H Bank a belga tulajdonú KBC Csoport tagja, ezért kézenfekvő, hogy megnézzük, a belga agrárium az egy gazdaságra jutó 30 hektáros területével hogyan képes világpiaci színvonalra” – tette hozzá a szakember.
A szakmai fórumon Pieter Verhelst, a Boerenbond európai és nemzetközi stratégiai tanácsadója mutatta be a magyartól jelentősen eltérő struktúrájú belga agrárium működését. „A Boerenbond, azaz a belga parasztszövetség egy szakmai szervezet, amely a gazdák érdekeit védi és képviseli. A szövetségnek a flamand régióban 16 700 tagja van, ami a belga gazdák 70-75%-át teszi ki. Belgiumban ezenkívül még két ilyen szövetség létezik, velük közösen, egy hangon szólalunk fel az agrárium érdekében. A Boerenbondnak további két pillére a „Vidéki mozgalom”, amely összefogja a vidéken élő csoportokat, valamint a szövetség által működtetett vállalatok” – mondta el a szakember.
Belgiumban közel 1,4 millió hektár művelt terület van, ami az ország területének 40%-át jelenti, ugyanakkor az országban közel 43 ezer gazdaság működik, így az egy gazdaságra jutó művelt terület átlagosan mindössze 30 hektár. Ennek ellenére Belgium 100%-os önellátási ráta felett tud termelni például burgonyát, tejet, tojást és baromfit, az exporttevékenységből származó bevétel pedig közel 40 milliárd euró.
Az élelmiszeriparban is a kis gazdaságok, a kkv-k dominálnak, a cégek 75%-a kevesebb mint 10, 50%-uk pedig kevesebb mint 5 főt foglalkoztat. Ezt azonban nem tartják gyengeségnek, sőt, kifejezetten erősségként fogják fel, mivel a belga gazdaságok ugyan kicsik, de exportorientáltak és sokszínűek, aminek továbbfejlesztése a cél.
Ezek az eredmények természetesen nem csak a gazdákon múlnak. Belgium abban a kivételes helyzetben van, hogy a piac kellős közepén helyezkedik el, fontos kikötővárosok vannak a közelben és a főbb európai autóutak is itt keresztezik egymást. Az országnak nagyszerű a klímája és a talajminősége is, valamint a nagy múltra való tekintettel rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Ugyanakkor óriási a verseny a termőföldért, aminek az ára már most 50 ezer euró hektáronként, és várhatóan tovább fog emelkedni, ezért az egy hektáron megtermelhető nyereséget igyekeznek maximalizálni a gazdaságok. Így a gabonatermelésen túl kénytelenek elmozdulni más ágazatok felé, amik még ilyen magas földárak mellett is nyereségesek, mint például a zöldség és gyümölcstermesztés vagy az állattenyésztés.
A Közös Agrárpolitika támogatásainak elosztásával is igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a gazdaságokat. Egyrészt a gazdák hektáronként igen magas támogatást kapnak, amit a múltbéli referenciák alapján osztanak szét. Másrészt nagy hangsúlyt fektetnek a beruházások támogatására, erre a célra a maximális összeget használják fel, ami által sokkal versenyképesebbek a gazdák. Továbbá a fiatal gazdák támogatása is kiemelt figyelmet kap. Emellett arra törekszenek, hogy a KAP támogatások adómentesek legyenek, ezért régóta folynak a tárgyalások a kormánnyal, aminek következtében alacsonyabb lett a KAP adókulcs.
„Magyarország Belgiumhoz hasonlóan kis ország, így fontos üzenet számunkra, hogy a közös együttműködés révén lehetünk erősebbek. Ezt a szemléletet követi a K&H Bank is, amely büszke arra, hogy a kezdetek óta partnere az agrárszektornak, és hagyományosan erősen elkötelezett a mezőgazdaság mellett. Ezt mutatja, hogy az ágazaton belül közel minden negyedik hitelt a K&H Bank folyósít” – zárta a rendezvényt Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője.
“A 15 éves Agrár Európa Klub hagyományait felidézve éppen azért indítottuk el újra az Agrár Klubot, hogy összehozzuk a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőit, szervezeteit, és lehetőséget biztosítsunk az ágazat fő kérdéseinek, problémáinak közös megvitatására. A fórumra folyamatosan nagy igény mutatkozik, hiszen a közel két év alatt 13 témakört vitattunk meg 29 előadóval, az adott téma kiváló szakértőivel” – hangsúlyozta ki Tresó István.
